Kalati kánok listája
Kalat kánja vagy Khan-e-Qalat (beludzs خان قلات) a Kalati kaganátus uralkodóinak címe volt. Ma Kalat állam Beludzsisztán tartomány része, Pakisztánban. A kalati uralkodók először Akbar mogul sahnak, voltak alárendelve, aki Delhiből[1][2] irányított, majd 1839 után a briteknek, végül 1948 óta, a pakisztáni kormánynak.
A kalati uralkodók eredetileg a vali (kormányzó arabul) címet viselték, majd 1739-ben felvették a begler beli kán címet, amit többnyire csak kánra rövidítettek. Az utolsó kalati kán egyben a Beludzsisztáni államszövetség uralkodói tanácsának elnöke is volt.
Történelem szerkesztés
A kalati kánok egy beludzs[3] hegyi törzs vezetői voltak és a Kambar (vagy Qumbar) nevet viselték.[4][5] A törzset Szehva, Kalat rádzsája, egy hindu hercegi állam uralkodója, bérelte fel a fosztogató törzsekkel szemben, akik az országot Multánból, Sikarpurból és Felső Szindh térségéből veszélyeztették.[5] Mir Kambar Beludzs csapatai sikeresen visszaszorították a behatolókat, de utána, megfosztották trónjától a rádzsát és Mir Kambar Beludzs lett az első vali.[4]
| Hivatali idő | Kalat kánja[2][6] |
|---|---|
| 1512–1530 | Mir Bidzsár Mirvani Beludzs kán |
| 1530–1535 | Mir Zagár Mirvani Beludzs kán |
| 1535–1547 | Mir Ibrahim Kambrani beludzs kán (királyi vezetéknevüket Mirvaniról Kambranira változtatták) |
| 1547–1549 | Mir Gváram Kambrani beludzs kán |
| 1549–1569 | Mir Hasszán Kambrani beludzs kán |
| 1569–1581 | Mir Szandzsár Kambrani beludzs kán |
| 1581–1590 | Mir Malúk Kambrani beludzs kán |
| 1590–1601 | Mir Kambar Szani Kambrani beludzs kán |
| 1601–1610 | I. Mir Ahmed Kambrani beludzs kán |
| 1610–1618 | Mir Szúri Kambrani beludzs kán |
| 1618–1629 | Mir Kaiszár Kambrani beludzs kán |
| 1629–1637 | II. Mir Ahmed Szani Kambrani beludzs kán |
| 1637–1647 | I. Mir Altáz Kambrani beludzs kán |
| 1647–1656 | Mir Kacsi Kambrani beludzs kán |
| 1656–1666 | II. Mir Altáz Szani Kambrani beludzs kán |
| 1666–1695 | I. (III.) Mir Ahmed Kambrani beludzs kán (királyi vezetéknevét Kambraniról Ahmadzaira változtatta) |
| 1695–1697 | I. Mir Mehráb Ahmadzai beludzs kán |
| 1697–1714 | Mir Szamandár Ahmadzai beludzs kán (Amir al-Umara emírek emírje) |
| 1714–1716 | II. Mir Ahmed Ahmadzai beludzs kán |
| 1716–1731 | Mir Abdullah Ahmadzai beludzs kán (Szirti sas és a Legnagyobb) |
| 1731–1749 | Mir Muhabát Ahmadzai beludzs kán (beglar begi) |
| 1749–1794 | I. Mir Mohamed Naszír Ahmadzai beludzs kán (nuri, gázi, a legnagyobb vali) |
| 1794–1817 | I. Mir Mahmúd Ahmadzai beludzs kán |
| 1817–1839. november 13. | II. Mir Mehráb Ahmadzai beludzs kán |
| 1839–1841 | Mir Sáh Navaz Ahmadzai beludzs kán |
| 1841–1857 | II. Mir Naszír Ahmadzai beludzs kán, I. Mir Naszír Ahmadzai beludzs kán fia[7] |
| 1857 – 1863. március | Mir Kudadad kán Ahmadzai Beludzs (első ízben); uralkodása idején hét nagyméretű és számos kisebb lázadás volt. |
| 1863. március – 1864. május | Mir Serdil kán Ahmadzai Beludzs (trónbitorló) |
| 1864. május – 1893. augusztus 15. | Mir Kudadad kán (második ízben) |
| 1893. november 10. – 1931. november 3. | II. Mir Mahmud kán Ahmadzai Beludzs |
| 1931. november 3. – 1933. szeptember 10. | Mir Mohamed Azám Dzsan kán Ahmadzai Beludzs |
| 1933. szeptember 10. – 1955. október 14. | Mir Ahmed Jár kán Ahmadzai Beludzs (első ízben); kikiáltotta az ország függetlenségét 1947. augusztus 5-én; beleegyezett a Pakisztánhoz való csatlakozásba 1948. március 30-án.[8] |
| 1955. október 14. | Kalat állam baolvadt Nyugat-Pakisztánba[9] |
| 1958. június 20.–1958 | Mir Ahmed Jár kán Ahmadzai Beludzs (második ízben) |
| 1979 – máig | Mir Szulemán Davúd Dzsan (nem él Pakisztánban)[10] |
Lásd még szerkesztés
- Beludzsisztán, Pakisztán
- Kalat, Pakisztán
- Kalati kaganátus
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Treaty of Kalat between Balochistan and Afghanistan in 1758. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
- ↑ a b "Baluchistan" Imperial Gazetteer of India Vol. 6, p. 277, from the Digital South Asia Library, accessed 15 January 2009
- ↑ Qambar gave his name to the Qambarani branch of the Baloch , just as Ahmed I gave his name to the Ahmedzai branch of the Qambrani, Balfour, Edward (1885) "India, Its Balochistan neighbours" The Cyclopædia of India and of Eastern and Southern Asia, Commercial, Industrial and Scientific Vol. II H-NYSA (3rd ed.) Bernard Quaritch, London, p. 195, accessed 15 January 2009
- ↑ a b Keltie, J. Scott (ed.) (1902) Statistical and historical annual of the states of the world for the year 1902 Macmillan and Co., London p. 172, accessed 15 January 2009
- ↑ a b Balfour, Edward (1885) "India, Its Baluchistan neighbours" The Cyclopædia of India and of Eastern and Southern Asia, Commercial, Industrial and Scientific Vol. II H-NYSA (3rd ed.) Bernard Quaritch, London, p. 191, accessed 15 January 2009
- ↑ Naseer Dashti. The Baloch and Balochistan: A Historical Account from the Beginning to the Fall of the Baloch State. Trafford Publishing, 280. o. (2012. október 8.). ISBN 978-1-4669-5897-5. Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 6.
- ↑ The British recognized Naseer Khan Ahmadzai Baloch II in 1841, Keltie, J. Scott (ed.) (1902) Statistical and historical annual of the states of the world for the year 1902 Macmillan and Co., London p. 173, accessed 15 January 2009
- ↑ Siddiqi, Farhan Hanif (2012), The Politics of Ethnicity in Pakistan: The Baloch, Sindhi and Mohajir Ethnic Movements, Routledge, pp. 59–60, ISBN 978-0-415-68614-3, <https://books.google.com/books?id=tDb6i9x1FKgC&pg=PA59>
- ↑ Siddiqi, Farhan Hanif (2012), The Politics of Ethnicity in Pakistan: The Baloch, Sindhi and Mohajir Ethnic Movements, Routledge, p. 62, ISBN 978-0-415-68614-3, <https://books.google.com/books?id=tDb6i9x1FKgC&pg=PA59>
- ↑ „Khan of Kalat being persuaded to return home”, Dawn, 2015. június 29.
Külső linkek szerkesztés
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Khan of Kalat című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.