Főmenü megnyitása

Kallós Ede (szobrász)

magyar szobrász

Kallós Ede (Hódmezővásárhely, 1866. február 22.Budapest, Erzsébetváros, 1950. március 11.)[1] magyar szobrászművész.

Kallós Ede
Ferenczy Károly: Kallós Ede portréja (1889)
Ferenczy Károly: Kallós Ede portréja (1889)

Született1866. február 22.
Hódmezővásárhely
Meghalt1950. március 11. (84 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Kallós Ede témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Kallós Ede és Telcs Ede: Vörösmarty szoborcsoport
(Budapest, Vörösmarty tér, 1908)
 
Kölcsey Ferenc szobra
(Budapest, Batthyány tér)
 
Kallós Ede: Kossuth Lajos
(Makó, 1908)

Kallós Albert és Lubeck Cecília fiaként született. Művészeti tanulmányait Budapesten, majd Párizsban, Henri Michel Antoine Chapu (1833-1891) mellett végezte. Itthon Dávid c. szobrával aratott sikert a Műcsarnokban. E műve a naturalista plasztika kiváló emléke, melynek hatására számos megrendelést kapott köztéri szobrok, épületdíszítő plasztikák és síremlékek alkotására. Az említett szobrászati műfajokon kívül portrékat festett, köztük Prohászka Ottokárról, Márkus Gézáról. Felesége Racsov Etelka volt.

Köztéri művei (válogatás)Szerkesztés

GalériaSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

  • Nadányi ösztöndíj (1892)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Andor Győző, 1935. Kallós Ede l. 521. o.
  • Művészeti lexikon.2. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. Kallós Ede l. 547. o.

További információkSzerkesztés