Kakasfarkú özvegypinty

madárfaj

A kakasfarkú özvegypinty vagy fátyolfarkú özvegypinty (Euplectes jacksoni) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjához tartozó faj.

Kakasfarkú özvegypinty
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Szövőmadárfélék (Ploceidae)
Nem: Euplectes
Faj: E. jacksoni
Tudományos név
Euplectes jacksoni
(Sharpe, 1891)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kakasfarkú özvegypinty témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kakasfarkú özvegypinty témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Kenya nyugati és középső területeinek, valamint a szomszédos Tanzánia északi részének 1500 méteres tengerszint feletti magasságban vagy annál is magasabban fekvő fennsíkok nyílt szavannáin él. Nyílt, füves területek lakója, többnyire valamely állandó vízforrás közelében él.

Megjelenése szerkesztés

A két ivar között nagyfokú ivari dimorfizmus figyelhető meg. A nászruhás hím testhossza 34 centiméter, melyből 20 centimétert hosszú, felmeresztve a kakasok farkára emlékeztető farka tesz ki. A nászruhás hím teljes tollazata fekete, kivéve néhány sárgás tollat a szárnyán.

A tojók és a fiatal madarak testhossza 12-14 centiméter, tollazatuk fakó barnás-homokszínű, nagyon hasonlítanak egy nőstény házi verébre. Nászidőszakon kívül a hímek tollazata is hasonló.

Életmódja szerkesztés

A faj a költési időszakon kívül kisebb csapatokban él. Tápláléka vadon élő fűfélék és termesztett gabonafélék magvai.

A fiókanevelési időszakban viszonylag sok rovart is fog, hogy a fiókák nagy fehérjeigényét fedezni tudja.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A kifejlett hímek miután nászruhát öltöttek elejtik násztáncukat, hogy elcsábíthassák a tojókat. Egy kisebb növényzetmentes foltok keresnek és ott leülnek a földre. Amikor feltűnik egy tojó a közelben egészen izgatottak lesznek, tollaikat felmeresztik és így ugrálnak fel és alá, miközben fejüket hátravetik. A felugrások során farkukat egészen előrehajlítják.

A költési időszak időpontja az esős évszak függvényében változik. A fészek fűből szőtt kerek építmény. A hímek fészküket a magas fű közé, építik. A fészkek bejárata oldalról nyílik. Mint minten özvegypintyfajnál, a kakasfarkú özvegypintynél is a hím csupán a fészek vázát építi fel. A fészket a hím által elcsábított és megtermékenyített tojó fejezi be. A díszes tollú hímnek így bőven marad ideje szépen kidolgozott dürgési ceremóniájának lebonyolítására és így újabb tojókat tud elcsábítani. A költés és később a fiókák felnevelése a tojó feladata. A fészekalj 3-4 tojásból áll. Ezeken a tojó 11-14 napig kotlik. A fiatal madarak a kelés után 2 héttel repülnek ki.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés