Kaisers TV, Ungarn

A Kaisers TV, Ungarn Pintér Béla színműve, amelyet 2011 októberében mutatott be a Pintér Béla és Társulata. Nyomtatásban először a Drámák című kötetben jelent meg a mű, a Saxum Kiadónál 2013-ban. A darab kerettörténetét egy időutazás adja, amely egy család sorsának módosításával megváltoztatja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kimenetelét.

Kaisers TV, Ungarn
Adatok
SzerzőPintér Béla
Műfajszíndarab
Eredeti nyelvmagyar

Szereplők
  • Amália
  • Gróf Baráznay Ignácz
  • Elza
  • Balázs Gábor
  • Rozi
  • Lágyvölgyi Dombor Panka
  • Üregi Szidónia
  • Lajos
  • Sándor
  • Marián Kornél
  • Rohácsi Úr
  • Sárközy
Cselekmény ideje1848

Premier dátuma2011. október 7.
Premier helyeBudapest, Szkéné Színház
Alább a cselekmény részletei következnek!

Amália, anyja halála után, egy transzcendentális utazás révén visszatér 1848-ba, ahol a császári televíziónál kap állást. A forradalom kitörésekor Kossuth Lajos és Petőfi Sándor lefoglalja a stúdiót, és megalakítja a Magyar Nemzeti Élőkép Vibráncot. Az első műsor fő szereplője Amália apja, Gróf Baráznay Ignác, a Sukorói Oroszlán. Amália annyit tud róla, hogy a tiszt később, a schwechati csatában eltűnt. Később rájön, hogy apjának azért veszett nyoma, mert egy fiatalabb nő kedvéért elhagyta az éppen vele állapotos anyját. A nő segítségével az események végül úgy alakulnak, hogy a gróf felesége mellett marad, és a schwechati csata megnyerésével diadalra vezeti a magyar szabadságharcot.[1]

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Keletkezése szerkesztés

Pintér Béla egy interjúban elmondta, hogy eredetileg nem „térítette” volna el a grófot szándékától, de túl didaktikusnak érezte a rossz egyéni döntés és a tragikus nemzeti vereség közötti ok-okozati viszonyt, ezért változtatta meg a schwechati csata kimenetelét. A módosításról mindössze két héttel a bemutató előtt döntött, és ezzel teljesen megváltoztatta a Kaisers TV, Ungarn cselekményét, hangulatát.[1]

A szerzőt egyrészt Salamon Ella halála inspirálta, amelyről Krúdy Gyula életrajzában olvasott. A nő egy hipnotizőr szeánszán vesztette életét. Ihletet adott, hogy a kétezres évek elején felkérték a budapesti március 15-ei ünnepség megrendezésére,[1] illetve a 2010-es országgyűlési választások utáni fülkeforradalmazás. „Felmerült bennem, mit szólna ehhez Petőfi Sándor, aki az életét áldozta a forradalomért” – mondta egy interjúban.[2] A darab írása közben Jókai Mór Az én kortársaim és Degré Alajos Visszaemlékezéseim című munkájára támaszkodott.[3]

Bemutató szerkesztés

A bemutatót Pintér Béla rendezte, a dramaturg Enyedi Éva volt. A szerző mellett Mucsi Zoltán, Szamosi Zsófia, Stefanovics Angéla, Thuróczy Szabolcs, Friedenthal Zoltán, Hajdú Rozi, Szalontay Tünde, Terhes Sándor, Quitt László és Kéménczy Antal lépett fel.

További előadások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c PRAE.hu A kiindulópont egy fájdalmas pillanat. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
  2. VS.hu„A színház természeténél fogva liberális”. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
  3. Ványa bácsi blogPintér Béla: Soha nem sikerült még ennyire jól. [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 27.)

Források szerkesztés