Főmenü megnyitása

Kővári György (Budapest, 1934. május 3. – Budapest, 1982. január 26.) Ybl-díjas magyar építészmérnök. Számos meghatározó 20. századi közlekedéssel kapcsolatos épület és egyéb létesítmény tervezése fűződik nevéhez.

Kővári György
Született 1934. május 3.
Budapest
Elhunyt 1982. január 26. (47 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása építész
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1957)
Kitüntetései Ybl Miklós-díj (1964)
Sírhely Farkasréti temető[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővári György témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte 1957-ig. Ettől kezdve haláláig a MÁV Tervező Intézet tervezője, majd osztályvezetője volt. 1963 és 1966 között a Balaton fejlesztési tervével foglalkozott, de elsősorban közlekedési létesítményeket tervezett. Az 1970-es évek közepén METROBER főépítészeként a budapesti közlekedési csomópontok kialakításán is dolgozott. Főbb megvalósult épületei: a budapesti Déli pályaudvar új fejépülete (1961–1962) és a Déli pályaudvar teljes átépítése (1969); a balatonfüredi pályaudvar (1967–1972), a budapesti Keleti pályaudvar metrócsatlakozása (1967–1970), a kazincbarcikai pályaudvar (1959–1960), a Kőbánya-Kispest metróvégállomás (1980), a budapesti Skála Metró áruház és a Marx, ma Nyugati tér áttervezése (1982). Tervet készített Kelenföld vasútállomás felvételi épületének koncepciójára, tervezett több MÁV-üdülőt, társasházat. Az egyiptomi vasutak részére biztosító berendezési épületeket, Nigériában egy komplex oktatási centrumot tervezett. A MÁV Kórház rekonstrukciójára készített koncepciótervét elfogadták, kiviteli terveinek készítése közben hunyt el.

DíjaiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés