Kaposvár–Fonyód-vasútvonal

vasútvonal

A Balaton déli partját a Belső-Somoggyal összekötő Kaposvár–Fonyód vasútvonal a MÁV 36-os számú, egyvágányú, nem villamosított fővonala.

Kaposvár–Fonyód vasútvonal
Répavonat Lengyeltóti vasútállomáson
A Kaposvár–Fonyód-vasútvonal útvonala
Vonalszám:36
Vonal:Kaposvár–Fonyód
Hossz:54 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvár–Fonyód-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon ABZg+r.svg 35 Siófok / 41 Dombóvár felé
BSicon BHF.svg 0 Kaposvár
BSicon SKRZ-Au.svg 67 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Zselici út
BSicon eABZgr.svg 1 Nostra felé
BSicon ABZgl.svg 41 Gyékényes felé
BSicon SKRZ-Ao.svg 610 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon eABZgr.svg 2 Kaposvári Textilművek felé
BSicon SKRZ-YBUE.svg Jutai út
BSicon HST.svg 3 Kapostüskevár mh.
BSicon ABZgl.svg 4 Raktár utcai iparvágányok felé
BSicon SKRZ-YBUE.svg Raktár utca
BSicon SKRZ-Ao.svg 61 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon BHF.svg 8 Kaposfüred
BSicon HST.svg 12 Várda mh.
BSicon SKRZ-YBUE.svg 6701 Állomás tér
BSicon HST.svg 19 Somogyjád
BSicon WBRÜCKE1.svg Pogány-völgyi-víz
BSicon SKRZ-YBUE.svg 6712
BSicon BHF.svg 23 Osztopán
BSicon WBRÜCKE1.svg Pogány-völgyi-víz
BSicon HST.svg 29 Pamuk mh.
BSicon HST.svg 32 Somogyvár mrh.
BSicon WBRÜCKE1.svg Pogány-völgyi-víz
BSicon SKRZ-YBUE.svg 6704 Vasút utca / Fő utca
BSicon HST.svg 35 Öreglak mrh.
BSicon HST.svg 38 Tatárvár mh.
BSicon BHF.svg 41 Lengyeltóti
BSicon HST.svg 44 Pusztaberény mh.
BSicon eHST.svg 48 Feketebézseny mh.
BSicon SKRZ-Au.svg M7 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
BSicon WBRÜCKE1.svg Pogány-völgyi-víz
BSicon SKRZ-ABUE.svg 7 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Ady Endre utca
BSicon ABZg+r.svg 30 Székesfehérvár felé
BSicon BHF.svg 54 Fonyód
BSicon CONTf.svg 30 (Nagykanizsa) - Gyékényes felé

TörténetSzerkesztés

 
Somogyjád vasútállomása

A Kaposvárról kiinduló, 54 km hosszú helyiérdekű vasútvonalat 1896. július 15-én nyitották meg,[1] az üzletkezelését a MÁV látta el, külön szerződés alapján. A Belső-Somogy északi részére jellemző dombvidéki terepen, többnyire folyóvölgyekben haladó vonal viszonylag kevés földmunkával, 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült.[2] Az 1960-as években új 48 kg/fm-es sínekből és vasbeton aljakból teljesen átépült a vonal. Ekkor a teljes vonalon 80 km/h volt a megengedett legnagyobb sebesség. Az átépítés csak a szükséges mértékben érintette a biztosítóberendezést, így ma is a régi készülékek működnek. A forgalmasabb közúti kereszteződésekben önműködő fénysorompókat telepítettek. A vonal teljes hosszán állomástávolságú közlekedés van érvényben. A kitérők váltózárral felszerelt helyszíni állításúak. Az 1990-es évektől az alakjelzőket biztosított és nem biztosított fényjelzőkre cserélték. A vasútvonal a kezdetektől egészen az 1990-es évek végéig jelentős teherforgalmat bonyolított le mind helyi és távolsági minőségben. 2009-ig a kaposvári cukorgyárba érkező répavonatok ezen a vasútvonalon közlekedtek, majd a leromlott pályaállapotok miatt ezeket kerülő útvonalakra irányították. Árufuvarozást napjainkban csak két állomáson vállal a Rail Cargo Hungaria: Somogyjádon és Somogyváron. A balatoni üdülőszezonban a távolsági utasforgalom jelentős. A Pécs és Bátaszék felől érkező távolsági fürdősvonatok mind ezen a vonalon érték el a magyar tengert. Szombathely ill. Tapolca felől szintén fürdősvonatok közlekedtek a Balaton érintésével egészen Kaposvárig, korábban Pécsig is. Hivatásforgalomban közepes forgalmat bonyolít a vasútvonal elsősorban kaposvári úticélokkal.

A vasútvonal jeleneSzerkesztés

 
Vágánygeometriai hibák Pamuk közelében

Várda és Somogyjád épületei lakatlanok, a többiben jellemzően vasutasok és családjaik laknak. Vonatkeresztezési lehetőség napjainkban Kaposfüreden, Osztopánban és Lengyeltótiban van. 2009-ben Öreglakon a mellékvágányokat felszedték, a kitérők helyére folyóvágányt építettek be, ezzel párhuzamosan a forgalmi szolgálat is megszűnt az állomáson. Hasonló sorsra jutott később Somogyjád is, viszont egy vágányt rakodásra fenntartanak. Korábban Somogyvárott is volt vonatkeresztezési lehetőség, majd a III. vágányt kizárták a forgalomból és a kereszteket áthelyezték Osztopánba ill. Lengyeltótiba. A mai Feketebézseny helyén kétvágányos állomás volt, melyet az 1990-es években szintén felszámoltak. 2005-ben az M7-es autópálya építésekor a megállóban nyíltvonali rakodóhelyet létesítettek, az építőanyagokat javarészt vasúton szállították a helyszínre. A megállónál új felüljáró is épült az autópálya számára. A kétezres évek elején a 61-es főút Kaposvárt elkerülő szakaszának létesítésekor az útpályát egy bevágásba süllyesztették. A vasút számára Kapostüskevár és Kaposfüred között acélszerkezetű hidat építettek. Napjainkban a vonalon két pár távolsági gyorsvonat közlekedik: az egyik a klasszikus Pécs-Kaposvár-Fonyód-Tapolca fürdősvonat, a másik a Celldömölk-Fonyód-Kaposvári. A távolsági vonatokat a MÁV-Start közlekedteti jellemzően 418 sorozatú (Csörgő) mozdonyokkal, helyi forgalomban 117 sorozatú (Bézé) szerelvények közlekednek. A vonatok átlagos menetideje a két végállomás között másfél óra. 2014-től rendre felmerült a vasútvonal fejlesztésének gondolata. A felújítás a Dél-Balatoni vasútvonal 2016-ban kezdődött, Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közzött történő átépítéséből visszanyert és még jó állapotú használt anyagokból történik, a munkálatok 2016-ban kezdődtek meg Osztopán és Fonyód között.[3] Az átépítés időszerű, mert a vonal jelentős részén 40 km/h-s sebességkorlátozásokat kellett bevezetni. A vasútvonal Pamuktól északra eső felén a pálya jórészt mocsaras, ártéri területeken vezet, ezért számos helyen súlyos vágánygeometriai hibák keletkeztek. Ezek kijavítása évekig anyagi okok miatt nem történt meg.

2016 szeptemberében a dél-balatoni vasútvonal felújításának harmadik ütemeként elkezdődött a Kaposvár–Fonyód vonal felújítása. A felújítás célja, hogy a vonalon visszaállítsa az eredeti 80 km/h sebességet a vonatközlekedésben, a felépítmények és a vágányzat javításával. A felújítás 2018 őszéig tartott.[4] 2021. szeptember 13-án feltételes megállási rend került bevezetésre Kapostüskevár, Várda, Somogyjád, Pamuk, Somogyvár, Öreglak, Tatárvár és Pusztaberény állomáson és megállóhelyeken.[5]

 
A 61-es főút feletti vasúti híd

Nyomvonal-korrekcióSzerkesztés

 
Felhagyott vasbeton áteresz Somogyjád közelében

Az 1960-as években a 80 km/h sebesség elérése érdekében nyomvonal-korrekciók történtek. Várda és Somogyjád térségében a jelentős emelkedőket kívánták csökkenteni. A nyomvonal-korrekció során Somogyjád állomását a település központjából félreeső külterületre helyezték át. Az intézkedés akkoriban jelentős közfelháborodást keltett. A munkálatok számottevő földtömeg megmozgatásával jártak, több ponton hosszú bevágásokat, illetve az új somogyjádi állomás közelében ívben fekvő vasúti töltést kellett építeni. Somogyvár Fonyód felé eső végén a korábbi kis sugarú ívet új nyomvonalon egy nagyobb sugarúval váltották ki. Osztopán állomáson szintén kiváltásra került egy kis sugarú ív a Kaposvár felőli oldalon, így az állomás vágányzatát módosítani kellett. Megfigyelhető, hogy a régi felvételi épület tengelye nem esik egybe a vágányokéval. Napjainkra a régi nyomvonalakat visszahódította a természet, pár helyen lelhetők csak fel beton átereszek, illetve a szinte járhatatlan ösvények.  

 
Személyvonat Pamuk közelében
 
Osztopán vasútállomása

JegyzetekSzerkesztés