Főmenü megnyitása

Kanizsai (II.) István (13681427/28) főúr, székely ispán, királyi ajtónállómester (magister janitorum), soproni ispán.

Tartalomjegyzék

Család származásaSzerkesztés

A nevezetes Kanizsai család tagja, akik közül sokan a magyar történelemben nevezetes események résztvevői voltak. Apja Kanizsai (I.) János ispán, testvérei Miklós tárnokmester, János esztergomi érsek volt.

ÉleteSzerkesztés

Nagy Lajos király halála (1382) után másodszülött leányát Máriát választották magyar királynak, akit a Kanizsai család tagjai is támogattak. Életének első nevezetes eseménye 1386-ban a délvidéki Gara mellett zajlott le. Kanizsai (II.) István is tagja volt Mária királynő és anyja Erzsébet anyakirálynő küldöttségének, akik a délvidéki főurak lázadását akarták lecsillapítani. Horváti János macsói bán megtámadta Diakovár mellett és foglyul ejtette a királyi küldöttséget és Novigrad (Zára) várába börtönözte őket.[1] Közel egy év múlva szabadult ki a zárai fogságból.

István 1390 és 1395 között székely ispán[2] volt. Részt vett már Zsigmond uralkodása alatt a moldvai hadjáratokban, amelynek az volt célja, hogy a balkáni államokkal együtt harcba szálltak a török ellen.[mj 1]

Székely ispánsága mellett 1395 márciusától királyi főajtónálló magas funkciót is betöltötte. 1396-ban a nikápolyi vesztes csatában mint székely ispán harcolt.[mj 2] János testvérével együtt kétszer is részt vett a Zsigmond elleni lázadásokban 1401. és 1403.-ban. Minden tisztségét elvesztette, de később a királytól kegyelmet kapott. 1410 között István és Zsigmond viszonya ismét szívélyesebb lett. Kanizsai István a Soproni Vármegye főispáni címet Szécsi Miklós tárnokmester vette át, miután megvált a főispáni méltóságától. Kismartoni birtokán többször vendégeskedett Zsigmond.

Kanizsai István élete végéig viselte a soproni főispánságot. Halála után a király László nevű fiát bízta meg a főispáni feladatok ellátásával, így a Kanizsai ezen ágának mint családi hűbér volt. A mai Kismartonváraljai kastély helyén 1388 és 1392 között Kanizsai István (Kanizsai család) épített várat.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Zsigmond király sokat tett, hogy a magyar befolyás fennmaradjon a balkáni övezetben. Ezt jelzik szerbiai 1389, 1390, 1392 évi hadjáratok.
  2. A csatában a magyar és a török uralkodó közötti összecsapás volt, amelyben Zsigmond vereséget szenvedett.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Az ellenálló Garai Miklós nádort és Forgách Balázst nagy harcban elfogták és lefejezték. 1387 januárjában ebben a várban fojtották meg Erzsébet anyakirálynőt Mária szeme láttára.
  2. Székely ispán. lexikon.katolikus.hu (Hozzáférés: 2014. dec. 16.)

ForrásokSzerkesztés