Kacsóh Pongrác út

út Budapest XIV. kerületében

A Kacsóh Pongrác út egy főút Budapest XIV. kerületében, Herminamező, illetve Alsórákos városrészekben. Ma a Hermina úttól a rákospalotai körvasútig (Szuglói Körvasút sor) tart, magában foglalja az M3-as autópálya Zugló területén fekvő bevezető szakaszát és annak szervizútját is.

Kacsóh Pongrác út
A lakótelep az M3-as autópálya egyik felüljárójáról nézve
A lakótelep az M3-as autópálya egyik felüljárójáról nézve
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest
VárosrészBudapest XIV. kerülete
Létrejötte1930-as évek
NévadóKacsóh Pongrác
Korábbi neveiKülső Andrássy út (1951-ig)
Nevezetes épületeiKacsóh Pongrác úti lakótelep
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kacsóh Pongrác út (Budapest)
Kacsóh Pongrác út
Kacsóh Pongrác út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 19° 06′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 00″, k. h. 19° 06′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsóh Pongrác út témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés
 
A Kacsóh Pongrác út (amin az autó halad) a Nagy Lajos király út vége felől nézve 1965-ben
 
A Rákos-pataknál 1968-ban

Az 1930-as évek és 1951 között Külső Andrássy útnak nevezték. Mai nevét Kacsóh Pongrác (1873–1923) magyar zeneszerző után kapta.

1963–1968, 1971-1975 között épült a Kacsóh Pongrác úti lakótelep és 1966-1970 között a Csáktornya park lakótelepe.[1][2] A megközelíthetőségének javítása érdekében 1970-ben kialakították a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalat felülről keresztező, irányonként egy sávos Kacsóh Pongrác úti felüljárót, valamint december 22-én annak tövében átadták a Mexikói úti buszvégállomást[3], hogy a szintbeli vasúti kereszteződést kiváltsák, jelentősen gyorsítva a megnövekedett közúti forgalmat.[4] A Városligetből a csomóponthoz az 1973-as meghosszabbítást követően került ki az M1-es metróvonal (a köznyelvben "Kisföldalatti") külső végállomása Mexikói út néven.

1982-1983 között ezen út nyugati oldalán alakították ki az Hungária körgyűrűbe torkolló M3-as autópálya XIV. kerületi bevezető szakaszát. A sztrádával párhuzamosan az addig irányonként egy sávos[5] felüljárót is autópálya-csomóponttá bővítették, az utat pedig (az „eredeti” felüljárót kivéve) végig a sztráda közelebbi oldalával párhuzamos menetirány szerint egyirányúsították.

Az régi felüljáró ma a Hungária körút Buda felé haladó oldalával köti össze az M3-as bevezető szakaszát (mindkét irányba), róla a Kacsóh Pongrác útra 1983 óta nem lehet közvetlenül lehajtani, csak az 1980-1982 között épült felüljárórendszer egy másik hídjáról. 1978-1980 között épült meg az autópálya bevezető XIV. kerületi szakaszának északi végén a Körvasútat felülről keresztező, irányonként három sávos, 400 méter hosszú felüljáró.[6]

  1. A budapesti lakótelepek összesítő táblázatai - Központi Statisztikai Hivatal, 2019
  2. Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
  3. Rátonyi Gábor Tamás: A 25-ös busz rövid története (magyar nyelven). XV. kerületi blog, 2012. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
  4. Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
  5. A frissen átadott Kacsóh Pongrác úti felüljáró (fénykép, 1970-1971 körül), egykor.hu (hozzáférés: 2013. január 24.)
  6. Mészáros Ábel - Hungária: a másfél évszázadon át épülő budapesti körút (Lechner Tudásközpont, 2017.07.25.