Kapolcs (település)

magyarországi község Veszprém vármegyében

Kapolcs község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Kapolcs
Kapolcs címere
Kapolcs címere
Kapolcs zászlaja
Kapolcs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterMárvány Péter (független)[1]
Irányítószám8294
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség441 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 17″, k. h. 17° 36′ 25″46.954631°N 17.606961°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 17″, k. h. 17° 36′ 25″46.954631°N 17.606961°E
Kapolcs (Veszprém vármegye)
Kapolcs
Kapolcs
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Kapolcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapolcs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A település a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben, a Balaton-felvidéki Eger-patak völgyében (a kapolcsiak a patakot régi magyar szóval Sédnek nevezik) fekszik, Budapesttől 149, Tapolcától 15, Veszprémtől pedig 30 kilométer távolságra a 77-es főút mentén.

Szomszédos települések

szerkesztés

Története

szerkesztés

A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Kapolcsi Pokol-lik), a falu felett emelkedő Királykő szikla fölötti területen pedig – a helyi legenda szerint – Attila egyik vára állhatott. A település közelében vezetett a Budát az Adriai-tengerrel összekötő Via Magna, a rómaiak egyik nagy hadi útja, ezért valószínű, hogy a környék már lakott volt a rómaiak idejében is. (Erre utalnak a község területén talált római emlékek és sírkő, amelyek a Keszthelyi Múzeumban vannak.) Népvándorláskori arany sírlelet is előkerült az egyik Kossuth Lajos utcai építkezésnél. Ez a lelet a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban található.

A település nevét valószínűleg arról a Kapolcs nevű vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. Szent László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.

A település nevét először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levél említi mint Kapulch falut. A Kapolcs név első ízben 1640-ben tűnik fel az iratok közt, addig Copulchoként, Kopulchoként, vagy Capulchként idézték – véglegesen 1846-ban vette fel a Kapolcs nevet.

A reformáció során a lakosság jelentős része lutheránus lett, a gazdagabb réteg meg is maradt annak, míg a szegényebbek, az Esterházy-uradalomban dolgozók, a birtoktalanok római katolikusok maradtak. A községben az iparosok és kereskedők révén zsidó közösség is élt a nyilas uralomig, saját templomuk is volt, amelyet az 1950-es években lebontottak. A községben a vallási felekezetek békében éltek egymással egyetlen incidenst (pogrom kísérlete) leszámítva, amely kívülről, Tapolca városából indult ki. Kapolcson azonban nem történt semmi, mivel a kapolcsi keresztények nem engedték be falujukba az idegen bajkeverőket.

A 19. századra a település már 7–800 főt számlált, fejlett kézművesipara révén híressé váltak a kapolcsi fazekasok, tímárok, sörfőzők, gombkötők, csizmadiák, szűrkészítők, vargák, szabók, asztalosok, kályhások, a legfontosabb ágazat azonban a malomipar volt: az Eger-patak vize mentén több malom (lapátkerekes és modernebb vízturbinás) is működött (a teljesség igénye nélkül: Kőszegi-malom, Szaller-malom, Valter-malom, Bíró-malom, Mezriczky-malom (metsző), Ilona-malom). 1948-tól az államosítások és a körzetesítés hatására, az iparát, munkahelyeit, gazdálkodását, hagyományait elvesztett település lélekszáma az elvándorlások következtében folyamatosan csökkent. Ma a legnagyobb gondot a munkanélküliség és a nyugdíjaskorúak nagy száma, a munkahelyek hiánya jelenti.

A 19. század végén és a 20. század elején a vallási alapon szervezett leány- és legényegyletek Kapolcson is működtek. Bálok és saját maguk által előadott színházi előadások jelentették a faluban a kulturális életet. Ebben az evangélikus ifjúság járt élen.

Az 1950-es években politikai nyomásra a kulturális élet jelentősen visszafejlődött, bár a faluban még rendeztek műkedvelő előadásokat. Népviselet ebben az időben már nem volt látható. Később a népdalkörök országos vetélkedőin részt vettek és szép eredményeket értek el a kapolcsiak.

1989-ben Márta István zeneszerző, színidirektor a falu lakóinak bevonásával megalakította a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletet és elindította a Kapolcsi Művészeti Napokat, amely 1995-től Művészetek Völgye néven vált Magyarország egyik leghíresebb összművészeti fesztiváljává.[3][4] Korábban számos éven át hét,[5] később már inkább csak három település helyszínein (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd) tartották a fesztivált, melynek fesztiváligazgatója az ötletgazda Márta István lett.

A Művészetek Völgye fesztivál minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart. A rendezvények között színházi előadások, komoly-, nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása is szerepel. 2007-ben tizenkilencedik alkalommal rendezték meg, a következő évben, 2008-ban pedig – rendhagyó módon – Bűvészetek Völgye néven került megrendezésre, kapolcsi központtal. 2009-ben a szervezés anyagilag ellehetetlenült, így a korábbiakhoz hasonló, nagy, közös fesztivált nem tartottak a völgy települései, csak Kapolcs rendezte meg július 22. és 26. között kapolcsi völgytalálkozót, avagy a kapolcsi kőlevest. 2010-ben viszont ismét megrendezésre került a Művészetek Völgye, a jubileumi, huszadik alkalommal.

2018-ban a fesztivált július 20. és 29. között tartották.[6]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Dezső Sándor (Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet)[7][8]
  • 1994–1998: Horváth Jenő (független)[9]
  • 1998–2002: Horváth Jenő (független)[10]
  • 2002–2006: Horváth Jenő (független)[11]
  • 2006–2010: Göntér Gyula (független)[12]
  • 2010–2014: Márvány Gyula Tiborné (független)[13]
  • 2014–2018: Göntér Gyula (független)[14]
  • 2018–2019: Márvány Péter (független)[15]
  • 2019–2024: Márvány Péter (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2018. január 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[15]

Népessége

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
370
369
374
416
350
441
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,1%, evangélikus 10,7%, református 2,9%, felekezeten kívüli 7,8% (13,5% nem nyilatkozott).[17]

Képgaléria

szerkesztés
  1. a b Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ihletett pillanat volt Archiválva 2019. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Volgytortenet.hu
  4. Fidelio Klasszik: Csukás István és Keller András. Fidelio.hu. 2016. július 1.
  5. Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula és Nagyvázsony
  6. Programok Művészetek Völgye, 2018. [2018. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
  7. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. A hivatkozott forrásból a jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, az itt feltüntetett név más internetes találatok alapján valószínűsített elnevezés.
  9. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  10. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  11. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  12. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  13. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  14. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  15. a b Kapolcs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. január 7. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  16. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  17. Kapolcs Helységnévtár

További információk

szerkesztés