Kalinyingrádi terület

Oroszország exklávéja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 8.

A Kalinyingrádi terület (oroszul Калининградская область) Oroszország exklávéja. Itt található az ország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázisa. Székhelye Kalinyingrád.

Kalinyingrádi terület (Калининградская область)
Kalinyingrádi terület címere
Kalinyingrádi terület címere
Kalinyingrádi terület zászlaja
Kalinyingrádi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetÉszaknyugati szövetségi körzet
SzékhelyKalinyingrád
KormányzóAnton Andrejevics Alihanov
Hivatalos nyelvorosz
Népesség
Teljes népesség994 599 fő (2023. jan. 1.)[1][2]
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület15 100 km²
Ebből víz11,7 %
IdőzónaKalinyingrádi idő: UTC+2
Elhelyezkedése
Kalinyingrádi terület (Oroszország)
Kalinyingrádi terület
Kalinyingrádi terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 48′, k. h. 21° 25′54.800000°N 21.416667°EKoordináták: é. sz. 54° 48′, k. h. 21° 25′54.800000°N 21.416667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinyingrádi terület témájú médiaállományokat.

Oroszország egyéb területeivel nincs közös határa, vagyis az ország exklávéját képezi. Délen Lengyelországgal, keleten és északon Litvániával, nyugaton a Balti-tengerrel határos.

A tengerparton délen a Visztula-földnyelv, északon a Kur-földnyelv homokdűnéi találhatók.

Története

szerkesztés

A vidéket a 13. században a Német Lovagrend foglalta el, majd a 17. században Poroszország fennhatósága alá került. A terület székhelyét, Kalinyingrádot 1946-ig Königsbergnek hívták, Kelet-Poroszország németek lakta székhelye volt. 1945-ben Kelet-Poroszország északi harmadát (15 100 km²) a Szovjetunióhoz, azon belül az Oroszországi SZSZSZK-hoz csatolták, e részből hozták létre 1946. április 7-én a Kalinyingrádi területet. 1991, a Szovjetunió szétesése óta a Kalinyingrádi terület az önálló Oroszországhoz tartozik.

A II. világháború alatt, s után a németek elmenekültek, illetve deportálták őket, helyükre oroszokat telepítettek.[3]

Napjainkban számos nemzet és etnikai csoport képviselői élnek a Kalinyingrádi régióban. Legtöbbjük a következő:

Oroszok (82%), Ukránok (3,5%), Fehéroroszok (3,4%), Litvánok (1%), Örmények (1%), Németek (kevesebb, mint 1%), tatárok (kevesebb, mint 1%).

Gazdasága

szerkesztés

A Szovjetunió felbomlása után a terület gazdasága mély válságba került. Miután a közigazgatási egységet 1996-ban különleges gazdasági övezetté nyilvánították, Oroszország legdinamikusabban fejlődő régiója lett. Fontos a járműgyártás (hajó, vagon, gépkocsi) és az elektronikai ipar.[3]

Az 1940-es évek végén a birodalom különböző részeiből származó emberek - Oroszországból, Fehéroroszországból, Ukrajnából, Örményországból és Üzbegisztánból - nagy számban érkeztek. Ugyanakkor az őshonos németeket deportálták a régióból.

Az első három háború utáni évtizedben (1950 -1979) a kalinyingrádi régió lakossága pontosan kétszeresére nőtt. Az utóbbi években az ország ezen régiójában a lakosság száma lassan növekszik.

Települések

szerkesztés

A Kalinyingrádi terület városai a következők (a városi cím elnyerésének évével és 2010. évi népességükkel):

Magyar név Orosz név Város lett Lélekszám Közigazgatási beosztás
Kalinyingrád Калининград 1255
431 902
Szovjetszk Советск 1288
41 705
Csernyahovszk Черняховск 1336
40 449
Csernyahovszki járás
Baltyijszk Балтийск 1686
32 697
Baltyijszki járás
Guszev Гусев 1724
28 260
Guszevi járás
Szvetlij Светлый 1640
21 375
Gvargyejszk Гвардейск 1722
13 899
Gvargyejszki járás
Zelenogradszk Зеленоградск 1252
13 026
Zelenogradszki járás
Gurjevszk Гурьевск 1262
12 431
Gurjevszki járás
Nyeman Неман 1288
11 798
Nyemani járás
Pionyerszkij Пионерский 1254
11 016
Szvetlogorszk Светлогорск 1258
10 772
Szvetlogorszki járás
Mamonovo Мамоново 1301
7 761
Polesszk Полесск 1258
7 581
Polesszki járás
Bagratyionovszk Багратионовск 1336
6 400
Bagratyionovszki járás
Ozjorszk Озёрск 1724
4 740
Ozjorszki járás
Szlavszk Славск 1292
4 614
Szlavszki járás
Nyesztyerov Нестеров 1722
4 595
Nyesztyerovi járás
Pravgyinszk Правдинск 1312
4 323
Pravgyinszki járás
Laduskin Ладушкин 1314
3 787
Krasznoznamenszk Краснознаменск 1734
3 522
Krasznoznamenszki járás
Primorszk Приморск 1268
1 956
Baltyijszki járás

Közigazgatás és önkormányzatok

szerkesztés

A járások neve, székhelye és 2010. évi népessége az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Bagratyionovszki járás Багратионовский район Bagratyionovszk
32 352
Baltyijszki járás Балтийский район Baltyijszk
36 047
Csernyahovszki járás Черняховский район Csernyahovszk
51 936
Gurjevszki járás Гурьевский район Gurjevszk
52 988
Guszevi járás Гусевский район Guszev
37 142
Gvargyejszki járás Гвардейский район Gvargyejszk
29 926
Krasznoznamenszki járás Краснознаменский район Krasznoznamenszk
12 905
Nyemani járás Неманский район Nyeman
20 132
Nyesztyerovi járás Нестеровский район Nyesztyerov
16 213
Ozjorszki járás Озёрский район Ozjorszk
15 316
Polesszki járás Полесский район Polesszk
19 205
Pravgyinszki járás Правдинский район Pravgyinszk
19 061
Szlavszki járás Славский район Szlavszk
21 015
Szvetlogorszki járás Светлогорский район Szvetlogorszk
14 875
Zelenogradszki járás Зеленоградский район Zelenogradszk
32 271

Politikai vezetés

szerkesztés

A Kalinyingrádi terület élén a kormányzó áll:

  • Nyikolaj Nyikolajevics Cukanov: 2010. szeptember 28. – 2016. július 28.
  • Jevgenyij Nyikolajevics Zinyicsev: 2016. július 28. – 2016. október 6. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott
  • Anton Andrejevics Alihanov: 2016. október 6-tól megbízott, 2017. szeptember 29-től megválasztott kormányzó.[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinyingrádi terület témájú médiaállományokat.