Kalpana Chawla (Karnal, Harijána, India, 1962. július 1.Texas, 2003. február 1.) amerikai űrhajósnő. Az első indiai–amerikai űrhajósnő, az első indiai nő a világűrben, Rakesh Sharma után a második indiai ember az űrben.

Kalpana Chawla
Kalpana Chawla, NASA photo portrait in orange suit.jpg

Született 1962. március 17.
Karnal
Elhunyt 2003. február 1. (40 évesen)
Texas
Sírhely Zion Nemzeti Park
Iskolái
  • PEC University of Technology
  • Coloradói Egyetem, Boulder
  • Tagore Baal Niketan Sr. Sec. School, Karnal
  • University of Texas at Arlington
  • Coloradói Egyetem, Boulder
Űrben töltött idő 45 534 perc
Repülések
Kitüntetései
  • Congressional Space Medal of Honor
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 3. osztály
  • NASA Space Flight Medal
  • NASA Distinguished Service Medal
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalpana Chawla témájú médiaállományokat.

ÉletpályaSzerkesztés

1982-ben a Punjab Engineering College repülőmérnöki oklevelet szerzett. Még ebben az évben Amerikába költözött. 1984-ben University of Texas-Arlington doktorált (Ph.D.). 1988-ban az Aerospace Engineering University of Colorado megvédte doktori diplomáját. A NASA Ames Research Center (Kalifornia ) munkatársaként a repülőgépek aerodinamikai teszteléséért volt felelős. Vizsgálta a Harrier aerodinamikai tényezőit. Polgári repülőgép vezetői engedélye volt. Szakszolgálati oktató volt, kereskedelmi repülőgép, vitorlázó repülőgépek, hidroplán vezetését végezhette. Saját kis repülőgéppel rendelkezett.

1994. december 9-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Külön kiképzést kapott a robotkar üzemeltetéséből. Két űrszolgálata alatt összesen 31 napot, 14 órát és 54 percet (758 óra) töltött a világűrben. A 2003. február 1-jén történt Columbia-katasztrófa (STS–107) során vesztette életét.

ÍrásaiSzerkesztés

Több dokumentumot jelentetett meg folyóiratokban az aerodinamikai kérdéskörből. Több konferenciára készített ismertető anyagot.

ŰrrepülésekSzerkesztés

  • STS–87, a Columbia űrrepülőgép 24. repülésének küldetésfelelőse. Az amerikai mikrogravitációs laboratóriumban (USMP–4) a legénység 12 órás munkaciklusokban végezte az előírt szakmai programot. A Spartan–201–4 platform pályairányba emelését végezte, majd a manipulátor kar végére szerelve, a világűrbe emelte. A NASA illetékesei öt hónapig vizsgálták a platform problémáját (felmentették a felelősség alól – vezérlési probléma okozta a félsikert). Első űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 16 órát és 34 percet (376 óra) töltött a világűrben. 10 670 000 kilométert (6 500 000 mérföldet) repült, 252 kerülte meg a Földet.
  • STS–107, a Columbia űrrepülőgép 28. repülésének küldetésfelelőse. A SpaceHab mikrogravitációs laboratóriumban a legénység 12 órás váltásokban végezte az előírt programokat. Szolgálati idejük alatt több mint 80 kutatási, kísérleti feladatot végeztek, vagy a zárt folyamatot ellenőrizték. Második űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 22 órát és 20 percet (382 óra) töltött a világűrben. 10 670 000 kilométert (6 600 000 mérföldet) repült, 255 kerülte meg a Földet.

ForrásokSzerkesztés