Főmenü megnyitása

Az Állambiztonsági Bizottság, rövidítve KGB (oroszul: КГБ – Комитет государственной безопасности, magyar átírásban Komityet goszudarsztvennoj bezopasznosztyi) a Szovjetunió állambiztonsági feladatokat ellátó szerve volt 1954 és 1991 között. Vezetője miniszteri posztot töltött be, aki a Minisztertanácsnak felelt.

Állambiztonsági Bizottság
Комитет государственной безопасности
A KGB emblémája
A KGB emblémája
Lubjanka téri főhadiszállás
Lubjanka téri főhadiszállás

Alapítva 1954
Megszűnt 1991
Típus titkosszolgálat
Jogutód Federal Security Service
Székhely Szovjetunió Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Oroszországi SzSzK, Moszkva
Vezető
A KGB jelvénye
Az NKVD jelvénye

Oroszországi utódszervezetei a belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és hírszerzéssel foglalkozó Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

Helye a politikai és állami rendszerbenSzerkesztés

A KGB-nek állami bizottságként a minisztériumokhoz hasonló jogállása volt, de vezetőjét nem miniszternek, hanem a Bizottság elnökének nevezték, aki a Minisztertanács tagja volt. Szervezetileg főigazgatóságokra és igazgatóságokra tagolódott. Elsősorban titkosszolgálati részlegek, valamint a határőrség és a kormányőrség tartoztak hozzá, beleértve összesen közel 300 ezer főnyi létszámú reguláris csapatokat is. A KGB szövetségi-köztársasági állami bizottság volt, ami azt jelentette, hogy a Szovjetunió valamennyi köztársaságának minisztertanácsa alá rendelve működtek hasonló szervezetek és a KGB részben ezek útján látta el feladatait.

A KGB tényleges irányítását azonban nem a Minisztertanács, hanem követlenül az SZKP illetve annak vezető szervei és testületei látták el. A KGB rendkívül nagy befolyással volt a Szovjetunió állampolgárainak mindennapi életére, azonban politikai befolyást elődszervezeteivel ellentétben nem szerzett a politikai vezetés felett.

Elődszervezeteinek történeteSzerkesztés

A KGB elődszervezeteinek története 1917-ben kezdődött, amikor Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij vezetésével létrejött az Összoroszországi Különleges Bizottság (a „Cseka”). A szovjet állambiztonsági szervek az alábbiak szerint alakultak a KGB megalakulása előtt.

  • 1917: Cseka (VCSK, Összoroszországi Különleges Bizottság) a Népbiztosok Tanácsa alatt
  • 1922: GPU (Állami Politikai Igazgatóság) az NKVD (Belügyi Népbiztosság) alatt
  • 1923: OGPU (Egyesített Állami Politikai Igazgatóság) a Népbiztosok Tanácsa alatt
  • 1934: GUGB (Állambiztonsági Főigazgatóság) az NKVD (Belügyi Népbiztosság) részeként
  • 1941 február-július, majd 1943: NKGB (Állambiztonsági Népbiztosság), kiválva az NKVD-ből
  • 1946: MGB (Állambiztonsági Minisztérium), az összes népbiztosság minisztériumra átnevezése miatt
  • 1953: MVD (Belügyminisztérium), újraegyesült az MGB és az MVD
  • 1954: KGB (Állambiztonsági Bizottság) a Minisztertanács alatt, kiválva az MVD-ből

A külföldi hírszerzést és a katonai hírszerzést 1947-ben külön szervezetben, a Minisztertanács Információs Bizottsága néven összevonták, majd ezt 1949-ben átszervezték és a Külügyminisztérium Információs Bizottsága néven működött 1952-ig, amikor visszaintegrálták az állambiztonság szervezetébe, az MGB-be.

FelépítéseSzerkesztés

A KGB volt a Szovjetunió szövetségi hírszerzési és biztonsági hivatala, valamint a tagköztársasági szintű biztonsági hivatalok közvetlen irányítója (amikor ilyenek léteztek). A KGB tevékenységét ténylegesen a Szovjetunió Kommunista Pártja legfelsőbb vezetése irányította és felügyelte.

A KGB kollégiumának (vezető testületének) tagja az elnök, az egy-két első elnökhelyettes, a további elnökhelyettesek, illetve néhány más külön kijelölt személy volt.

A KGB főcsoportfőnökségekre és csoportfőnökségekre tagolódott. Például:

FőcsoportfőnökségekSzerkesztés

  • Első Főcsoportfőnökség – hírszerzés és külföldi műveletek
  • Második Főcsoportfőnökség – belső biztonság és kémelhárítás
  • Harmadik Főcsoportfőnökség – kémelhárítás a szovjet fegyveres erőkön belül
  • Nyolcadik Főcsoportfőnökség – rejtjelzés/rejtjelfejtés, a kormányzati kommunikációs technika fejlesztése.
  • Határőr Főcsoportfőnökség – A Szovjetunió határőrsége(wd) (1954-1991) 220 000 főt (1991 augusztus) számláló határbiztonsági erő, amely a Szovjetunió határain jelentkező csempészet és illegális mozgások ellen harcolt, szárazföldi, légi és vízi erőkkel.

CsoportfőnökségekSzerkesztés

    • Ötödik Csoportfőnökség – gazdasági biztonság (1954—1960); az „ideológiai diverzió” elleni harc, a szovjetellenes és az „egyházi-szektás elemek” elleni küzdelem (1967 — 1989 augusztus 29.)
    • Hetedik Csoportfőnökség – szovjet és külföldi állampolgárok tevékenységének, mozgásának megfigyelése, követése a KGB többi részlegének megrendelésére
    • Kilencedik Csoportfőnökség – az SZKP és a szovjet kormány legfőbb vezetőinek testőrsége
    • Tizenhatodik Csoportfőnökség – elektronikus felderítés (SIGINT, ELINT), rejtjelfejtés (1973-1991)

A KGB elnökeiSzerkesztés

Hivatal kezdete Hivatal vége Név Rang
1954. március 13. 1958. december 8. Ivan Alekszandrovics Szerov vezérezredes, 1955-től hadseregtábornok
1958. december 25. 1961. november 13. Alekszandr Nyikolajevics Selepin
1961. november 13. 1967. május 18. Vlagyimir Jefimovics Szemicsasztnij 1964-től vezérezredes
1967. május 18. 1982. május 26. Jurij Vlagyimirovics Andropov 1973-tól vezérezredes, 1976-tól hadseregtábornok
1982. május 26. 1982. december 17. Vitalij Vasziljevics Fedorcsuk vezérezredes
1982. december 17. 1988. október 1. Viktor Mihajlovics Csebrikov vezérezredes, 1983-tól hadseregtábornok
1988. október 1. 1991. augusztus 22. Vlagyimir Alekszandrovics Krjucskov hadseregtábornok
1991. augusztus 22. Leonyid Vlagyimirovics Szebarsin
1991. augusztus 23. 1991. november 6. Vagyim Viktorovics Bakatyin vezérőrnagy

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  • Mitrohin: KGB-lexikon. A szovjet titkosszolgálat kézikönyve (Alexandra, Pécs, 2004)

További információkSzerkesztés