Karácsony Gergely

magyar politológus, egyetemi oktató, politikus, Budapest főpolgármestere 2019-től (* 1975)

Karácsony Gergely Szilveszter (Fehérgyarmat, 1975. június 11. –) magyar politológus, egyetemi oktató, politikus, 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő (Lehet Más a Politika, majd Párbeszéd Magyarországért). Kutatási területe a választási rendszerek és a választói magatartás. A 2014-es önkormányzati választáson Budapest XIV. kerülete (Zugló) polgármesterének, a 2019-es önkormányzati választásokon Budapest főpolgármesterének választották meg. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 29. legbefolyásosabb személye.

Karácsony Gergely
Beszédet mond Zsivora György szobrának átadásán a XIV. kerületben, 2019
Beszédet mond Zsivora György szobrának átadásán a XIV. kerületben, 2019
Született 1975. június 11. (46 éves)
Fehérgyarmat[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség
  • magyar országgyűlési képviselő (2010. május 14. – 2013. február 11.)
  • magyar országgyűlési képviselő (2013. február 12. – 2014. május 5.)
  • polgármester (2014. október 12. – 2019. október 13., Budapest XIV. kerülete)
  • magyar országgyűlési képviselő (2018. május 8. – 2018. május 28.)
  • Budapest főpolgármestere (2019. október 13. – )
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1995–2000)
Politikai pályafutása
Párt
Budapest XIV. kerülete polgármestere
Hivatali idő
2014. október 12. 2019. október 13.
Előd Papcsák Ferenc
Utód Horváth Csaba
Budapest főpolgármestere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2019. október 14.
Helyettes Gy. Németh Erzsébet
Tüttő Kata
Kerpel-Fronius Gábor
Kiss Ambrus
Előd Tarlós István

A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsony Gergely témájú médiaállományokat.

ÉletrajzaSzerkesztés

Fehérgyarmaton született kertészmérnök végzettségű szülők gyermekeként.[2] Édesapja hatéves korában autóbalesetben meghalt. Gyermekkorát Nyírtasson töltötte, ahol 3 testvérével együtt özvegyen maradt édesanyja nevelte.

TanulmányaiSzerkesztés

A középiskolát Debrecenben járta és 1993-ban érettségizett a Tóth Árpád Gimnáziumban, ezután felvették a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szakára. 1995-ben innen átment az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetébe, ahol 2000-ben szerzett diplomát szociológusként. Ugyanebben az időszakban a Széchenyi István Szakkollégium tagja is volt, később pedig az intézmény tanára lett. Emellett az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1995-től 1997-ig politikaelméletet hallgatott. Angol nyelvből középfokú egyetemi lektorátusi nyelvvizsgát tett.[3][4][5]

MunkahelyekSzerkesztés

Diplomájának megszerzése után a Medián piac- és közvélemény-kutató cégnél kapott kutatásvezetői állást. 2007-ben a cég kutatási igazgatója lett. Emellett 2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének oktatója volt először tanársegédi, majd 2008-tól adjunktusi beosztásban. 2007-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézete PhD-hallgatója volt,[forrás?] azonban a PhD fokozat megszerzésének követelményeit nem teljesítette.[6] A Magyar Szociológiai Társaság és a Magyar Politikatudományi Társaság tagja. Kutatási területén kívül a közvélemény-kutatásról és a kutatásmódszertanról tart kurzusokat.

CsaládjaSzerkesztés

Nős, felesége Kiss Virág pedagógus. Egy közös fiúgyermekük van, és közösen nevelik Kiss előző kapcsolatából származó lányát is.

Politikai pályafutásaSzerkesztés

Az LMP-től a PárbeszédigSzerkesztés

2002 és 2008 között a Miniszterelnöki Hivatal koordinációs államtitkárságán dolgozott politikai tanácsadóként. 2009 nyarán az addigra párttá alakult Lehet Más a Politika tagja lett,[2] majd a 2010-es országgyűlési választáson a párt kampányfőnöke volt. Emellett a budapesti területi listán indult 3. helyezettként, innen szerzett országgyűlési mandátumot. A párt frakciójának 2010. május 10-ei ülésén frakcióvezető-helyettessé választották.[7] Ekkor távozott a Mediántól. A 2011-es II. kerületi időközi országgyűlési választáson a párt képviselőjelöltje, 2011–12-ben a párt országos választmányának tagja volt, ahol a stratégiai-közpolitikai ügyvivői tisztséget töltötte be.

A 2013. január 26-i platformközgyűlésen többekkel együtt kilépett a pártból, és létrehozták a Párbeszéd Magyarországért nevű baloldali zöld formációt. Az új párt alakuló közgyűlésén bekerült a négytagú elnökségbe. A 2013 nyarán kezdődő ellenzéki tárgyalásokon az Együtt-PM delegációjának állandó tárgyalója volt.

A 2014-es önkormányzati választás eredményeképpen az Együtt-PM jelöltjeként Budapest XIV. kerülete (Zugló) polgármesterévé választották.[8]

2017 áprilisában Karácsonyt újból megválasztották a Párbeszéd Magyarországért párt társelnökének, 2017 áprilisában a Párbeszéd Magyarországért miniszterelnök-jelöltjének nevezte meg. A 2018-as magyarországi országgyűlési választáson a Párbeszéd és az MSZP közös listájának miniszterelnök-jelöltjeként szerepelt.

Budapest főpolgármestereként (2019–)Szerkesztés

2019 júniusában az ellenzéki pártok előválasztást tartottak arról, hogy ki legyen a közös főpolgármester-jelöltjük a Budapestet kilenc éve irányító Tarlós Istvánnal szemben.[9] Itt Karácsony az MSZP, a DK, a Momentum Mozgalom, az LMP, a Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt színeiben indult, egyedül a Jobbik nem támogatta őt az előválasztás során.[10] A 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás eredményeképpen Budapest főpolgármesterének választották meg, miután a szavazatok 50,86%-t gyűjtötte be Tarlós István 44,10%-ával szemben.[11]

Miniszterelnök-jelöltség a 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztásonSzerkesztés

2021. május 15-én Nyírtasson jelentette be, hogy elindul az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelölti előválasztásán a Párbeszéd, az MSZP, és az LMP színeiben.[12] Ugyanezen a napon azt is bejelentette, hogy új, pártokon átívelő mozgalmakat indít: a 99 mozgalom célja az országegyesítés és "a kiváltságos kevesek egy százalékának trónfosztása"[13]

részlet június 5-i beszédéből

KönyvSzerkesztés

  • Parlamenti választás 2006. Elemzések és adatok. BA tankönyv; szerk. Karácsony Gergely; Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, Bp., 2006

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://zsurpubi.hu/cikk/1508-huzzanak-a-verbe-azok-a-figurak-akik-tonkre-tettek-a-magyar-politika-becsuletet---interju-karacsony-gergellyel/
  2. a b Káelem: Húzzanak a vérbe azok a figurák, akik tönkretették a magyar politika becsületét! – interjú Karácsony Gergellyel. Zsúrpubi, 2017. július 8. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  3. Képviselők nyelvvizsgája (archiválva). Átlátszó.hu
  4. Csak 99 képviselő válaszolt a nyelvvizsgáját firtató kérdésünkre. Átlátszó.hu
  5. Gergely, Karácsony: Karácsony Gergely: Bölcsibe nem jártam, remélem, nem gond | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2021. május 24.)
  6. András, Lánczi: Lánczi András: Rövid megjegyzés Karácsony Gergely doktori fokozatáról | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2021. május 16.)
  7. Schiffer vezeti az LMP képviselőcsoportját (magyar nyelven). Index, 2010. május 10. (Hozzáférés: 2010. május 10.)
  8. ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK Budapest XIV. kerület. Választás.hu (2014. okt. 22.) (Hozzáférés: 2019. jún. 22.)
  9. Marianna, Biró: Karácsony nyerte az előválasztást (magyar nyelven). index.hu , 2019. június 26. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
  10. Karácsony nem a Jobbik jelöltje, de nem is támogatnak ellene mást « Mérce (magyar nyelven). Mérce , 2019. június 30. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
  11. Helyi önkormányzati választások 2019 - Főpolgármester választás (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda (National Election Office). [2019. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. Karácsony bejelentette: elindul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson (magyar nyelven). telex, 2021. május 15. (Hozzáférés: 2021. május 26.)
  13. Új mozgalmat indított Karácsony a „kiváltságos kevesek trónfosztásáért” (magyar nyelven). telex, 2021. május 15. (Hozzáférés: 2021. május 26.)

További információkSzerkesztés


Elődje:
Tarlós István
Budapest főpolgármestere
2019
 
Utódja:
(hivatalban)