Kőváry Józsa

(1817–1875) magyar költőnő

Kőváry Józsa (Torda, 1817. március 9. (keresztelés napja) – Torda, 1875. május 1.) ügyvéd, költő, Kőváry László bátyja.

Kőváry Józsa
Született 1817. március 9.
Torda
Elhunyt 1875. május 1. (58 évesen)
Torda
Állampolgársága magyar
Foglalkozása ügyvéd,
költő

ÉleteSzerkesztés

Kőváry József és Szentgyörgyi Miklós Kata fia. Tanulását a tordai unitárius gimnáziumban kezdte, ahonnét 1834-ben bölcseletre a kolozsvári unitárius kollégiumba ment. A jogot ugyanott a reformátusoknál 1839-ben végezte. Joggyakorlaton Marosvásárhelyt volt a királyi táblán, ahol 1843-ban ügyvédi vizsgát tett. Mint gyakorló ügyvéd Kolozsvárt telepedett le. Itt élénk részt vett a márciusi mozgalmakban, mint az ifjúság egyik vezére.[1] Az elsők egyike volt, aki a szabadságharc kezdetén a Kossuth- (v. Mátyás) huszárok közé lépett.[2] A fegyverletétel után Tordára vonult vissza és megyei hivatalt viselt. A társaságot kerülte és kertészeti szenvedélyének élt. Kevéssel halála előtt kéziratait a Magyar Tudományos Akadémiának küldte.

Költeményeket írt a kolozsvári Reménybe (1839.) és a Honművészbe (1840.); beszélyt a Kőváry L. Beszélytárába (1843.), két cikke a kolozsvári Hetilapban (1854. 54. sz. A czéhek hasznosítása, 94., 95. sz. Türk porosz tanácsos hatása Poroszország selyemtermelésére.)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés