Kőszáli kecskék

emlősnem
(Kőszáli kecske szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 30.

A kőszáli kecskék (Capra) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó nem.

Kőszáli kecskék
Evolúciós időszak: Kora pleisztocén - jelen, 2,58–0 Ma
Núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana)
Núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Capra
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területük
Elterjedési területük
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kőszáli kecskék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszáli kecskék témájú médiaállományokat és Kőszáli kecskék témájú kategóriát.

Kialakulásuk

szerkesztés

A kőszáli kecskéknek a magas hegységekre korlátozódó, szétszórt elterjedtsége és az ennek ellenére megfigyelhető nagy testi hasonlóságuk arra a következtetésre jogosít föl, hogy nem is olyan régen a hegyek között elterülő síkságokat lakták, természetesen olyan korban, amely jóval hidegebb volt a mostaninál, és így ezek a meleget kerülő állatok Afrikába, egészen Etiópiáig is eljuthattak. Amint az éghajlat melegebb lett, a kőszáli kecskék a hegységekbe húzódtak föl. Így alakulhatott ki itt, a földrajzi elkülönülés következtében a mai nagyszámú alfajuk. A kőszáli kecskének a mélyebben fekvő vidékeken való egykori elterjedését egyes történelmi feljegyzések is bizonyítják, a 18. században például még a Vogézekben is élt. Közép-Európa és Nyugat-Európa számos helyén fosszilis, megkövesedett leleteket is találtak.

Rendszerezés

szerkesztés

A nembe az alábbi 9-10 élő faj és 2 fosszilis faj tartozik:

Leírásuk

szerkesztés

A kőszáli kecskék a magas hegyeket lakják, ahol csupán kevés emlősállat tud megélni. Legfeljebb csak a leghidegebb téli időszakokban ereszkednek le valamivel mélyebben fekvő vidékekre. Ezzel az életmóddal velejár, hogy minden kőszálikecske fajnak csekély az elterjedtsége és hogy igen sok különböző alfajuk alakult ki.

Az egyes fajok és alfajok testalkatra és színre nagyon hasonlítanak egymáshoz, viszont szarvuk és erősebben vagy gyöngébben kifejlődött szakálluk révén némileg különbözők. Európában két fajuk található, a spanyol kőszáli kecske (Capra pyrenaica) és az alpesi kőszáli kecske (Capra ibex). Ez utóbbi valaha sokfelé (például a Kárpátokban is) megtalálható volt, ma már azonban élőhelye az Alpokra, elsősorban Svájcra szorult vissza. A kőszáli kecskefajok közül valószínűleg a szibériai kőszáli kecske (Capra sibirica) fordul elő a legnagyobb területen, az Altaj-hegységtől a Himalájáig egész Közép-Ázsiában. Egyiptom és az Délkelet-Arábia hegyeiben élő veszélyeztetett faj a núbiai kőszáli kecske (Capra nubiana). Etiópia (Abesszínia) hegyeiben található a kihalóban levő abesszin kőszáli kecske (Capra walie).

  1. (2009) „Capra ibex (Artiodactyla: Bovidae)”. Mammalian Species 830, 1–12. o. DOI:10.1644/830.1. 

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Capra (genus) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ibex című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.