Kajászó

magyarországi község Fejér megyében

Kajászó község Magyarországon, Fejér megyében, a Martonvásári járásban.

Kajászó
Református templom
Református templom
Kajászó címere
Kajászó címere
Kajászó zászlaja
Kajászó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásMartonvásári
Jogállás község
Polgármester Császár Roland (független)[1]
Irányítószám 2472
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség1035 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség44,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság163[3] m
Terület23,98 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVál-víz síkja[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kajászó (Magyarország)
Kajászó
Kajászó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 29″, k. h. 18° 43′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 29″, k. h. 18° 43′ 22″
Kajászó (Fejér megye)
Kajászó
Kajászó
Pozíció Fejér megye térképén
Kajászó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajászó témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Budapesttől 35 kilométerre délnyugatra fekszik, körülbelül félúton a főváros és Székesfehérvár között, a Váli-völgyben, az M7-es autópályától 2 kilométerre, a Baracska-Alcsútdoboz közti 8111-es út mentén.

A település nevének eredeteSzerkesztés

A római birodalmat keletről megtámadó hunok a mai Százhalombatta térségénél keltek át a Dunán, és jelentős ütközet zajlott a közeli Tárnok-völgyben. Az ütközetben a hun Keve vezér is elesett, akit a monda szerint itt temettek el. Egyes források szerint maga Attila vezér is itt nyugszik.

A település neve is innen eredeztethető: eredetileg Keveháza, majd Keveaszó, (Cuwe azoa, Keueozou), később Keazó, végül mai kiejtéssel Kajászó lett. Kajászón azonban továbbra is őrzik Keve emlékét: a helyi termelőszövetkezet neve Keve Rt, a sportegyesületé pedig Keve SC.

A falu védőszentje, Szent Péter után a település neve 1491-től Kajászószentpéter, amelyet a kommunista uralom idején a Belügyminisztérium 1950-ben Kajászóra rövidített.

TörténeteSzerkesztés

Kajászó igen ősi település: az ásatások tanúsága szerint már Krisztus előtt 1600 körül lakott volt. A Római Birodalom idején Pannónia provincia egyik településeként szintén lakott volt, amit római kori villamaradványok bizonyítanak. Korabeli római nevét nem ismerjük.

A török hódoltság vége felé, 1686-ra a sorozatos fosztogatások nyomán Kajászó teljesen elnéptelenedett, és csak 1710 tájékán igyekeztek újratelepíteni a földbirtokosok.

A napóleoni háborúk idején a magyar területek jelentősége megnőtt: a birodalom részéről egyre nagyobb volt az igény a mezőgazdasági termékekre, állatokra. A település örvendetes fellendülésnek indult: a falu szinte teljesen újjáépült, felvirágzott.

Ettől fogva az első világháborúig a fejlődés kiegyensúlyozott, szinte töretlen. A világháborúban szinte minden családnak volt halottja: később emlékművet emeltek a hősi halottak tiszteletére.

A két világháború között Kajászó ismét felvirágzik: főként a tejtermelés, hiszen a közeli Budapest hatalmas felvevőpiac. A gazdák megerősödnek: szövetkezetet hoznak létre, tejbegyűjtő állomást építenek. A község a szarvasmarha-tartásban országos hírnévre tett szert.

A második világháború során a frontvonal többször átvonul Kajászón oda-vissza, és a pusztulás ennek megfelelően óriási: alig maradt ép ház, élő állat, élelmiszer a faluban.

A kommunizmus évei alatt a téeszesítésnek esik áldozatul a két háború közötti tevékeny időszak összes eredménye. Kajászó az országos fejlesztésekből többnyire kimarad, a közművesítés is nagyon sokára kezdődik meg.

Kajászó maSzerkesztés

 
A Rákóczi úton lévő artézi kút

A közelmúltban a község ismét fejlődésnek indult. A lakosság lélekszáma folyamatosan növekszik. A településen komoly beruházások és fejlesztések valósultak meg az 1990-es és 2000-es években. Most már minden közmű jelen van: víz, villany, gáz, csatorna, széles sávú internet. 2003-ban megtörtént a felszínivíz-elvezetés teljes kiépítése is.

2007-ben került át a község az Ercsi kistérségből a Bicskei kistérségbe.

Kajászón több vállalkozás, cég megtelepedett, zöldmezős beruházást hajtva végre.

A település környéke tereplovaglásra kiváló lehetőségeket biztosít. Az autópálya közelsége, a változatos, ám szelíd domborzat, a lovak számára kiváló talajminőség, a főváros "budai oldalához" a legközelebbi nagy kiterjedésű, lovaglásra alkalmas területet méltán csalogatja a lovassport hódolóit.

A 2007/2008-as labdarúgó-bajnokságot megnyerte az ifjúsági csapat. Korábban is voltak hasonló sikereik. Többször második, ill. harmadik helyezést értek el.

2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.[6]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Ifj. Böcz Gábor (független)[7]
  • 1994–1998: Böcz Gábor (független)[8]
  • 1998–1999: Böcz Gábor (független)[9]
  • 1999–2002: Nyolcas Béláné (független)[10]
  • 2002–2006: Cziglánné Murányi Eszter (független)[11]
  • 2006–2007: Cziglánné Murányi Eszter (független)[12]
  • 2007–2010: Mohácsi Györgyné Keszthelyi Mária (független)[13][14]
  • 2010–2014: Mohácsi Györgyné (független)[15]
  • 2014–2019: Mohácsi Györgyné (független)[16]
  • 2019-től: Császár Roland (független)[1]

A község rendszerváltás utáni első polgármestere, Böcz Gábor korábban három éven keresztül, 1987-1990 között tanácselnökként is irányította Kajászót.[14] 1999 nyarán lemondott tisztségéről[17] – ami miatt 1999. szeptember 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban[10] –, később viszont egy időben képviselőként és alpolgármesterként tért vissza a település közéletébe.[14]

A 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt Kajászón, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 jelölt indult el a község polgármesteri címéért. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) polgármesteri aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[11]

A következő önkormányzati ciklusban, 2007. július 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[13] az előző polgármester lemondása miatt.[18] A posztért ez évben is aránylag nagy számú, 6 jelölt indult, de a győztes egymaga is bőven megszerezte a szavazatok abszolút többségét, 58 %-ot meghaladó eredményével.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,7%, református 30,6%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,7% (25,4% nem nyilatkozott).[19]

LátnivalókSzerkesztés

 
I. világháborús emlék a falu központjában
  • Református templom
  • Artézi-kút a Rákóczi úton
  • I. és II. világháborús emlékmű
  • Trianon zászló
  • Focipálya, ahol a kajászóiak fociznak
  • Löszfal II. világháborús légópincével
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Katolikus kápolna
  • Lovardák
  • Borház

Itt születettSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Czanik Béla: Kajászó(szentpéter) község és református egyháza története (2000)
  • Czanik Béla: Ahogy láttam Kajászószentpétert (2002)
  • Czanik Béla: Szolgálatunk, életünk (2003)

(Mindegyik magánkiadás, a község üzleteiben szerezhető be)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kajászó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kajászó, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Trianon - táblaavatás összefoglaló. Rovás Info. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 8.)
  7. Kajászó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Kajászó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  9. Kajászó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. a b Kajászó települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. szeptember 26. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  11. a b Kajászó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  12. Kajászó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  13. a b Kajászó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. július 22. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  14. a b c Egy mindenkiért? Elfogytak a képviselők, nincs, aki döntsön! (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 2009. december 3. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  15. Kajászó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  16. Kajászó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  17. Az érintettek szerint a szép időjárás rontotta el az időközi választásokat (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 1999. szeptember 26. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  18. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  19. Kajászó Helységnévtár

További információkSzerkesztés

 
Kajászó-Szentpéterpuszta Lovarda