Főmenü megnyitása

Kakaré Ini

egyiptomi vagy núbiai uralkodó

Kakaré Ini, más néven Intef ókori egyiptomi vagy núbiai uralkodó Alsó-Núbiában; valószínűleg az egyiptomi XI. dinasztia végének, XII. dinasztia elejének uralkodóival egyidőben volt hatalmon, a Középbirodalom elején, vagy a második átmeneti korban, I. Noferhotep uralkodása után. Bár ő a legjobban attestált núbiai uralkodó ebből az időszakból, tevékenységéről semmit nem tudni.

Kakaré Ini
Intef

Kakaré Ini titulatúrájának rajza
Kakaré Ini titulatúrájának rajza

Uralkodása i. e. 20. század eleje
Prenomen
<
N5A28D28
Z1
>

Kakaré
Nomen
<
G38N5W25
>

Sza-Ré Ini

Tartalomjegyzék

EmlítéseiSzerkesztés

Az ebből a korból ismert három núbiai uralkodó – Kakaré Ini, Szegerszeni és Iibhentré – közül neki maradt fenn a legtöbb említése.[1] Teljes királyi titulatúrája is ismert, köszönhetően a tizenhat sziklafeliratnak, amely megörökítette az alsó-núbiai Umbarakabban, Mudenejarbanm Guthniszban, Taifában, Abu Szimbelben és Toskában.[2][3] Ezek a feliratok azonban csak a titulatúráját közlik, néha csak a kártusát, és további részletekbe nnem bocsátkoznak. A toskai feliraton neve Iibhentréé mellett szerepel, Darrell Baker feltételezése szerint azonban ez csak helyhiánynak köszönhető, és nem jelzi, hogy a két uralkodó bármiféle kapcsolatban állt volna egymással.[2] Így nem tudni, milyen kapcsolat állt fenn Kakaré Ini, Iibhentré és Szegerszeni között.

Kakaré Ini nevét egyiptomi királylisták nem említik.[2]

NeveSzerkesztés

Kakaré személyneve Ini, bár helyenként Intef vagy Antef néven is említik. Érdekes módon a sza Ré („Ré fia”) jelző, ami hagyományosan az uralkodó személyneve előtt áll, itt a kártuson belülre került, így a név részét képezi.

DatálásaSzerkesztés

Kakaré Ini alsó-núbiai uralkodó és egyiptomi trónkövetelő lehetett a XI. dinasztiához tartozó IV. Montuhotep uralkodása, valamint a XII. dinasztia első uralkodója, I. Amenemhat első évei alatti zavaros időszakban.[4][5] Mindkét uralkodónak nehézségei akadtak azzal, hogy az egész ország fölött elismertessék fennhatóságukat. Tekintve, hogy Núbia az első átmeneti korban függetlenedett Egyiptomtól, Kakaré Ini egyike lehetett az utolsó núbiai uralkodóknak, akik ellenálltak és nem akartak visszatérni Egyiptom fennhatósága alá.

Török László szerint Kakaré Ini (és a két másik, ebből a korból ismert núbiai uralkodó) valamivel később éltek, a második átmeneti korban, valamivel a XIII. dinasztiabeli I. Noferhotep uralkodása után.[6] Ezt Darrell Baker és Zbyněk Žába vitatják, szerintük Kakaré Ini a XI. dinasztia vége felé élt.[2][7]

Név, titulatúraSzerkesztés

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
 
   
 
 
s-nfr-t3.wỉ=f
Szenofertauief
„Ő, aki gyönyörűvé teszi a Két Földet
Nebti-név
 
  
 
 
s-nfr-t3.wỉ=f
Szenofertauief
„Ő, aki gyönyörűvé teszi a Két Földet”
Arany Hórusz-név
 
 
bỉk-nbw nfr
Bik-nebu nofer
„Gyönyörű Arany Sólyom”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
  
 
   
 
 
q3ỉ-k3-rˁ
Kakaré[4]
„Ré ja hatalmas”
Ré fia
  
 
 
   
 
s3-rˁ ỉnỉ
Sza-Ré Ini
„Ré fia, Ini”

ForrásSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Qakare Ini című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Robert G. Morkot, The Black Pharaohs. Egypt's Nubian Rulers. Rubicon Press, London 2000, ISBN 0-948695-24-2, pp. 54–55.
  2. a b c d Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 140–141
  3. Günther Roeder, Debod bis Bab Kalabsche, II, Institut Français d'Archaeologie Orientale, Cairo 1911, pls. 118-121, online
  4. a b Jürgen von Beckerath, Handbuch der ägyptischen Königsnamen (= Münchner ägyptologische Studien, vol 46), Mainz am Rhein: Verlag Philipp von Zabern, 1999. ISBN 3-8053-2310-7, pp. 80-81.
  5. Wolfram Grajetzki, The Middle Kingdom of ancient Egypt: history, archaeology and society. London, Duckworth Egyptology, 2006, pp. 27-28.
  6. Török László, Between Two Worlds: The Frontier Region Between Ancient Nubia and Egypt 3700 BC – 500 AD, Brill, 2008, ISBN 978-90-04-17197-8, pp. 100–102.
  7. Zbyněk Žába: Rock Inscriptions of Lower Nubia (Czechoslovak Concession), Czechoslovak Institute of Egyptology, Prague, 1974.

További irodalomSzerkesztés