Kalliopé (görögül: Καλλιόπη szép szavú) a görög mitológiában Zeusz és Mnémoszüné lánya, az epikus költészet múzsája. Hésziodosz szerint Kalliopé volt a múzsák karának legidősebb és legelőkelőbb tagja. Alakja Homérosz révén vált ismertté mint az Iliasz és az Odüsszeia eposzok inspirálója, megihletője.

Kalliopé
Házastársa
Élettársa
Gyermekei
SzüleiMnémoszüné
Zeusz
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalliopé témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Marcello Bacciarelli: Kalliopé
Calliope a neve a gőzzel hajtott orgonának is. (plakát 1874-ből)

Apollóntól, illetve más források szerint Oiagrosz trák királytól született fiai Orpheusz, a görög mítoszok varázserejű dalnoka, Linosz és Ialemosz[1] voltak. Linosz ugyancsak dalnok volt, tehetsége Orpheuszéval vetekedett, ám élete tragikus véget ért: Héraklészt próbálta zenére tanítani, de a türelmetlen tanítvány lantjával agyonütötte. Ialémosz beteg lett és nagyon fiatalon meghalt. A mondák szerint Kalliopé az ő halálát énekelte-siratta meg az első panaszdallal.

A mondák szerint Kalliopé döntnökként jelent meg Aphrodité és Perszephoné vitájában, amikor egyikük sem akart lemondani a gyermek Adónisz társaságáról. Az istennő úgy tett igazságot közöttük, hogy a szépséges fiúnak az év egyik felét Perszephonéval az alvilágban, másik felét Aphroditéval a földön kell eltöltenie.

Mint az eposzírás múzsáját, a művészi ábrázolásokon leggyakrabban viasztáblával és íróvesszővel, néha papírtekercset vagy könyvet tartva, arany koronával jelenítik meg.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés