Főmenü megnyitása

Kairuán

város Tunéziában
(Kajraván szócikkből átirányítva)

Kairuán, Kajraván, Kairouan (arabul: القيروان, Qeirwān, más néven al-Qayrawan) a tunéziai Kairuán-kormányzóság fővárosa. Az UNESCO-Világörökség része. A várost az Omajjádok alapították 670 körül. I. Muávija omajjád kalifa korszakában a szunnita iszlám és a Korán-tanulás fontos központjává vált. A városban található az Uqba szent mecset. 2014-ben a városnak körülbelül 186 653 lakosa volt.

Kairuán, Kairouan (القيروان)
Világörökség
Montage ville de Kairouan.png
Adatok
OrszágTunézia
Világörökség-azonosító499
KritériumokKULTURÁLIS: I, II, III, V, VI
Felvétel éve1988
Elhelyezkedése
Kairuán (Tunézia)
Kairuán
Kairuán
Pozíció Tunézia térképén
é. sz. 35° 40′, k. h. 10° 05′Koordináták: é. sz. 35° 40′, k. h. 10° 05′
A Wikimédia Commons tartalmaz Kairuán témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szúszától délre, a keleti parttól 50 km-re, Monasztirtól 75 km-re és Tunisztól 184 km-re fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

A várost a hagyományok szerint az első hódító arab vezér, Oqba Ibn Nafi alapította 671-ben. Itt állította meg karavánját, innen származik a Kairuán (Kaioruan) elnevezés.

Az alapítók azonban nem sokáig örülhettek nyugalmuknak, 688-ban a keresztény berber törzsek Kosaila vezetésével a nyugati hegyekből támadva elfoglalták, fölforgatták a várost. Később 702-ben az arabok, keletről visszatérve, Hassan Ben Nomane vezetésével a Kahina, a prófétanő vezette berber hadakra megsemmisítő csapást mértek. Hassan ismét arab fővárossá tette Kairuánt.

A város a sok megpróbáltatás után a 8–9. századra virágzó fejlődésnek indult, különösen az aglabidák idején. Bár meg kellett osztania fővárosi szerepkörét a fatimidák idején Mahdiával, Kairuán ennek következtében még bővült is Mansouriával, a fejedelmi külvárossal.

1057-ben a hilali törzsek megtámadták és lerombolták a várost, mely elvesztette fővárosi státuszát is. Azóta maradt az ami ma is: a szent város, a legszentebb Maghrebben, ahol az igazhitű hét zarándoklata felér egy mekkaival. Azért, mert mint a hit tudósai mondják, a francia gyarmati hadsereg profanizálta a várost, devalválva ezzel a szent helyek értékét.

A mai KairuánSzerkesztés

A mai város több mint 70 000 lakosával Tunézia ötödik városa, kormányzósági székhely. A város vonzáskörzete a csapadékszegény klíma (évi 300 mm) ellenére jelentős mezőgazdasági vidék, számottevő gabonatermesztéssel. Ez a városban jelentős cserepiacot teremtett, amit csak növelt az országos hírű szőnyegszövő kisipari tevékenység. A zarándok- és turistaforgalmat is beszámítva Kairuán fontos és hagyományos kereskedelmi centrum.

A város azonban mindenekelőtt vallási központ, búcsújáró hely.

NevezetességekSzerkesztés

  • Nagymecset
  • Sidi Sahab Zaonia
  • Aglabida medencék
  • Bab el Khoukha kapu
  • Bab es Suhada
  • Sidi Abid el Gariani mauzóleum
  • Három kapu mecset (Mosqué des Trois Portest)
  • Bir Barouta kútja

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  • Az UNESCO videója: [1]