Kabdebó Lóránt
Kabdebó Lóránt (Budapest, 1936. augusztus 9. – 2022. január 24.) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa. Számos önálló kötet és monográfia szerzője, Szabó Lőrinc-életműkiadások gondozója, a Pécsi és a Miskolci Egyetem tudományszervező egyénisége. Miskolc díszpolgára.
Kabdebó Lóránt | |
![]() | |
Született |
1936. augusztus 9. Budapest |
Elhunyt | 2022. január 24. (85 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Dobos Marianne |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Tudományos pályafutása | |
Tudományos fokozat |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kabdebó Lóránt témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
ÉletútjaSzerkesztés
Szülei Kabdebó János és Farkas Magda. 1964 óta nős, felesége Dobos Marianne kohómérnök, közíró. Két gyermeke van, Kabdebó Tamás (1965) és Kabdebó György (1966).
Már fiatalon kitűnt szorgalma, tudományos érdeklődése, iskolás korában számos tanulmányi versenyt megnyert. 1958-ban végzett az ELTE BTK magyar–történelem szakán.
1958–1970-ben Miskolcon dolgozott középiskolai tanárként, 1962 és 1984 között a Napjaink című folyóirat rovatvezetője, illetve főszerkesztő-helyettese volt. Karikatúrákon is megörökítették, ahogy Kabdebó tanár úr „küzd” a feltörekvő fiatal írókkal. 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot, 1969-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa lett.
1970-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa. Itt, 1972-től 89-ig osztályvezetőként dolgozott, majd 1989–1991-ben tudományos tanácsadó lett. Itt kezdte el azt a több évtizedes munkát, amelynek eredménye a háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfia (Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1970; Útkeresés és különbéke, 1974; Az összegezés ideje, 1980) és a Vers és valóság című visszaemlékező kötet. Bábáskodott az irodalomtörténet szempontjából fontos gyűjteményes kötetek, visszaemlékezések kiadásánál is. 1990-ben szerezte meg az irodalomtudomány doktora (DSc) címet.[2]
1989 és 1993 között a JPTE Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője volt, 1991-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Kulcsszerepe volt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának létrehozásában, a magyar irodalmi, történelmi és modern filológiai tanszékek megalapításában. 1993 és 1997 között igazgatta a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetét, 1997-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja lett. 1990–91-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára volt.
1993 és 1998 között az Irodalomtörténet főszerkesztője volt. A Digitális Irodalmi Akadémia Szabó Magda-szakértője 1998-tól, Szabó Lőrinc-szakértője 1999-től. Megalapította az Irodalomtudomány című folyóiratot és a Szabó Lőrinc-füzetek című sorozatot. 2005-ig az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője volt. 2006-tól a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
1997-ben megalapította az OTKA által is támogatott Szabó Lőrinc Kutatóhelyet, ahol fiatal kutatók és doktoranduszok folytatják a Szabó Lőrinc-életmű feltárását és értékelését (Szabó Lőrinc külföldi útjai, betegségei, műfordításai, gyorsírásos művei és jegyzetei), emellett Szabó Lőrinc kiadatlan műfordításait is folyamatosan közlik.
A Szentpéteri kapui temetőben nyugszik.[3]
DíjaiSzerkesztés
- Miskolc Város Irodalmi Díja (1969)
- A Mikes Kelemen Kör Díja (1983)
- Miskolc Városért Emlékplakett (1986)
- Szabó Lőrinc-díj (1989)
- A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990)
- Herman Ottó-díj (1998)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998)
- Signum Aureum Universitatis (Miskolci Egyetem) kitüntetés; Jubileumi egyetemi emlékérem kitüntetés (1999)
- Bölcsészettudományi Karért: Kari kitüntetés (2001)
- Toldy Ferenc-díj (2007)
- József Attila-díj (2012)
- Miskolc díszpolgára (2021)
- A Magyar Érdemrend középkeresztje (2021)
Főbb műveiSzerkesztés
KötetekSzerkesztés
- Dayka Gábor költői pályája; Városi Könyvtár, Miskolc, 1968 (Borsod-miskolci füzetek. Irodalomtörténet)
- Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1918–1928 (1970)
- Vita a Nyugatról. Az 1972. április 27-i Nyugat-konferencia alapján; szerk., sajtó alá rend. Kabdebó Lóránt; PIM–NPI, Bp., 1973 (Irodalmi múzeum)
- Útkeresés és különbéke. Szabó Lőrinc 1929–1944; Szépirodalmi, Bp., 1974
- Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről; szerk., sajtó alá rend. Kabdebó Lóránt; NPI–PIM, Bp., 1975
- 50 éves a Korunk. Az 1976. május 20-21-i emlékülés alapján; szerk., sajtó alá rend. Kabdebó Lóránt; NPI, Bp., 1977 (Irodalmi múzeum)
- Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára; szerk. Kabdebó Lóránt; PIM–NPI, Bp., 1979
- Versek között. Tanulmányok, kritikák; Magvető, Bp., 1980 (Elvek és utak)
- Az összegezés ideje. Szabó Lőrinc, 1945–1957; Szépirodalmi, Bp., 1980
- Szabó Lőrinc (1985)
- Lakatos István (1986)
- Az Újhold költői. Hat tanulmány (1988)
- „A magyar költészet az én nyelvemen beszél.” A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében (1992, második kiadás 1996)
- "Szintézis nélküli évek". Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában; szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő; Janus Pannonius, Pécs, 1993 (JPTE irodalomtudományi füzetek)
- A Holocaust a művészetekben; szerk. Kabdebó Lóránt, Schmidt Erzsébet; Janus Pannonius, Pécs, 1994 (JPTE irodalomtudományi füzetek)
- Jánosy István (1994)
- Az irodalomértés horizontjai. Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával; szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő; Janus Pannonius, Pécs, 1995 (JPTE irodalomtudományi füzetek)
- Vers és próza a modernség második hullámában (1996)
- Tanulmányok Szabó Lőrincről; szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna; Anonymus, Bp., 1997 (Újraolvasó)
- A fordítás és intertextualitás alakzatai; szerk. Kabdebó Lóránt et al.; Anonymus, Bp., 1998
- Határ Győző bibliográfia. Emlékkönyv Határ Győző 85. születésnapjára; szerk. Kabdebó Lóránt; ME, Miskolc, 1999
- Tanulmányok Ady Endréről; szerk. Kabdebó Lóránt et al.; Anonymus, Bp., 1999 (Újraolvasó)
- Tanulmányok Kassák Lajosról; szerk. Kabdebó Lóránt et al.; Anonymus, Bp., 2000 (Újraolvasó)
- Tanulmányok József Attiláról; szerk. Kabdebó Lóránt et al.; Anonymus, Bp., 2001 (Újraolvasó)
- Szabó Lőrinc pályaképe (2001)
- Ferenczi László köszöntése 65. születésnapja alkalmából; szerk. Fried István, Kabdebó Lóránt, Kovács Viktor; ME BTK–SZTE BTK, Miskolc, 2003
- "Szabad-ötletek...". Szőke György tiszteletére barátaitól és tanítványaitól; szerk. Kabdebó Lóránt, Ruttkay Helga, Szabóné Huszárik Mária; Miskolci Egyetem, Miskolc, 2005
- „Ritkúl és derűl az éjszaka”. Harc az elégiáért (2006)
- Szabó Lőrinc „pere” (2006)
- Rögeszmerend: Turczi István művének tragikus derűje (2007)
- Titkok egy élet/mű-ben. Szabó Lőrinc utolsó versciklusának poétikai és filológiai szembesítése; ME BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely, Miskolc, 2010 (Szabó Lőrinc füzetek)
- Mesék a költőről. Szabó Lőrinc-tanulmányok; Ráció, Bp., 2011
- Centrum és redivivus; Tipp Cult, Bp., 2012 (Parnasszus könyvek. Magasles)
- "Nyílik a lélek". Kettős látás a 20. századi lírában. Szabó Lőrinc "rejtekútja"; Ráció, Bp., 2015
- Esettanulmányok? Sorsvállalások!; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2019
- Öntörvényűen. Kortárs magyar költők rögeszmerendjei; Tipp Cult Kft., Bp., 2019 (Parnasszus könyvek. Magasles)
- "egy Költő Agya"; Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Bp., 2021
InterjúkötetekSzerkesztés
- A háborúnak vége lett (1983)
- A műhely titkai (1984)
- Sorsfordító pillanatok (1993)
- Elveszett otthonok (2003)
Életmű-interjúkSzerkesztés
- Szentkuthy Miklóssal: Frivolitások és hitvallások (1988)
- Határ Győzővel: Életút I–III. (1993–95)
- Színpompás ostrom. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval; jegyz. Nyerges Gábor Ádám; Magvető, Bp., 2016 (a Tények és tanúk sorozatban)
Szabó Lőrinc-dokumentumokSzerkesztés
- Naplók, levelek, cikkek (1974)
- Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915-1920-as évekről; PIM–NPI, Bp., 1979 (Irodalmi múzeum)
- Szabó Lőrinc hévízi versfüzete. A hasonmásban mellékelt kézirat szövege; bemutatja Kabdebó Lóránt; Magyar Helikon, Bp., 1980 + kézirat-hasonmás (Kézirattár)
- Harminchat év. Szabó Lőrinc és felesége levelezése, 1-2.; sajtó alá rend., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt; Magvető, Bp., 1989-1993
- Szabó Lőrinc: Bírákhoz és barátokhoz. Napló és védőbeszédek 1945-ből; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Kabdebó Lóránt; Magvető, Bp., 1990
- Szabó Lőrinc: Vers és valóság. Összegyűjtött versek és versmagyarázatok, 1-2.; szerk., szöveggond., utószó, jegyz. Kabdebó Lóránt; Magvető, Bp., 1990
- Utazás Erdélyben. Cikkek, versek és levelek; sajtó alá rend., utószó Kabdebó Lóránt; Mikszáth–Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Salgótarján–Bp., 1992 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
- Szabó Lőrinc összes versei I–III. (1998)
- Huszonöt év. Szabó Lőrinc és Vékesné Korzáti Erzsébet levelezése; sajtó alá rend., jegyz. Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina; Magvető, Bp., 2000
- Az ígéret városa. Szabó Lőrinc Debrecen-élménye; szöveggond., szerk., tanulmány Bíró Éva, utószó Kabdebó Lóránt; Debreceni Irodalmi Múzeum, Debrecen, 2000 (A Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei)
- Szabó Lőrinc: Vallomások. Naplók, beszélgetések, levelek; szerk. Horányi Károly, Kabdebó Lóránt; Osiris, Bp., 2008 (Osiris klasszikusok)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Elhunyt Kabdebó Lóránt (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ Az oktató személyi-szakmai adatai. magyarszak.uni-miskolc.hu. (Hozzáférés: 2018. január 30.)
- ↑ Kabdebó Lóránt temetése
További információkSzerkesztés
- http://www.szabolorinc.hu
- Kabdebó Lóránt művei a MEK-ben
- Kabdebó Lóránt bibliográfia; összeáll. Buda Attila; ME BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, Miskolc, 2001 (Szabó Lőrinc füzetek)
- Kabdebó Lóránt köszöntése 65. születésnapja alkalmából; szerk. Bessenyei József; ME Bölcsészettudományi Kara–Összehasonlító Irodalomtörténeti és Művészettörténeti Tanszék, Miskolc, 2001