Főmenü megnyitása

Kalocsa (horvátul Kaloča, Kalača[2], szerbül: Kaloča vagy Калоча, németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett. A megye nyugati oldalán fekszik, nagy területű körzet központja egészségügyi, oktatási, kulturális és gazdasági téren is.

Kalocsa
A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház
A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház
Kalocsa címere
Kalocsa címere
Kalocsa zászlaja
Kalocsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállás város
Polgármester Dr. Bálint József Miklós
Irányítószám 6300
Körzethívószám 78
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 15 490 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség300,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület53,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kalocsa (Magyarország)
Kalocsa
Kalocsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 32′ 00″, k. h. 18° 59′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 00″, k. h. 18° 59′ 09″
Kalocsa (Bács-Kiskun megye)
Kalocsa
Kalocsa
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kalocsa weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa témájú médiaállományokat.

Jelentős történelmi múltra tekint vissza Kalocsa, hiszen a honfoglalás óta város, István óta a magyarság egyik kiemelkedő kulturális központja. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, az államalapítás óta a magyar katolicizmus második központja. Híres iskolaváros, a 18. századtól meginduló oktatás az egyik legkiválóbb iskolai központtá tette a várost országos szinten. Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, emellett jelentős értékeket őriz a város nagy belvárosa, a hozzá tartozó kikötő és több puszta is.

Tartalomjegyzék

Nevének eredeteSzerkesztés

Kalocsát eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) néven illették: a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. A török időkben a helytelen fordítások következtében Kalokia néven emlegették. Így alakult ki a város mai neve az 1750-es évekre.

Fekvése, földrajza, leírásaSzerkesztés

Kalocsa Budapesttől délre, 110 km-re található, a Kalocsai Sárközben, az Alföldön. Bács-Kiskun megye nyugati területén fekszik, a Duna bal partja közelében. Központja a Kalocsai kistérségnek. A várost a Duna egyik mellékága, a Vajas, két részre osztja. Mivel a Duna 5 km-re van a városközponttól területére jellemző a szétterültség. Kalocsa a megye legsűrűbben lakott települése, legalacsonyabb pontja 94 m. A belváros észak-déli irányban hosszúkás, a Vajas menti dombon fekszik, nyugat-keleti irányban beszorított. Az Európai Unió norma szerint a Dél-Alföldi régióban helyezkedik el. Turisztikai szempontból a Dél-Alföld turisztikai régióban fekszik.

Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz központja, a Duna–Tisza köze legrégebbi városa. A történeti korok településeinek régészeti emlékei egyaránt megtalálhatók a városban és a környező településeken. A város területén talált legrégebbi leletek 300 körüli kelta település nyomait idézik.

Bács-Kiskun megye nyugati részén, Budapesttől 110 km-re délre, a Duna közelében fekszik. Megközelíthető az 51-es főúton, illetve a Budapest–Kelebia vasútvonal Kiskőrösön kiágazó szárnyvonalán (ezen a vonalon 2007. március 4-én megszűnt a személyszállítás). A Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz természetes központja. Egykori járási székhely. Vonzáskörzetébe 19 település tartozik. Területe 53,18 km², ebből 11 km² belterület. Lakóinak száma 18 110. A város lakásállománya 7543. A belterületi utak hossza 109 km. A városban vezetékes ivóvíz-, szennyvízcsatorna és földgáz-hálózat működik. Az ivóvíz-hálózatba 5282 lakást, a szennyvízcsatorna-hálózatba pedig 4992 lakást kapcsoltak be. A vezetékes gázt használó háztartások száma 6310. (2003-as adatok) A város a Duna menti fűszerpaprika-termesztés, -feldolgozás és -nemesítés központja. A hagyományos malom- és sütőipar az 1960-as évek elejétől elektromos világítótestek, építőipari kisgépek és villamosipari gépek gyártásával, valamint bútorgyártással, műanyag- és textilfeldolgozással bővült. Közel 250 éve jelentős iskolaváros, jelenleg a 2004-ben alapított Tomori Pál Főiskola, négy középfokú oktatási intézmény, négy általános iskola és egy speciális általános iskola, valamint egy alapfokú művészeti intézmény működik a városban. Kalocsa az ezeréves Kalocsa-Kecskeméti Érsekség székhelye.

TörténeteSzerkesztés

Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt, egyes kutatások azt igazolják, hogy Gézáig ez a település volt a fejedelmek székhelye. Később az uralkodói központ Fehérvárba és Esztergomba költözött, de első felkent királyunk számára Kalocsa továbbra is fontos maradt. Ennek bizonyítéka, hogy az elsők között hozott itt létre magyar püspökséget és a közeli Halom dombján királyi kúria is volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A nemes feladat véghezvitele után az egyházmegye érseki rangra emelkedett, ezzel Esztergommal azonos, nagy hatalmú érsekséggé vált, természetesen tiszteletben tartva, hogy a magyar egyház központja az előbbi városban van. Az egyházmegye fejlődésével párhuzamosan Kalocsai is az ország egyik vezető városává nőtte ki magát. Felépült az első székesegyház és a növekvő állam hódításain létrehozott új egyházmegyék is Kalocsa érseki tartományához kerültek, így tovább gyarapítva a helyi metropolita hatalmát és tekintélyét. A város a korabeli Fejér megye területén feküdt, ez volt az egyetlen egyházi központ, mely nem volt egy külön megye központja is, ennek ellenére a 12. századtól a kalocsai érsekek Bács és Bodrog vármegye állandó ispánjai lettek. Szent László király az érsekség központját megosztotta és Bács várába költözött az érsek is. Eleinte ez a már helyi szinten nagyvárosnak számító Kalocsának nagyobb fejlődésbeli gondokat is okozott, de Kálmán idejére visszaköltözött a káptalan és az egyházfő is inkább itt tartózkodott, melynek eredményeképp felépült a második kalocsai székesegyház. Az új épületet ereklyék és a legmodernebb korabeli építészeti bravúrok tették híressé.

A későbbi érsekek közül Csák Ugrin (érsek 1219 és 1241 között) a tatárok ellen harcolt, Tomori Pál pedig 1526-ban a magyar hadakat vezette a mohácsi csatában. Mindketten elestek.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. 1602-ben a kálvinista hajdúk rombolták le a várost.[forrás?] Ezután (1602-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök 1686. október 13-án hagyták el a várost, és felégették a várát. A török utáni időkben lassan fejlődött.

Leírás a településről a 18. század végén:

"KALOCSA: Érseki Város a’ Sólti járásban Pest Várm. földes Ura a’ Kalotsai Érsek, lakosai katolikusok, fekszik az úgy nevezett Sárközben, a’ Dúnához egy kis órányira, Hajóshoz 2, Nádudvarhoz 3, Bajához 5 mértföldnyire. Nevezetének eredetéröl külömbféle véllekedésben vagynak az Írók, bizonyosabb felőle az, hogy hajdan nevezetes meg erőssíttetett, népes, és elég jeles Város vala, melly díszét a’ hadak, az Ozmanok, és az időnek viszontagságai rongálták. Bél Mátyás, és Seiler le írták hajdani ékességeit, újjabb fényre kezdette hozni e’ Várost Nagy Méltóságú Gróf Csáky Érsek 1725dik esztendőben, a’ ki mind az Érseki kastélyt, mind pedig a’ Városnak Szentegyházát építtette, nevezetesen öregbíttette annak utánna, Hert. Batthyányi József, mostani Magyar Ország Primássa, az előtt vólt Kalocsai Érsek, a’ ki mind az említett Szentegyházat tökélletességére hajtotta, mind pedig tornyokkal, harangokkal, és orgonával fel ékesíttette. Több jó teteményei között Convictust állíta, sőt újj kastélyt is építtete itten, mellyet az után néhai Báró Patatics végeztetett el, és nevezetes kertel ékesítette. Jeles Könyvtárt is hagyott itten Hertzeg Batthyáni Ő Eminentziája, ’s külömbféle drága Templomi ékességeket, sőt Patikát is állíttatott fel. A’ Káptolanbéli Uraknak újjabb lakásait pedig Mélt. Patatits Érsek építtette, nyári mulató lakása az Érsekségnek Hajóson van, mellyet hasonló képen Hertzeg Batthyáni Ő Eminentziája építtetett. Valamint az említett Érsekek nevezetes jó téteményeik által öregbítették Kalocsa Várasát; úgy valóban példásan ki mutatta Fő Méltóságú G. Kollonich László ő Excellentziája is, mert az Érseki Kastélt újabban alkalmaztatta, a’ Hajósi nyári Kastélyt egy emelettel fellyebb vétette, más külömbféle jó téteményein kivűl pedig, a’ szerentsétlen 1796 esztendőbéli tűz által, meg károsíttatott Szentegyházat, és tornyokat, újonnan fel építtette; melly épűletre többet költött Ő Excellentziája 50 ezer forintnál. A’ Piáristáknak szép oskojajok vagyon itten; mellyet Primás Ő Eminentziája fundált. Lakosai a’ lent különősen termesztik, mellynek magvát el adyák, szállásaikat kint tartyák, és egy egy tagban több házakat is szemlélni, mellyekben víz árja, és nyári munka idejében, a’ lakosok tselédestől kin tartózkodnak, vasas nevezetű duna ér, a’ hely mellett foly el, határja terem tiszta búzát, zabot, árpát, kukoritzát, jó fekete, ’s néhol agyagos a’ földgye, lapossabb részén pedig széna sok terem, nádgya, szőleje van, de erdeje nints." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)
 
Légifotó: az érseki palota és a főszékesegyház

1875-ben nagy tűzvész pusztított, a vasútvonal pedig a fejlődés szempontjából későn, 1882-ben érte el a várost. Kalocsa az érsek földesúri uralma alatt álló mezőváros volt, 1871 után nagyközséggé alakult, majd 1921-től rendezett tanácsú város lett. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg.

A Kalocsai Királyi Törvényszéki Fogházat (ma: Kalocsai Fegyház és Börtön 1897-ben adták át rendeltetésének.

A Belváros történeteSzerkesztés

Mikor megalapították a várost, csak a város alatti hosszúkás dombon kezdtek építkezni, mivel a területet mindkét oldaláról vízfolyás határolta, ezért csak a domb teteje nem volt mocsaras. Az egyház egészen a mai belvárosi iskoláig épületeket birtokolt, ezeknek a központja lett a mai Fő tér. Itt volt a vár, a székesegyház, az iskolák stb. Ez volt az érseki központ, a város magja. A polgári lakosság az érsekség által diktált főúti tengely mentén építkezett tovább, ezért is olyan szűk és hosszú a mai belváros. Ennek a székhelye a mai sétálóutca területén fekvő tér lehetett.

Történelmi városrészekSzerkesztés

Vajason túlSzerkesztés

A Vajason túli városrész a Vajas csatornán (a belvároshoz képest) túl terült el. Ezt a városrészt nevezik ma Kertvárosnak. Története a 11. században kezdődött, mikor a városvezetés bővíteni akarta Kalocsát. A vezetés előtt két lehetőség állt:

  • A megszokott hosszúkás, fő úti tengely mentén meghosszabbítani a várost
  • Hidat építenek a Vajas csatornára és az erdőségek egy részének kivágásával új városrészt kialakítani.

Az előbbi mellett döntöttek. A török kor előtt már a város népessége elérte a 10 000 főt, ekkorra már égetően szükségessé vált az új városrész megépítése. Miután a törökök kivonultak a városból mindössze 150 ember lakott itt, így nem kellett felépíteni az új városrészt, egészen az 1800-as évek végéig, mikor is a város túllépte középkori határait, és a népesség megduplázódott.

Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

NépességSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 1% horvátnak, 1,8% németnek mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,1%, református 5,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,5% (27,6% nem nyilatkozott).[5]

 

KözlekedésSzerkesztés

KözútSzerkesztés

 
Rovásírásos helységnévtábla hímzésmotívumokkal

Megközelíteni: Kalocsát Kecskemét felől az 54-es főúton illetve az onnan leágazó Kecel-Kalocsa úton lehet elérni, Baja és Budapest felől egyaránt az 51-es főúton. Kalocsa, és az M9-es autóút közötti közúti távolság 20 kilométer, az M8-as autópálya pedig 40 kilométer távolságra van. A település közel azonos távolságra, mintegy 100 kilométerre van a szegedi regionális központtól, és ugyanennyire Dél-Dunántúl központjától, Pécstől. Budapesttől való közúti távolsága 120 km.

VasútSzerkesztés

Kalocsa városát 1883-ban érte el a vasút a Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal megépítésével. Felvetődött ugyan egy bizonyos Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal, de ezt a tervet 1960-ban elvetették. A kalocsai vasúton 2007-ben megszűnt a személyforgalom a Közlekedési Minisztérium döntése következtében.

A város vasúti kapcsolata a Budapest – Kelebia országos fővonaláról leágazó hálózaton keresztül biztosított. A belterületen lévő vasútállomástól mintegy 7 kilométer iparvágány vezet a repülőtér és az ipari park környezetébe, így ennek a fejlesztési területnek közvetlen vasúti kiszolgálása is megoldott. Köszönhetően a foktői növényolajgyárnak, immáron a Duna-partig ér a vasúti sín. A növényolajgyár mellett továbbá teherhajó-kikötő is létesült, így teljes az ipari park infrastruktúrája.

Légi közlekedésSzerkesztés

A Kalocsai repülőtér a várostól 4 kilométerre, Uszód és Kalocsa közt fekszik. Kezdetben katonai repülőtérként üzemelt, a rendszerváltás óta polgári célra használják. Rendszeresen szerveznek repülőnapokat, időnként pedig gyorsulási versenyeket is. A város északnyugati részén három település közigazgatásában, és tulajdonában 2,5 km hosszúságú és 60 méter szélességű betonburkolatú repülőtér található. A repülőtér logisztikai elhelyezkedése lévén alkalmassá tehető nemzetközi tranzit forgalom lebonyolítására.

Vízi közlekedésSzerkesztés

A Kalocsa-Meszesi Duna-parton személyforgalmi kikötő üzemel. Sok külföldi turista árad a városba a meszesi kikötőnek köszönhetően. Kalocsa közelében, Foktőn teherhajó-kikötő létesült a növényolajgyárnak köszönhetően.

KerékpárSzerkesztés

Kalocsán az országban az egyik legmagasabb az egy főre jutó, külön sávon haladó kerékpárutak métere. Az egész várost behálózza a kerékpárút-hálózat. Továbbá a környező településekre (Meszes, Bátya, Negyvenszállás) is elkülönített kerékpárúton juthatnak el a bicajosok. A meszesi Duna-partnál halad el az EuroVelo nemzetközi kerékpárút 6-os útja is, melyen észak felé indulva a franciaországi Nantesba, dél felé indulva pedig a romániai Konstancába jutunk, azaz a Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig tekerhetünk 8 országon keresztül.

LátnivalókSzerkesztés

Kalocsa műemlékeinek listája

A belvárosbanSzerkesztés

A főutcán (Szent István út)Szerkesztés

  • Ügyészség (Kalocsa)
  • Földhivatal (Kalocsa)
  • Kisszeminárium
  • Városi ápolónők háza
  • Szent István Gimnáziumi tömb
  • Jezsuita rendház
  • Szent József-templom
  • Városháza (Kalocsa)
  • Kalocsai Fegyház és Börtön
  • K&H Bank (kalocsai fiók)
  • Piros Arany Szálló
  • Otthon mozi, Kalocsai Színház
  • Járásbíróság (Kalocsa)
  • Bíróság (Kalocsa)
  • Kalocsai Porcelán Manufaktúra

StrandSzerkesztés

Csajda Fürdő: A 35 °C-os, magas ásványi anyag tartalmú, nátrium-kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű hévíz gyógyításra kiválóan alkalmazható. Elsősorban mozgásszervi, ízületi betegségek kezelésére, gyógyítására. Öt medencével rendelkezik és mind fedett. Különböző szolgáltatások is üzemelnek.

Szellemi életSzerkesztés

MúzeumokSzerkesztés

KönyvtárakSzerkesztés

LevéltárakSzerkesztés

KultúraSzerkesztés

Kulturális intézményekSzerkesztés

Kulturális eseményekSzerkesztés

Kalocsa több neves kulturális eseménynek ad otthont, melyek országhatárokat is átívelnek.

  • Duna-menti Folklór Fesztivál
  • Kék Madár Fesztivál
  • Kalocsai Paprikafesztivál

ZeneSzerkesztés

Oktatási intézményekSzerkesztés

Kalocsa számos oktatási intézménnyel rendelkezik, melyeknek nagy többsége jelentős történelmi múltra tekint vissza. Országszerte elismert a város az oktatás magas színvonaláról, több híres tudóst és kutatót adott már a világnak. A város minden hétköznap 5000 fővel lesz több, hiszen a városban összesen 5000-6000 diák látogatja valamely oktatási intézményt. A városban megtalálható több általános és középiskola, valamint egy felsőoktatási intézmény. Ezek közül egy egyházi tulajdonban van.

Lásd még: Kalocsa oktatási intézményei

SportSzerkesztés

BirkózásSzerkesztés

Kalocsa 2010-ben nyerte el a "Birkózás Városa" címet, melyet Hegedűs Csaba a Birkózó Szövetség elnöke adott át az MBSZ Kalocsa számára.

KézilabdaSzerkesztés

A városban székel a KKC (Kalocsai Kézilabda Club), az NB II-es kézilabda klub.

KosárlabdaSzerkesztés

A Kalocsai Kosárlabda Egyesületet 1996. július 18-án alapították. Az egyesület kezdeti célja a sportág iránt érdeklődő, Kalocsa környéki fiatalok egységes csapattá szervezése, és felnőtt korosztályú bajnokságba való nevezése lett.

2011-ben immár utánpótlás csapatot is indított a klub, 2012-ben pedig női csapat is nevezve lett a Bács-Kiskun Megyei Bajnokságba.

Az egyesület mérkőzéseit a Kalocsai Sportcsarnokban rendezik, melynek a legrangosabb, kosárlabdával kapcsolatos eseménye mindmáig az USA egyetemi női válogatottjának és Magyarország utánpótlás válogatottjának összecsapása volt.

Érdekesség, hogy a csapatban megfordult a 81-szeres válogatott Hosszú István is.

A KKE 2013/14-es csapata:

  • 4 Csamangó Csaba
  • 5 Krizsán Viktor
  • 6 Katus Zoltán
  • 7 Zsubori Ákos
  • 8 Vörös Balázs
  • 9 Schmidt Rajmund
  • 10 Juhász Ármin
  • 11 Tóth Bence
  • 12 András Norbert
  • 13 Szabadi Szilveszter
  • 15 Jakab Dömötör

Vezetőedző: Lakatos Péter

Forrás: http://www.kalocsaike.eoldal.hu/cikkek/az-egyesuletrol/Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik

Kalocsa vezetői 1921-tőlSzerkesztés

  • Antalffy Sándor (1921-1932, polgármester)
  • Dr. Mócsy István (1932-1934, főjegyző, átmeneti alpolgármester)
  • Dr. Farkas Géza (1934-1944, polgármester, volt városi rendőrkapitány)
  • Dr. Lantay István (1944, polgármester, volt megyei aljegyző)
  • Dr. Hazai Gyula (1944-1945, helyettes polgármester, volt főszolgabíró)
  • Baksa József (1945-1946, polgármester, volt kőműves legény)
  • Dr. Nagypál József (1946-1948, helyettes polgármester)
  • Péter István (1948-1949, polgármester)
  • Istók Vince (1949, polgármester)
  • Kácsor Mihály (1949-1950, polgármester)
  • Dániel Dezső (1950-1952, tanácselnök)
  • Búza Ernő (1952-1956, tanácselnök)
  • Tóth László (1956-1959, tanácselnök)
  • Kriston Ferenc (1959-1969, tanácselnök)
  • Dr. Geri István (1969-1983, tanácselnök, korábbi elnökhelyettes, gimnáziumi igazgató)
  • Szalóki István (1983-1990, tanácselnök)
  • Török Gusztáv Andor (1990-2010, polgármester)
  • Török Ferenc (2010-2014, polgármester)
  • Dr. Bálint József Miklós (2014-..., polgármester)

Híres emberekSzerkesztés

Kalocsán születtekSzerkesztés

Kalocsán haltak megSzerkesztés

Források, jegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  2. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  3. A fideszes bölény sem mindig golyóálló (magyar nyelven). Index, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Kalocsa Helységnévtár
  6. Archivált másolat. [2014. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 17.)
  7. "Kúla község már 2009-ben kapcsolatba lépett Kalocsa önkormányzatával, ennek eredményeként az év végén aláírták a szándéknyilatkozatot, 2010. június 26-án pedig sor került a testvérvárosi kapcsolatról szóló megállapodás kalocsai aláírására is. Az okmányt kúlai részről Svetozar Bukvić, Kúla község elnöke, kalocsai részről pedig Török Gusztáv polgármester látta el kézjegyével." - Testvérvárosi kapcsolat Kúla és Kalocsa között In: Hét Nap, LXV. évfolyam, 29. szám, 2010. július 21. Megjegyzés: A "község" szó szerb eredetije opštine, ami közigazgatási jogi fogalom. Svetozar Bukvić titulusa "elnök", azaz tanácselnök: a hét települést magába foglaló, 37 képviselőből álló Kúla Körzeti Közgyűlés (Tanács) elnöke.

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Egyéb irodalomSzerkesztés

  • Békési Imre: Arcok a gyerekkorból. 2009. Bába Kiadó, Szeged
  • Pécsiné Ács Sarolta: Kalocsa népművészete 1970, Kalocsa [1]
  • Eckert Irma: A kalocsai hímzés eredete és fejlődése 1935–36, Szegedi Füzetek
  • Fejér Kati: Kalocsa Kincse

További információkSzerkesztés