Kapisztrán Szent János
Kapisztrán Szent János, latinul Ioannes Capistranus, olaszul Giovanni da Capestrano (Capestrano, 1386. június 24. – Újlak, 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, vándorprédikátor, inkvizítor, a magyar keresztes sereg toborzója (1456), aki a zsidóüldözések fanatikus előmozdítójaként is ismert lett.[1][2]
Kapisztrán Szent János | |
![]() | |
Thoman Burgkmair: Kapisztrán Szent János | |
itáliai teológus, ferences szerzetes | |
Születése | |
1386. június 24. Nápolyi Királyság, Capestrano | |
Halála | |
1456. október 23. (70 évesen) Magyar Királyság, Újlak | |
Tisztelete | |
Ünnepnapja | október 23. |
Védőszentje | Magyarországnak; tábori lelkészeknek |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kapisztrán Szent János témájú médiaállományokat. |
A római katolikus egyház a tábori lelkészek és a Magyarországi Katonai Ordinariátus védőszentjének tekinti.
Ifjúkora szerkesztés
János Dél-Itáliában, a mai olaszországi Abruzzo tartományban, Aquila közelében található Capestrano faluban született.[3] Apja "északi báró", minden valószínűség szerint német származású zsoldoskapitány, mert a család később Tedeschinek, azaz Németnek nevezte magát. Az Anjou uralkodókkal költözött délre, és végül a nápolyi király hűbérese lett. A Nápolyi Johanna körül kialakult hatalmi viszály miatt sokat szenvedett a környék, és bizakodva tekintettek a határozott idegen úrra. Tőle azt remélték, hogy megvédi a népet. De hamarosan, 1392-ben életét vesztette, és ellenségei könyörtelenek voltak. János gyermekkorának egyik szörnyű élménye volt, hogy a szeme láttára égették fel atyja várát.
János ifjúkorában világi életet élt, jogot tanult, a perugiai egyetemen a jogtudós Pietro de Ubaldis tanítványa volt, sikeres bíró és csakhamar a nápolyi törvényszék elnöke lett. 1412-ben Nápolyi László Perugia kormányzójává nevezte ki. Mivel a város az idegen uralom elleni zavargások helyszíne volt, János azt kapta feladatul, hogy kemény kézzel állítsa helyre a rendet, amit sikerrel teljesített is. 1416-ban azonban a szomszéd tartományi központ, Rimini ura elfogta és börtönbe vetette. A fogság alatt János kétségbeesésében elvetette egész korábbi életét, és amikor sikerült kiváltani a fogságból magát, 1416. október 4-én belépett a ferences rendbe.
Sienai Szent Bernardin, a ferences rendtársa volt, aki Jézus Krisztus nevének monogramját (IHS) arany betűkkel egy kis pajzsra írta, majd prédikációi végén felmutatta.[4] Kapisztrán a tanítványa lett. Őt követve pappá szentelésétől 1420-tól kezdve nagy hatással tartotta prédikációit számos városban. Nevének hallatán akkora tömeg gyűlt össze, hogy a templomok nem tudták befogadni az embereket, így aztán többnyire a tereken tartotta prédikációit. Amikor nem prédikált az eretnekséget ostorozó műveket írt. Az igehirdetés közben tevékenyen támogatta Szent Bernardin reformjait, melyek főként a renden belüli szigorúbb hierarchikus fegyelmet irányozták elő. Sienai Szent Bernardinhoz hasonlóan különös tiszteletet tulajdonított Jézus szent nevének, ami miatt őt is eretnekséggel vádolták meg. 1429-ben Jánost más obszerváns szerzetesekkel együtt Rómába rendelték és társai, mint kiváló szónokot őt bízták meg, hogy tisztázza őket a vádak alól, ami a bíborosi testület előtt sikerült is neki. („Kapisztrán a Jézus-monogramot ráfestette azokra a zászlókra, melyek alatt Nándorfehérvárnál (1456) a török ellen harcoltak. Az egykorú leírások szerint a Hunyadi és Kapisztrán vezérelte sereg ajkán Jézus nevével győzte le a törököket.”[5]) Hamarosan már az inkvizíció fő vezetőjeként tevékenykedett Ferrarában, Velencében, majd Szicíliában.[6][7]
Pápai követ szerkesztés
IV. Jenő és V. Miklós gyakran bízták meg követi feladatokkal, melyekben mindig nagy lelkesedéssel vett részt. 1439-ben őt küldték követségbe Milánóba és Burgundiába, hogy V. Félix ellenpápa működését megakadályozza, 1446-ban a francia király udvarába helyezték pápai nagykövetként, ahol 1449-re sikerült végleg felszámolnia az akkor már 70 éve fennálló avignoni ellenpápaságot. Kapisztrán jó szónok volt, s minden esetben egyházának érdekeit szem előtt tartva írt és beszélt. Cselekedeteit bibliai érvekkel igyekezett alátámasztani.
„ | Azok, akik az Úr oltárához vannak rendelve, fényként világítsanak, és az erkölcsi feddhetetlenség tiszteletreméltó példájával járjanak elöl, kerüljék a bűnök minden szennyét és tisztátalanságát. Erényes életük által legyenek saját maguk és embertársaik számára a föld sója, tetteik ragyogó fényességével a világ világossága, és világítsák meg mások életét, hiszen isteni tanítónk, Jézus Krisztus nemcsak apostolainak és tanítványainak, hanem az ő összes utódainak és a papoknak is mondta: Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, és az emberek eltapossák (Mt 5, 13). | ” |
– Kapisztrán Szent János „A papság tükre” című értekezéséből (Pars 1, Venetiae 1580, 2)[9] |
1451-től működési helyét a Habsburgok bécsi udvarába tette át, mint a pápa apostoli nunciusa. Szolgálatának ideje alatt bejárta a Német-római Birodalom, Csehország és Magyarország területét. Huzamosabb időt töltött IV. Kázmér lengyel királynál is. A 15. század itáliai prédikátorai közül az egyetlen volt, aki Itálián kívül is nagy hatást gyakorolt. Prédikációit latinul mondta el, majd a beszédét egy tolmács a képessége szerint elmagyarázta a hallgatóságának.
Az inkvizítor szerkesztés
1233. április 20-án IX. Gergely pápa bullát adott ki az egyházi törvényszék, a pápai inkvizíció, a tévelygő eretnekség kinyomozására felállítandó papi szervezet létrehozásról.[10] V. Miklós pápa 1447-ben valamennyi eretnek inkvizítorává tette és megerősítette azokban az inkvizítori fölhatalmazásokban, amelyekkel V. Márton pápa ruházta föl, s amelyeket IV. Jenő pápa még 1432. május 1-jén megerősített.[11] Kapisztrán az inkvizíció vezetőjeként az eretnekek üldözését irányította Lengyelországban, Németországban, Csehországban, Magyarországon és Moldvában, inkvizítorként a katolikus egyház által eretneknek ítélt csoportok ellen harcolt, s az eszközökben nem válogatott. Kíméletlenül küldte máglyára a tiltott tanok követőit. Az egyik legemlékezetesebb ilyen akciójára 1449-ben került sor. Anconában és Firenzében tevékenykedett ekkor. Fabriánóban máglyára állíttatta a fraticellók[12] egyetlen, még életben maradt vezérét, akit három napon át lassú tűzön pörköltetett. Irtó hadjárata ezzel sikerrel járt, mert a fraticellók mozgalma Itáliában lényegében megszűnt.[13] A kor gondolkozása szerint mindez kemény, de az egyház és a katolikus hívek üdvét szolgáló eljárás volt, ahogy maga Kapisztrán is utal rá a Regulához írott magyarázatában:
„ | ... mindezt abból érthetjük meg, hogy [Krisztus] ezt mondja: »És ha a te szemed, a te kezed vagy a te lábad botránkoztat meg téged« stb. A szemen a főpapot érthetjük, a kéz meg a láb a nekik alárendelteket jelenti. És ebben van a legfőbb tökéletesség, azaz a jámborság érdeme, hogy a veszélyben a vallás egész testével álljunk készen, eltávolítva és levágva a test terméketlen, száraz és bűzlő tagjait | ” |
– S. Giovanni da Capestrano: Esposizione della regola dei frati minori. A cura di A. Ghinato. Roma, 1960. 40–41. |
Mindeközben vitatkozott, prédikált, levelezett. Az uzsorakamat ellen is fellépett. A korabeli híradások szerint vándorútja során több tízezres, sőt, néhol százezres tömegek hallgatták prédikációit.[14] 1429-ben Guardia Greli városában Kapisztrán János hatalmas tömeg előtt prédikált a Sátán mesterkedései (diabolus, ludorum inventor), azaz a szerencsejátékok, valamint a női hiúság ellen.[15] Mindenekelőtt azonban a csehországi husziták német és magyar földön is rohamosan terjedő vallási mozgalmának megsemmisítését tűzte ki célul. 1450-ben III. Frigyes német-római császár, titkára, Enea Silvio Piccolomini javaslatára és közvetítésével ausztriai prédikációs körútra hívta a nagy hírnévnek örvendő obszerváns vikárius generálist.[16] Kapisztrán mindent elkövetett a cseh husziták és a római pápa küldöttei közötti béketárgyalások megakadályozására, mert mindenfajta békés megoldásban az eretnekséggel való összejátszást látott.[17]
A források szerint 1453. február 13-án érkezett meg a sziléziai Boroszlóba,[18] ahol folytatta térítő munkáját.[19] Inkvizítorként – a „zsidók ostorának”[20] is tekintett Kapisztrán – 41 zsidót küldetett máglyára vérvád és ostyavád[21] alapján.[22] A korabeli forrás a következőképp mutatja be a négy "főbűnös zsidó" kivégzést:
„ | A város közepén Kapisztrán János törvényt látott. Jelen volt a város püspöke, a városi hatóság, a császár és László király tanácsosai. Megparancsolta, hogy a vallásgyalázó zsidókat hozzák elő, azután állítsanak fel négy serpenyőt égő szénnel telve. Ennek megtörténtével levetkőzteti őket, mezítelen testtel, arccal felfelé mindegyiket külön-külön erősen a padra kötözteti, és azután megparancsolja a négy hóhérnak, hogy vasfogókkal szaggassák le róluk a húst, és vessék a serpenyőbe, hogy megégjen. Így a húst annyira lenyúzták róluk, hogy az összes csontjuk kilátszott. Ezután a város kapitányai a húsuktól teljesen megfosztottakat négy részre vágatták, és a szokott módon a keresztutakra kifüggesztették az összes gonosz zsidó és keresztény elrettentésére. | ” |
– Kulcsár Péter: Kapisztrán János. Budapest, Gondolat, 1987. (Magyar história. Életrajzok sorozat) 149-150. o. |
A nándorfehérvári diadal szerkesztés
Miután 1453-ban Konstantinápoly elesett, 1454-ben III. Kallixtusz pápa a hetvenes éveihez közeledő Kapisztrán Jánost küldte, hogy fanatikus lelkesedésével főként Németországban az Oszmán Birodalom ellen gyűjtsön kereszteseket. 1455-ben Magyarországra érkezett és a török elleni széles keresztény összefogás létrehozásán fáradozott. A korábbi sikertelenséggel nem törődve 1456 tavaszán újra lelkesen fogott hozzá a keresztesek toborzásához.
A sikeresen összegyűjtött irreguláris sereggel 1456 nyarán Hunyadi János táborába sietett, hogy segítse őt Nándorfehérvár megvédésében, melyet akkor már II. Mehmed szultán serege ostromolt. Miután Hunyadi hajóhadával áttörte Baltoglu török admirálisnak a Dunán Zimony vonalában felállított hajóhadát, Kapisztránt és az általa toborzott sereget a Száva szigetére küldte. Hunyadi pedig zsoldosaival bevonult a várba, ahol a védők, élükön Hunyadi sógorával, Szilágyi Mihállyal már csak nehezen tartották magukat a szétlőtt falak között. A szultán július 22-én rohamra küldte seregét, ám a vár védői visszaverték a törökök elitalakulatait.
A következő napon Mehmed újabb rohamot akart indítani, de a döntő összecsapást végül a véletlen idézte elő: történt ugyanis, hogy Kapisztrán fegyelmezetlen csapataiból néhány keresztes vitéz átkelt a folyón, és a török tábor szomszédságából nyilazni kezdte az ellenséget. Példájukat egyre többen követték, a szpáhik és janicsárok pedig lassan hadrendbe álltak, hogy szétverjék a támadókat. Kapisztrán meg akarta akadályozni az összecsapást, ezért csónakba szállt, ám kísérlete fordított eredményt ért el: katonái úgy vélték, a szerzetes rohamra buzdítja őket, ezért hamarosan követték "példáját", és áteveztek a Száván, hogy összecsapjanak a törökkel. Miután a csata elkezdődött, a meglepett oszmánok őrizetlenül hagyták táborukat és tüzérségüket, Hunyadi János pedig élt az alkalommal, kitört a várból, és egy lovasrohammal elfoglalta az állásokat. A meglepett topcsiknak arra sem volt idejük, hogy hasznavehetetlenné tegyék ágyúikat, így hamarosan a törökök azt tapasztalhatták, hogy a frontális támadás mellett ágyútüzet kaptak a hátukba. Rövid, öldöklő csata következett, mely során a keresztesek és a várvédők felmorzsolták a támadókat, és megfutamították őket.[23]
Halála és emlékezete szerkesztés
A nándorfehérvári csata után Kapisztrán gyóntatta és adta fel Hunyadira az utolsó kenetet, amikor a hadvezér pestisben megbetegedett és haldoklott.[25] Kapisztrán János nem sokkal a diadal után szintén a táborban dúló pestis áldozata lett. Betegágyán a Szerém vármegyei Újlakon maga V. László király is meglátogatta a ferencesek rendházában. Kívánságára a pápától kapott kereszttel ékesített ruhában temették el. Holttestének azonban az 1717. évi tatár betöréskor nyoma veszett.[26] Az újlaki ferences templomban őrzik emlékét.[27][28][29]
Itt említendő – bár ez nem közvetlen Kapisztrán személyének állít emléket –, hogy III. Kallixtusz pápa a keresztesek győzelmének örömhírére bevezette az Urunk színeváltozása új ünnepet, és a győzelem emlékét őrzi a déli harangszó is, amelyet a harcolók megsegítésére rendelt el még az ostrom előtt. Az 1520-as években elindult a szentté avatási eljárása (canonisatio), de végül Kapisztrán Jánost csak 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta szentté, ünnepét 1890-ben vették fel a római naptárba, március 28-ára.[14][30][31] Bár holtteste a török uralom zavaros éveiben eltűnt, a magyar katolikus egyház ma is saját szentjeként emlékezik rá. Szobrát 1921-ben a budai várban a helyőrségi templom előtt állították fel. Halálának napja, egyben emléknapja október 23.[6][7]
Emlékhelyek szerkesztés
- Kapisztrán János kápolna Újlakon (Ilok), amely a vár oldalában található.
- Az újlaki templomban, a bejárat mellett balra található Kapisztrán János emléktáblája horvát nyelven. A templom oltárképén szintén Kapisztrán János alakja látható, amint zászlóval a kezében vezeti harcba a parasztkatonákat.
- Nándorfehérvár megvédése után Újlakra hozták a pestisben megbetegedett Kapisztrán Jánost, aki itt halt meg és itt is temették el. Sírját a város török kézre kerülése után feldúlták, holttestét meghurcolták. A bátor egyházfi Kapisztrán János emlékét ma az oltár előtti új sír őrzi. A Maradványokat a harcos lelkületű szentnek tulajdonítják.
- Hagyománnyá vált minden év október 23-án, Kapisztrán Szent János liturgikus emléknapján, hogy egy hivatalos magyar küldöttség vesz részt a Kapisztrán János szülőhelyén, az olaszországi Abruzzo tartomány Capestrano nevű városában, ahol résztvevője a polgári és egyházi ünnepségeknek.[32]
Kapisztrán Szent János ábrázolásai szerkesztés
-
Kapisztrán János életének jeleneteit ábrázoló oltárkép
-
Kapisztrán Szent János szobra a budai várban
-
Kapisztrán Szent János szobra Szegeden, a Szegedi Dóm bejáratánál
-
Kapisztrán János szobra Kiskunmajsán az 56-os kápolnánál
-
Kapisztrán János emlékműve Budapesten a Kapisztrán téren
-
Kapisztrán Szent János szobra Skoczówban Lengyelország
Irodalom szerkesztés
- Bölcskey Ödön, Capistranói Szent János élete és kora. I–III. Székesfehérvár, 1923–1924. I. kötet Archiválva 2017. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bölcskey Ödön, Capistranói Szent János élete és kora. I–III. Székesfehérvár, 1923–1924. II. kötet Archiválva 2017. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bölcskey Ödön, Capistranói Szent János élete és kora. I–III. Székesfehérvár, 1923–1924. III. kötet Archiválva 2017. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kapisztrán János levelezése a magyarokkal. Közli Pettkó Béla in Magyar Történelmi Tár – 4. sorozat 2. kötet – 1901. , real-j.mtak.hu
- Kulcsár Péter: Kapisztrán János. Budapest, gondolat, 1987 (Magyar história. Életrajzok sorozat)
- Daniel Solvi: Az inkvizítor Kapisztrán János és a ferences ellenzék
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Horst von der Bey OFM: Dunkles Erinnern: Juden und Franziskaner. In: Horst von der Bey, Johannes-Baptist Freyer (Hrsg.): Die Franziskanische Bewegung. Band 1: Geschichte und Spritualität. Mainz 1996, S. 148–157, bes. S. 148.152f.155f. (németül)
- ↑ A zsidóság története Magyarországon
- ↑ Capestrano, L'Aquila, 1386 - Ilok, Croazia, 23 ottobre 1456, santiebeati.it
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu
- ↑ Jézus neve, lexikon.katolikus.hu
- ↑ a b Kapisztrán Szent János (magyar nyelven). franka-egom.ofm.hu. [2009. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ a b Stanko Andrič. The Miracles of St. John Capistran (angol nyelven). Budapest, Akadémiai kiadó-CEU, (2000). ISBN 9639116688. Hozzáférés ideje: 2011. június 24.
- ↑ Törököt vert a volt törvényszéki elnök
- ↑ Évközi idő, plebania.net
- ↑ Az inkvizíció hivatalos kezdete, ng.hu
- ↑ Daniele Solvi: Az inkvizítor Kapisztrán János és a ferences ellenzék, archivum.ferencesek.hu
- ↑ A fraticellók a ferencesek egyik ága volt, akik 1240 körül váltak külön. Elvetették az egyházi hierarchiát és hirdették, hogy visszatérnek a tiszta evangéliumhoz. XXII. János pápa eretneknek ítélte őket (1317, 1323). Főleg Itáliában terjedt mozgalmuk, míg Kapisztrán tevékenysége nyomán megszűntek. (Magyar Katolikus Lexikon - http://lexikon.katolikus.hu/)
- ↑ Kulcsár Péter: Kapisztrán János. Budapest, Gondolat, 1987. (Magyar história. Életrajzok sorozat) 65. o.
- ↑ a b 1386. június 24. Kapisztrán János születése, rubicon.hu
- ↑ Szlancsok Margit: A „hiúságok máglyái” a 15. században
- ↑ Gecser Ottó: Kapisztrán Szt. János nagyböjti prédikáció-sorozata Boroszlóban
- ↑ Kapisztrán Szent János (magyar nyelven). katolikus.hu. [2018. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ Gecser Ottó: Kapisztrán Szt. János nagyböjti prédikáció-sorozata Boroszlóban, acta.bibl.u-szeged.hu
- ↑ Szabolcsi Bence: A zsidóság története Magyarországon, szombat.org
- ↑ Magyar zsidó lexikon - Zsidó ostora , mek-oszk.uz.ua
- ↑ Gyakran hangoztatott vád volt az ostyavád, hogy a zsidók ellopják a megszentelt ostyát, amely a keresztény hit szerint Jézus testét jelképezi, és döfködik, szurkálják, hogy „újrajátszák” Krisztus megölését
- ↑ Szarka Lajos: Kiűzetés és szétszóratás A magyar-zsidó együttélés évszázadai: Mátyástól Buda elestéig, hetek.hu
- ↑ 1456. július 22. A nándorfehérvári diadal (magyar nyelven). www.rubicon.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
- ↑ Újlak erős vára, Kapisztrán csodája Archiválva 2017. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
- ↑ Miért szól a harang? Archiválva 2017. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, archivum.vasarnap.ujszo.com
- ↑ Kapisztrán Szent János otthona Archiválva 2017. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarhirlap.hu
- ↑ Bajkovita Hrvatska: Crkva sv. Ivana Kapistrana - Ilok, youtube.com
- ↑ A középkori Újlak és műemlékei, sulinet.hu
- ↑ Akik Krisztus iránt való szeretetben társultak életükben, nem szakadtak el egymástól a kegyetlen halálban sem. Ugyanis Kapisztránói János fráter, ez a férfiú, aki méltó, hogy a szentek sorába iktattassék - őszinte szeretettel ragaszkodott a besztercei gróf úrhoz. S e gróf úr halála után nem sok napot töltött még a nap alatt; lelke földi hajlékok helyett inkább a mennybe kívánkozott, fel is szállt oda, elválva testétől, melyet a földön hagyott, amelyből vétetett. Eltemették Újlak városában alapított klastromában a regulát tartó kisebb testvéreknek, kiknek köntösét viselve maga is Szent Ferenc atya életét követte; ott számtalan csodával fényeskedett és e mai napig fényeskedni meg nem szűnik.Thuróczy János: Magyar krónika
- ↑ Elveszett aranyak Archiválva 2017. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
- ↑ Stanko Andric: Kapisztrán Szent János csodái , epa.oszk.hu
- ↑ Kapisztrán Szent János áldozópap, magyarkurir.hu
- ↑ Kapisztrán szószéke, kozterkep.hu
További információk szerkesztés
- Kapisztrán Szent János (magyar nyelven). Jeles Napok. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- Kapisztrán Szent János képmása (magyar nyelven). Főapátsági Gyűjtemények. [2016. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- St. John Capistran (angol nyelven). newadvent.org. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- CAPISTRANO, JOHN OF, jewishencyclopedia.com
- Stanko Andrić: Kapisztrán Szent János csodái; ford. di Sandri Gabriella, Falvay Dávid; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Budapest, 2009
- Európa védelmében. Kapisztrán Szent János és a nándorfehérvári diadal emlékezete; szerk. Kálmán Peregrin, Veszprémy László; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum–Line Design, Budapest, 2013 (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum könyvtára)