Főmenü megnyitása

Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye

magyarországi katolikus egyházmegye
(Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye szócikkből átirányítva)

A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Kalocsai érsekség, latinul: Archidioecesis Colocensis-Kecskemetensis) egyike az I. István által alapított magyarországi katolikus egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt, ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit, így a második legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon. Jelenlegi főpásztora Bábel Balázs.

Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
(Archidioecesis Colocensis-Kecskemetensis)
Elhelyezkedés
Ország Magyarország
é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 18° 59′ 08″
Statisztikai adatok
Terület8372 km²
Lakosság
Teljes541 005
Egyházmegyéhez tartozók371 833 (68,7%)
További jellemzők
Egyház római katolikus egyház
Rítus latin
Alapítás ideje 1000
Alapító I. István magyar király
Székesegyház
Vezetése
Érsek Bábel Balázs
Térkép
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye weboldala
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Főszékesegyháza a Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház. Társszékesegyháza az Urunk Mennybemenetele érseki társszékesegyház. Volt társfőszékesegyháza a Bácsi Szent Pál érseki társfőszékesegyház

Tartalomjegyzék

TörténelemSzerkesztés

 
A kalocsai érseki tartomány a 18. század elején

NeveSzerkesztés

Több névváltoztatáson is átment:

  • Neve eleinte Kalocsai érsekség.
  • Később, mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi érsekségre változott
  • A török uralom idején elpusztult Bács városa, és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi érsekség név
  • A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai érsekség lett a név.
  • A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi apostoli Közigazgatás, melynek székhelye Szabadka volt.
  • Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-én az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget, a Szabadkai egyházmegyét.
  • 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi érsekségből Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.

SzervezetSzerkesztés

 
Az érseki palota és a Nagyboldogasszony-főszékesegyház

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökökSzerkesztés

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
  Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek Gyón, 1950október 18. (68 éves) koadjuktor püspöknek kinevezve: 1999. február 24.
Megyés püspök: 1999. június 25.

Területi beosztásSzerkesztés

Az érsekség területe négy főesperességre oszlik:

 
A Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház

Főszékesegyházi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Kalocsai esperesség
  • Keceli esperesség

Bácsi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Bácsalmási esperesség
  • Jánoshalmi esperesség

Bodrogi főesperesség

Területe két esperességre oszlik:

  • Bajai esperesség
  • Hajósi esperesség
 
Urunk Mennybemenetele-társszékesegyház

Kiskunsági főesperesség

Területe négy esperességre oszlik:

  • Kecskeméti esperesség
  • Félegyházi esperesség
  • Majsai esperesség
  • Solti esperesség

Egyházközségek, papságSzerkesztés

Az egyházmegyének 2018-ban 11 papnövendéke van.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szilvay Gergely: Van-e Magyarországon paphiány? (magyar nyelven). Mandiner, 2018. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. október 1.)

További információSzerkesztés

Berauer József: A Kalocsa-egyházmegyei rom. kath. népiskolák története. Kalocsa, 1896. Online

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés