Kalüdón (település)
Kalüdón (görög betűkkel Καλυδών, latinosan Calydon, a mai Ευηνοχώρι Evinohóri mellett) az ókori Aitólia egyik városa. Nevét Kalüdón királyról kapta, aki a hagyomány szerint alapította, és aki nem másnak, mint Aitólia névadójának, Aitólosznak fia. Az Euénosz (újgörög ejtéssel Evinu) folyó nyugati partján terült el. Közel fekszik a Zügosz-hegyhez, ahol a kalüdóni vadkanvadászat zajlott. Homérosz Iliaszában állandó jelzővel sziklás Kalüdón néven említi.
Kalüdón | |
Evinohóri | |
Kalüdón fellegvárának romjai | |
Alapítás | i. e. 13. század körül |
Alapító | Kalüdón |
Megszűnés | i. e. 1. század |
Oka | elnéptelenedés |
Lakói | aitólok |
Beszélt nyelvek | ógörög |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 25–50 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 38° 22′ 19″, k. h. 21° 31′ 47″38.372011°N 21.529681°EKoordináták: é. sz. 38° 22′ 19″, k. h. 21° 31′ 47″38.372011°N 21.529681°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalüdón témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA városban állt Artemisz Laphria szentélye, a Lapharion. Artemisz istennő anatóliai eredetű, itt egy helyi változata lehetett a fő kultusz, egy saját szűz istennő. Talán nem véletlen, hogy Atalanté történetének Artemisszal kapcsolatos elemei is Kalüdónhoz kötődnek. Korai uralkodói az egész térség névadó héroszai, Aitólosz és Kalüdón. Későbbi királyai, Porthaón, Oineusz és fia, Meleagrosz több legendában feltűnnek, családi kapcsolataik behálózzák a görög szárazföldet. Homérosz az Iliaszban is említi a közeli Pleurón város – amit Kalüdón testvére, Pleurón alapított – elleni háborút. Ezt Artemisz haragja és átka miatt indította Meleagrosz, végül utód nélkül meghalt. Meleagrosz után más városok királyainak hegemóniája váltotta a helyi uralkodóházat.
A Kalüdón–Pleurón-háború toposzát a későbbi Kalüdón-történetek a legváltozatosabb módon alakították át és szőtték teli mesés elemekkel. Oineusz, a szőlőművelés és a bor feltalálója (oinosz = bor) elmulasztott egy Artemisznek járó áldozatot és a kalüdóni vadkanvadászattól a pleuróni háborúig ennek következményei történtek. A vadkanvadászat résztvevőinek nagy része később az argonauták vállalkozásában és az Iliaszban is feltűnik, ami Kalüdón korabeli nagy jelentőségét valószínűsíti. Kalüdónban történt az a szerencsétlenség, amely miatt Héraklész önkéntes száműzetésbe vonult. (Arkhitelész fiát, Eunomoszt véletlenül megölte egy ütéssel.)
A mítoszok szerint Meleagrosz összetűzése Althaia bátyjaival egy hosszú háborús kor kezdete, amelyben először a kurészekkel, majd a testvérvárossal, Pleurónnal, végül Porthaón unokái harcoltak egymás ellen a város feletti hatalomért. Végül Oineusz halála után Amphissza vette át az irányítást.
A város alapítása a mitológiai párhuzamok – mindenekelőtt a trójai háború – alapján az i. e. 13. század környékére tehető. Ez egybeesik régészeti adatokkal is, amelyek a legrégebbi rétegekben Mükéné korával egyidős építményeket tártak fel. Ismert a város fellegvára (akropolisz), amely mükénéi stílusú.
I. e. 31-ben a római Octavianus a lakosság nagy részét az új gyarmatvárosba, Nikopoliszba telepítette. Az értékeket a lakosság magával hurcolta, ami megmaradt, azt a rómaiak elszállították, beleértve a műkincseket, szobrokat is, valamint az építőanyagot. Sztrabón a Geógraphika hüpomnémata című művében Kalüdón és Pleurón elhagyatottságáról és szépségéről írt.
Kalüdón uralkodói
szerkesztésSzínkód:
zöld – Kalüdón királya | |||||
Diomédész Andraimónnak adta át a trónt, ettől kezdve Kalüdónt Amphisszából kormányozták.