Kajdy család
A Kajdy család (néhol: Kajdi, Kalydi, ritkán Kalydy) egy Északkelet-Magyarországon virágzott nemesi család. Birtokaik voltak Bereg, Szabolcs, Szatmár és Nógrád vármegyékben.
A család története szerkesztés
Eredete a jelenleg ismert források alapján nem beazonosítható. Kajd nevű település létezett Vas megyében (ma Tanakajd), ahol a 14-15. századi okiratokban találkozunk de Kayd nevet viselőkkel, azonban ezek és a kora újkorban Északkelet-Magyarországon elterjedt Kajdyak között az esetleges kapcsolat egyelőre nem ismert.[1]
A 17. századtól tűnnek fel rendszeresen a birtokosok és a helyi politika szereplői között. Kajdy János (?-1670) szécsényi seregbíró volt 1655-1663 között. Ezután 1666-1670 között Nógrád vármegye egyik szolgabírája, valószínűleg szintén a szécsényi járásban. 1667-től Pest-Pilis-Solt, 1668-tól pedig Heves-Külső-Szolnok vármegye egyik esküdtje is volt.[2]
Valószínűleg az ő fia lehetett az a Kajdy István, aki 1697-ben Bereg vármegye egyik szolgabírája. 1703-ban Rákóczi mellé állt, kinek ezredese lett, számos csatájában részt vett, és a szabadságharc idejéből származó levelei is fennmaradtak [3] A szabadságharc bukása után Bereg vármegye alispánja lett, legalább 1728-ig.[4]
Kajdy István Bereg vármegye alispánja volt 1748 táján.[5] Az ő rokona Kajdy Benjámin, akinek a neje, Görgey Katalin asszony volt. Özvegy Kajdy Benjáminné Görgey Katalin 1767-ben Mária Terézia magyar királynő korában Bereg vármegyében 5 településen volt földbirtokos; Maszárfalván, Csomán, Nagyalmáson, Mezőgecsén, valamint Nagyborzsován földet bírt. Összesen 296 úrbéri holdjuk, 22 jobbágy, és 8 zsellér családjuk volt.[6]
Kajdy Benjámin fia, Kajdy Lajos 1790-től Bereg vármegyében a tiszaháti járásban volt főszolgabíró.[7] 1794. június 23.-án a "csomai" előnevet adományozta neki az uralkodó.[5] 1807-ben Kajdy Lajos feleségül vette ludányi Bay Teréziát, a tekintélyes birtokokkal rendelkező ludányi Bay György és az ősrégi nemesi csébi Pogány családbeli csébi Pogány Mária lányát. 1804-ben épült késő barokk stílusban a mezőgecsei Kajdy féle kúria. Építtetője a helyi földbirtokos Kajdy Lajos; a kúria hat helyiségből állt. Az egykori mezőgecsei fatemploma helyett 1805. június 25.-én kelt királyi engedély alapján kezdte építeni a gyülekezet csomai Kajdy Lajos támogatásával kőtemplomát, mely 1817. szeptember 21.-én lett felszentelve Fazekas János lelkipásztorsága alatt. Miután házasságuk gyermektelen maradt, a csomai Kajdy ág alapítójával együtt ki is halt. Azonban Ferenc császár engedélyével Bay Terézia öccse, ludányi Bay György (1792–1849), királyi tanácsos, későbbi alországbíró, majd alnádor a ludányi mellé felvette a csomai előnevet is.[8]
A 18. század és a 19. század során a Kajdy család egyik református ága Fehérgyarmaton földbirtokos volt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Diplomatikai Oklevéltár, P és R szekció)
- ↑ A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656-1661. In: Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
- ↑ Sípos Ferenc: A 'rebellis' Rákóczi. In: Századok, 2002.
- ↑ (Lehoczky Tivadar: Bereg megyei boszorkány-perek. In: Hazánk 7. kötet, 1887)
- ↑ a b A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 58. kötet - 166 - 170. oldal
- ↑ Fónagy Zoltán. A nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában, Adattár II. MTA. 2013.
- ↑ (Hadi és más nevezetes történetek 2. kötet. 1790)
- ↑ (Bay Ilona: A ludányi Bay család genealógiájához. In: Turul 7. kötet, 1889. 173. oldal és Magyar Lexikon, 3. kötet, Budapest, 1879)