Kalpana Chawla

indiai–amerikai űrhajósnő

Kalpana Chawla (Karnal, Harijána, India, 1962. július 1.Texas, 2003. február 1.) amerikai űrhajósnő. Az első indiai–amerikai űrhajósnő, az első indiai nő a világűrben, Rakesh Sharma után a második indiai ember az űrben.

Kalpana Chawla
Kalpana Chawla, NASA photo portrait in orange suit.jpg

Született 1962. március 17.[1]
Karnal[2]
Elhunyt 2003. február 1. (40 évesen)[1][2]
Texas
Sírhely Zion Nemzeti Park
Iskolái
  • PEC University of Technology
  • Coloradói Egyetem, Boulder
  • Tagore Baal Niketan Sr. Sec. School, Karnal
  • University of Texas at Arlington
  • Coloradói Egyetem, Boulder
Űrben töltött idő 45 534 perc
Repülések
Kitüntetései
  • Congressional Space Medal of Honor
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 3. osztály
  • NASA Space Flight Medal
  • NASA Distinguished Service Medal
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalpana Chawla témájú médiaállományokat.

ÉletpályaSzerkesztés

1982-ben a Punjab Engineering College repülőmérnöki oklevelet szerzett. Még ebben az évben Amerikába költözött. 1984-ben University of Texas-Arlington doktorált (Ph.D.). 1988-ban az Aerospace Engineering University of Colorado megvédte doktori diplomáját. A NASA Ames Research Center (Kalifornia ) munkatársaként a repülőgépek aerodinamikai teszteléséért volt felelős. Vizsgálta a Harrier aerodinamikai tényezőit. Polgári repülőgép vezetői engedélye volt. Szakszolgálati oktató volt, kereskedelmi repülőgép, vitorlázó repülőgépek, hidroplán vezetését végezhette. Saját kis repülőgéppel rendelkezett.

1994. december 9-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Külön kiképzést kapott a robotkar üzemeltetéséből. Két űrszolgálata alatt összesen 31 napot, 14 órát és 54 percet (758 óra) töltött a világűrben. A 2003. február 1-jén történt Columbia-katasztrófa (STS–107) során vesztette életét.

ÍrásaiSzerkesztés

Több dokumentumot jelentetett meg folyóiratokban az aerodinamikai kérdéskörből. Több konferenciára készített ismertető anyagot.

ŰrrepülésekSzerkesztés

  • STS–87, a Columbia űrrepülőgép 24. repülésének küldetésfelelőse. Az amerikai mikrogravitációs laboratóriumban (USMP–4) a legénység 12 órás munkaciklusokban végezte az előírt szakmai programot. A Spartan–201–4 platform pályairányba emelését végezte, majd a manipulátor kar végére szerelve, a világűrbe emelte. A NASA illetékesei öt hónapig vizsgálták a platform problémáját (felmentették a felelősség alól – vezérlési probléma okozta a félsikert). Első űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 16 órát és 34 percet (376 óra) töltött a világűrben. 10 670 000 kilométert (6 500 000 mérföldet) repült, 252 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–107, a Columbia űrrepülőgép 28. repülésének küldetésfelelőse. A SpaceHab mikrogravitációs laboratóriumban a legénység 12 órás váltásokban végezte az előírt programokat. Szolgálati idejük alatt több mint 80 kutatási, kísérleti feladatot végeztek, vagy a zárt folyamatot ellenőrizték. Második űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 22 órát és 20 percet (382 óra) töltött a világűrben. 10 670 000 kilométert (6 600 000 mérföldet) repült, 255 alkalommal kerülte meg a Földet.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b https://history.nasa.gov/columbia/Troxell/Columbia%20Web%20Site/Biographies/Crew%20Profile%20Information/Crew%20Biographies/ASTRON%7E1.HTM, 2019. május 14.