Kabul
| Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Kabul (perzsa nyelven: کابل) Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található. Gazdasági és kulturális centrum 1800 méter magasságban a tenger szintje felett, egy szűk völgyben, beékelődve a Hindukus hegyei és a Kabul folyó közé.
| Kabul (کابل) | |||
 | |||
| Kabul látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Afganisztán | ||
| Tartomány | Kabul | ||
| Kerületei | 18 | ||
| Alapítás éve | 1200 | ||
| Polgármester | Rohullah Aman | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4 273 156 fő (2020)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1791 m | ||
| Terület | 275 km² | ||
| – elővárosokkal | 425 km² | ||
| Időzóna | AST (UTC+4:30) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kabul
Pozíció Afganisztán térképén
| |||
| é. sz. 34° 31′, k. h. 69° 11′Koordináták: é. sz. 34° 31′, k. h. 69° 11′ | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kabul témájú médiaállományokat. | |||
Egykor varázslatos kisváros volt, kertekkel, fákkal, furcsa bazárokkal, valamint csodálatos mecsetekkel és palotákkal; ma egy túlzsúfolt, poros nagyváros, ahol az utcák többnyire burkolatlanok, és ahol nagyon sokan élnek vezetékes víz, áram és szennyvízhálózat nélkül.[2]
FöldrajzSzerkesztés
ÉghajlatSzerkesztés
Kabulra a félszáraz sztyepp klíma jellemző. Csapadék leginkább télen és a tavaszi hónapokban, eső formájában fordul elő, hóesés nem jellemző. A hőmérséklet viszonylag hűvös, nyáron nagyon alacsony páratartalom. A tél hideg, a januárban a napi átlaghőmérséklet −2,3 °C körüli. Az éves átlaghőmérséklet 12,1 °C.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 18,8 | 18,4 | 26,7 | 28,7 | 33,5 | 36,8 | 37,7 | 37,3 | 35,1 | 31,6 | 24,4 | 20,4 | 37,7 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 4,5 | 5,5 | 12,5 | 19,2 | 24,4 | 30,2 | 32,1 | 32,0 | 28,5 | 22,4 | 15,0 | 8,3 | 19,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −2,3 | −0,7 | 6,3 | 12,8 | 17,3 | 22,8 | 25,0 | 24,1 | 19,7 | 13,1 | 5,9 | 0,6 | 12,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,1 | −5,7 | 0,7 | 6,0 | 8,8 | 12,4 | 15,3 | 14,3 | 9,4 | 3,9 | −1,2 | −4,7 | 4,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −25,5 | −24,8 | −12,6 | −2,1 | 0,4 | 3,1 | 7,5 | 6,0 | 1,0 | −0,3 | −9,4 | −18,4 | −25,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 60 | 68 | 72 | 23 | 1 | 6 | 2 | 2 | 3 | 18 | 21 | 310 |
| Havi napsütéses órák száma | 177 | 178 | 204 | 232 | 310 | 353 | 356 | 339 | 303 | 282 | 253 | 282 | 3269 |
| Forrás: Hong Kong Observatory | |||||||||||||
TörténelemSzerkesztés
Kabul városát időszámításunk előtt 2000-1500 között alapították. Első említését az óindiai szent könyvben (Rigvéda) találjuk, ahol még Kubhnak hívták. Sok birodalom harcolt ezért a stratégiai, hadászati területért a déli és a közép-ázsiai kereskedelmi útvonalak mentén.
1504-ben Bábur foglalta el a várost, majd használta főhadiszállásaként 1526-ig, mielőtt meghódította volna Indiát. 1776-ban Timur Shah Durrani tette a modern Afganisztán fővárosává.
A 19. század elején a britek foglalták el a várost.
1979-ben a szovjetek szállták meg az ország többi részével együtt, de az 1988-as genfi egyezmény aláírása után távoztak. Az 1990-es években a polgárháború megsemmisítette a város nagy részét, és sok áldozatot követelt.
A 21. században a várost 2001-től 2021-ig a NATO-erők koalíciója vonta ellenőrzése alá, majd a 2021 augusztusi csapatkivonások után az afganisztáni tálib fegyveres erők vették át a hatalmat.
DemográfiaSzerkesztés
Kabul lakosságát 2020-ban 4,6 millióra becsülték,[3] de a népesség régóta ingadozik a folyamatos háborúk miatt.
A pastu és tádzsik etnikumok alkotják a lakosság többségét a városban,[4][5] de jelentős népessége van a hazara, üzbég, türkmén, tatár és más etnikumoknak is. A népesség túlsúlyban dari nyelvű.
A város lakosságának mintegy kétharmada követi a szunnita iszlámot, míg egyharmada síita. A népesség 2%-a szikhizmus és a hinduizmus követője, valamint van egy kevés keresztény is.
GazdaságSzerkesztés
Kabul fő termékei a szőnyegek, bőr- és juhbőrből készült termékek, bútorok és a ruházat. Jelentősebb még az élelmiszeripar.
A város legnagyobb ipari központja a 9. kerületben található, a Kabul folyó északi partján és a repülőtér közelében.[6]
Kultúra, oktatásSzerkesztés
MédiaSzerkesztés
Kabulban az alábbi televíziótársaságok működnek:
- Aina TV
- Ariana TV
- Lamar TV
- Shamshad TV
- Tolo TV
- Afghanistan National TV
Kulturális életSzerkesztés
Oktatás, oktatási intézményekSzerkesztés
KözlekedésSzerkesztés
Kabul Afganisztán legjelentősebb közlekedési csomópontja, több főútvonal is innen érkezik. Itt található a Kabuli nemzetközi repülőtér.
Kabul egy hosszú, kör alakú autópályán keresztül kapcsolódik össze Ghazni, Kandahár, Herát és Mazar-e Sharif városával. Így érhető el keleti és délkeleti irányban Pakisztán, észak felé pedig Tádzsikisztán is.
TestvértelepülésekSzerkesztés
GalériaSzerkesztés
Városkép 1976-ban
Kabul 1982-ben, a szovjet inváziót követően
Éjjeli városkép (2016)
Városkép
A város a magasból
A kabuli bazárban
A Kabuli nemzetközi repülőtér épülete
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://nsia.gov.af:8080/wp-content/uploads/2019/06/%D8%A8%D8%B1-%D8%A2%D9%88%D8%B1%D8%AF-%D9%86%D9%81%D9%88%D8%B3-%D9%86%D9%87%D8%A7%DB%8C%DB%8C-%D8%B3%D8%A7%D9%84-98.pdf
- ↑ Gopalakrishnan, Raju. „Once called paradise, now Kabul struggles to cope”, Reuters, 2007. április 16. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 20.) (angol nyelvű)
- ↑ National Statistic and Information Authority (NSIA). April 2021.
- ↑ https://www.refworld.org/pdfid/4f1029c92.pdf
- ↑ Kabul. Online Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2010. szeptember 18.)
- ↑ COMMUNITY SCORECARD OF KABUL MUNICIPALITY 2016. iwaweb.org
