Kadanovci
Kadanovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
| Kadanovci | |
 | |
| A római katolikus templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 197 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 122 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 25″, k. h. 17° 49′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 25″, k. h. 17° 49′ 44″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kadanovci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Pozsegától légvonalban 14, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a Dilj-hegység nyugati lejtői alatt, a Gnojnica-patak jobb partján fekszik.
Története szerkesztés
A települést minden bizonnyal már a középkorban is létezett, de mivel akkori neve nem ismert nem azonosítható be a középkori településnevekkel. Az 1545-ös török defter a gnojnicai náhije részeként említi.[2] 1698-ban „Cadanovczi” néven 8 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1702-ben 13, 1758-ban 23 ház állt a településen.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kadanovczi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kadanovczy” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kadanovczi” néven összesen 11 házzal, 98 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A 19. század végén és a 20. század elején Morvaországból cseh anyanyelvű lakosság telepedett ide, akik később beolvadtak a horvát lakosságba.
A településnek 1857-ben 95, 1910-ben 195 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 65%-a horvát, 30%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 213 lakosa volt. A faluban templom és kultúrház áll.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 95 | 72 | 60 | 98 | 168 | 195 | 184 | 196 | 242 | 223 | 219 | 206 | 196 | 202 | 219 | 213 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A pleterniceszentmiklósi plébánia filiája.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 281. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 25. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
