Főmenü megnyitása

A kamupárt vagy bizniszpárt 2013 óta[1] a sajtónyelvben és politikatudományban létező kifejezés, amely alatt az újonnan alapított, s a választáson pusztán a kampánytámogatás elnyerésének céljából elinduló pártok értendők. Az ezzel a kifejezéssel illetett pártok először a 2014-es magyarországi országgyűlési választásra alakultak.

A jelenség okaSzerkesztés

A 2011. évi CCIII. törvény módosította a rendszerváltás óta hatályban lévő választási rendszert. Az új törvény lényegesen egyszerűbbé tette a jelöltállítás folyamatát: amellett, hogy a névre szóló kopogtatócédula rendszerét eltörölték, egyéni képviselőjelöltté válhatott az a személy, aki legalább 500, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Egy választópolgár érvényesen a lakóhelye szerinti választókerületben több jelöltet is támogathat. Az új választási eljárás azt is kikötötte, hogy egy személy – a függetleneken túl – csak párt jelöltje lehet (korábban helyi egyesületek és szervezetek is indíthattak jelölteket). Kampánytámogatásra minden jelölt fejenként egy millió forintban részesült, amelyet azonban a választás után vissza kellett fizetni az állami költségvetésbe, amennyiben a jelölt nem érte el az adott választókerületben leadott összes szavazat 1%-át. Az ellenzék szerint a Fidesz azért hajtotta végre ezeket a változtatásokat, hogy a sok kis párt indulásával megossza a vele szemben fellépő politikai erőket. Az egyidejűleg egyfordulóssá alakított választási rendszerben annak a lehetősége is megszűnt, hogy az esélyesebb pártok javára második fordulóban az esélytelenek jelöltjei visszalépjenek, így a rájuk leadott szavazatok végleg elvesztek.

Egy párt akkor állíthatott országos listát, ha – legalább 9 megyében és Budapesten – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. A párt ekkor költségvetési támogatásra lett jogosult: már 27 jelölttel is 149,25 millió, de 106 egyéni jelölt esetén akár 597 millió forint kampánytámogatást is lehetett kapni, amelynek elköltését nem szabták semmilyen feltételhez, az adott párt választási eredményességére sem tekintettel.

A kamupárt meghatározásaSzerkesztés

Meghatározásuk jogilag és politikailag nehezen megfogható, ezért inkább gyakori jellemzőik alapján neveznek egyes pártokat kamupártnak. A legtöbb elemző és újságíró azokat a szervezeteket érti alatta, amelyek a választásokon kevesebb szavazatot kapnak, mint amennyi ajánlást a választás előtt megszereznek.

Fontos azonban megjegyezni, hogy mivel egy választópolgár több ajánlást is leadhat, nem válik automatikusan az adott párt potenciális szavazójává. Ezen módszer azért is megkérdőjelezhető, mert az Index.hu ebből kiindulva olyan korábbi parlamenti képviselettel rendelkező szerveződéseket is a kamupártok közé sorolt a 2014-es választás elemzésekor, mint a Független Kisgazdapárt (FKGP) vagy a politikai tevékenységet kifejtő A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt.[2] Utóbbi elnöke Kásler Árpád több sajtóorgánum ellen pert nyert 2017-ben, amiért azok kamupártnak nevezték pártját.[3]

Ezen kívül jellemző a kamupártokra, hogy a kampányidőszakon kívül tényleges politikai tevékenységet nem végeznek, hogy az ajánlási rendszerben szabálytalanul járnak el, illetve hogy nem rendelkeznek részleteiben kidolgozott választási programmal. 2018 márciusában több olyan esetre is fény derült, amikor egyes egyéni jelöltek támogatói ívén korábban elköltözött, elhunyt személy adatai, illetve másolt aláírása szerepelt.[4][5]

A választási törvény módosítása 2017-benSzerkesztés

Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt – döntött az Országgyűlés a kampányfinanszírozási törvény módosításával.[6]). A fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert – kétharmados támogatást igénylő – előterjesztését 184 kormánypárti, szocialista és jobbikos igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés 2017. október 2-án.

A pártvezetők magánvagyonukkal felelnének. Ha fennáll a visszafizetési kötelezettség, és azt a párt határidőben nem teljesíti, akkor a törvény értelmében a vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért. A pártlistát állítóknak ezt még az állami támogatás folyósítása előtt nyilatkozatba kell foglalniuk, amelynek tartalmaznia kell a párt vezető tisztségviselőinek nevét és a vezető tisztségviselői jogviszony kezdő időpontját. A pártlista nyilvántartásba vételének jogerőssé válása és a visszafizetési kötelezettség keletkezésének időpontja között a vezető tisztségviselők körében bekövetkezett változás az egyetemleges helytállási kötelezettséget nem érinti, a követelés ezen időtartamon belül bármely vezető tisztségviselőtől követelhető.

Ha a párt a befizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az államkincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajtja be. Ha a párttól a pénz nem hajtható be, annak megfizetésére határozattal kötelezhetők a vezető tisztségviselők. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt. Az Állami Számvevőszék az általános országgyűlési választást követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a támogatás felhasználását azoknál a pártoknál, amelyek a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 százalékát megszerezték.

A törvényjavaslatban eredetileg az szerepelt, hogy egy pártnak akkor kellett volna visszafizetnie az állami kampánytámogatást, ha rá leadott szavazatok száma a fél százalékot sem éri el.

A törvényalkotási bizottság ülésén azonban Bárándy Gergely országgyűlési képviselő (MSZP) indítványára szigorítást fogadtak el és egy százalékra emelték a küszöböt. Ugyancsak a törvényalkotási bizottság javaslatán alapul az a módosítás is, amely szerint a követelés bármely vezető tisztségviselőtől is behajtható.[7]

KövetkezményeiSzerkesztés

A 2014-es országgyűlési választások során 14 kis párt összesen 4,2 milliárd forint állami támogatásban részesült.[8] A 2018-as választások esetén a Transparency International 3 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amit kamupártoknak fizet az állam.[9][10]

Gulyás Márton közéleti aktivista 2019 áprilisában bemutatott Rablópártok című tényfeltáró dokumentumfilmjében igyekezett bemutatni a kamupártok hátterét, illetve a közreműködőket. A film szerint számos kamupárt egy nyíregyházi érdekeltségű körhöz, az egykori Magyarországi Zöld Pártot vezető Stekler Ottóhoz, Seres Mária férjéhez és Szepessy Zsolthoz, a szintén többször kamupártként aposztrofált és azóta megszűnt Összefogás Párt alapítójához kötődik. A filmben továbbá arra is választ kerestek miképp tudták ezek a kis pártok mindig sikeresen összegyűjteni az induláshoz szükséges választói ajánlásokat, ezt azzal válaszolták meg, hogy az ajánlások azon 600 ezer választónak a személyes adatain alapszik, akik még 2009-ben Seres Mária képviselői költségtérítést célzó népszavazási kezdeményezéséhez írtak alá, miután vélhetően ezeket az adatokat a törvény előírása ellenére nem semmisítették meg. A dokumentumfilm állítása szerint ez megmagyarázná a 2018-as ajánláshamisítást, és azt is miért kerültek ugyanekkor elhunytak nevei az ajánlóívekre. Az Állami Számvevőszék és az ügyészség nem reagált a közéleti aktivista megkereséseire és az általa bemutatott visszásságokra.[11][12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lencsés Károly: A Fidesz nem érti? Népszava, LXXI. évf. 255. sz. (2013. nov. 2.) 4. o.
  2. G. Szabó Dániel, Hava Nikita. „Saját magukat leplezték le a kamupártok”, Index.hu, 2014. április 7. (Hozzáférés ideje: 2018. április 11.) 
  3. MEGNYERTÜK A PERT. A HAZA PÁRTJA honlapja. (Hozzáférés: 2018. március 28.)
  4. Dániel, Rényi Pál. „10 jelölt csalhatott egy szegedi választókerületben”, 444.hu (Hozzáférés ideje: 2018. március 28.) 
  5. Dániel, Rényi Pál. „23 párt élt vissza halottak adataival Csepelen - 444”, 444.hu (Hozzáférés ideje: 2018. március 28.) 
  6. 2017. évi CLX. törvény Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény módosításáról
  7. Megszavazták a kamupártok ellen szóló javaslatot 24.hu, 2017. november 14.
  8. Kamupártok ideje: így bomlasztja az ellenzéket a Fidesz?” (Hozzáférés ideje: 2018. március 28.) (hu-HU nyelvű) 
  9. Nőtt a támogatás! Ekkora összeget költhetnek el a pártok a kampányra”, Blikk, 2018. március 27. (Hozzáférés ideje: 2018. március 28.) 
  10. Lovas Gergő. „3 milliárd forint közpénzt vittek el a kamupártok”, 2018. április 11. (Hozzáférés ideje: 2018. április 11.) 
  11. Harmincéves bizniszpárt-hálózatot bogoztak ki Gulyás Mártonék Mérce, 2019. április 23.
  12. Seres Mária és férje állhat az utóbbi nyolc év féltucat kamupártja mögött HVG, 2019. április 24.

További információkSzerkesztés