Kapolcs (település)

magyarországi község Veszprém megyében

Kapolcs község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Kapolcs
Kapolcs.jpg
Kapolcs címere
Kapolcs címere
Kapolcs zászlaja
Kapolcs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállás község
Polgármester Márvány Péter (független)[1]
Irányítószám 8294
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség374 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség27,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kapolcs (Magyarország)
Kapolcs
Kapolcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 17″, k. h. 17° 36′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 17″, k. h. 17° 36′ 20″
Kapolcs (Veszprém megye)
Kapolcs
Kapolcs
Pozíció Veszprém megye térképén
Kapolcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapolcs témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben, a Balaton-felvidéki Eger-patak völgyében (a kapolcsiak a patakot régi magyar szóval Sédnek nevezik) fekszik, Budapesttől 149, Tapolcától 15, Veszprémtől pedig 30 kilométer távolságra a 77-es főút mentén.

Szomszédos településekSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Kapolcsi Pokol-lik), a falu felett emelkedő Királykő szikla fölötti területen pedig - a helyi legenda szerint - Attila egyik vára állhatott. A település közelében vezetett a Budát az Adriai-tengerrel összekötő Via Magna, a rómaiak egyik nagy hadi útja, ezért valószínű, hogy a környék már lakott volt a rómaiak idejében is. (Erre utalnak a község területén talált római emlékek és sírkő, amelyek a Keszthelyi Múzeumban vannak.) Népvándorláskori arany sírlelet is előkerült az egyik Kossuth Lajos utcai építkezésnél. Ez a lelet a Veszprémi Múzeumban található.

A település nevét valószínűleg arról a Kapolcs nevű vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. I. László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.

A település nevét először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levél említi, mint Kapulch falut. A Kapolcs név első ízben 1640-ben tűnik fel az iratok közt, addig Copulchoként, Kopulchoként, vagy Capulchként idézték – véglegesen 1846-ban veszi fel a Kapolcs nevet a település.

A reformáció során a lakosság jelentős része lutheránus lett, a gazdagabb réteg meg is maradt annak, míg a szegényebbek, az Esterházy-uradalomban dolgozók, a birtoktalanok római katolikusok maradtak. A községben az iparosok és kereskedők révén zsidó közösség is élt a nyilas uralomig, saját templomuk is volt, amit az 1950-es években lebontottak. A községben a vallási felekezetek békében éltek egymással egyetlen incidenst (pogrom kísérlete) leszámítva, amely kívülről, Tapolca városából indult ki. Kapolcson azonban nem történt semmi, mivel a kapolcsi keresztények nem engedték be falujukba az idegen bajkeverőket.

GazdaságSzerkesztés

A 19. századra a település már 7–800 főt számlált, fejlett kézművesipara révén híressé váltak a kapolcsi fazekasok, tímárok, serfőzők, gombkötők, csizmadiák, szűrkészítők, vargák, szabók, asztalosok, kályhások, a legfontosabb ágazat azonban a malomipar volt: az Eger-patak vize mentén több malom (lapátkerekes és modernebb vízturbinás) is működött (a teljesség igénye nélkül: Kőszegi-malom, Szaller-malom, Valter-malom, Bíró-malom, Mezriczky-malom (metsző), Ilona-malom). 1948-tól az államosítások és a körzetesítés hatására, az iparát, munkahelyeit, gazdálkodását, hagyományait elvesztett település lélekszáma az elvándorlások következtében folyamatosan csökkent. Ma a legnagyobb gondot a munkanélküliség és a nyugdíjaskorúak nagy száma, a munkahelyek hiánya jelenti.

KultúraSzerkesztés

A 19. század végén és a 20. század elején a vallási alapon szervezett leány- és legényegyletek Kapolcson is működtek. Bálok és saját maguk által előadott színházi előadások jelentették a faluban a kulturális életet. Ebben az evangélikus ifjúság járt élen.

Az 1950-es években politikai nyomásra a kulturális élet jelentősen visszafejlődött, bár a faluban még rendeztek műkedvelő előadásokat. Népviselet ebben az időben már nem volt látható. Később a népdalkörök országos vetélkedőin részt vettek és szép eredményeket értek el a kapolcsiak.

1989-től a település volt a kiindulópontja a ma már több településen zajló Művészetek Völgye fesztiválnak.[3][4] Régebben hét,[5] később már csak három település helyszínein (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd) tartották a fesztivált. Az ötlet Márta István zeneszerzőtől, színidirektortól származik, aki a rendezvény fesztiváligazgatója.

A Művészetek Völgye fesztivál minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart. A rendezvények között színházi előadások, komoly-, nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel. A Művészetek Völgye fesztivált 2007-ben tizenkilencedik alkalommal rendezték meg. A fesztivál 2008-ban Bűvészetek Völgye néven Kapolcs központtal került megrendezésre.

2009-ben a fesztivál anyagilag ellehetetlenült, így nagy, közösen szervezett fesztivált nem tartottak a völgy települései. Kapolcs július 22. és 26. között rendezte meg a kapolcsi völgytalálkozót, avagy a kapolcsi kőlevest.

2010-ben ismét megrendezésre került a Művészetek Völgye, a jubileumi huszadik alkalommal.

2018-ban a fesztivált július 20. és 29. között tartották.[6]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dezső Sándor (Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet)[7][8]
  • 1994–1998: Horváth Jenő (független)[9]
  • 1998–2002: Horváth Jenő (független)[10]
  • 2002–2006: Horváth Jenő (független)[11]
  • 2006–2010: Göntér Gyula (független)[12]
  • 2010–2014: Márvány Gyula Tiborné (független)[13]
  • 2014–2018: Göntér Gyula (független)[14]
  • 2018–2019: Márvány Péter (független)[15]
  • 2019-től: Márvány Péter (független)[1]

A településen 2018. január 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[15]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,1%, evangélikus 10,7%, református 2,9%, felekezeten kívüli 7,8% (13,5% nem nyilatkozott).[17]

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ihletett pillanat volt. Volgytortenet.hu
  4. Fidelio Klasszik: Csukás István és Keller András. Fidelio.hu. 2016. júl. 1.
  5. Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula és Nagyvázsony
  6. Programok Művészetek Völgye, 2018
  7. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. A hivatkozott forrásból a jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, az itt feltüntetett név más internetes találatok alapján valószínűsített elnevezés.
  9. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  10. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  11. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  12. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  13. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  14. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  15. a b Kapolcs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. január 7. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  16. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  17. Kapolcs Helységnévtár

További információkSzerkesztés