Karácsonyi ünnepkör

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 25.
A karácsonyi ünnepkör fontosabb időpontjai
(vastagítva a karácsonyhoz kötődő ünnepek)
Ünnep Dátum
Szent András apostol napja november 30.
Szent Borbála napja december 4.
Mikulás és Télapó december 6.
Luca napja december 13.
Ádám és Éva,
az első emberpár emléknapja
december 24.
szenteste
karácsony december 25.
karácsony másodnapja december 26.
Szent István
első vértanú
Szent János apostol december 27.
aprószentek december 28.
Becket Szent Tamás vértanú emléknapja december 29.
szilveszter december 31.
újév január 1.
Szűz Mária istenanyasága
Jézus nevének ünnepe január 3.
vízkereszt január 6.
advent vasárnapjai karácsonyt megelőző négy vasárnap
Szent Család ünnepe karácsonyt követő vasárnap

A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó időszak, amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt követő periódust.[1] Az ünnepkörre nagyon sok ünnep esik, melyek egy része nem kapcsolódik a karácsonyhoz. A jelentősebb ünnepek között van az adventi időszak, András napja, Borbála napja, Mikulás és Télapó ünnepe, Luca napja, szenteste, karácsony, aprószentek ünnepe, Szent Család vasárnapja, szilveszter és újév, Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, végül vízkereszt.[2]

A karácsonyi ünnepkör a római katolikus liturgiában megjelölt időszakok közé tartozik,[1][2] a húsvét mellett az egyházi év egyik nagy ünnepkörének számít, amely Jézus születését, a megtestesülés misztériumát ünnepli. Két legfőbb ünnepe a karácsony és a vízkereszt. A kettő között eltelő időszakot hívják népiesen "Karácsony 12 napjának" is egyes körökben.[1] A második vatikáni zsinaton hozott döntés értelmében 1969 óta advent első vasárnapjától egészen a vízkereszt utáni első évközi vasárnapig tart.[1]

A 20. századtól kezdődően a karácsonyi ünnepkör fokozatosan elüzletiesedett, és világszerte rányomta a bélyegét az egyes kultúrák eltérő ünnepi szokásaira, az amerikai jellegű ünneplést általánossá téve. A legutóbbi időkben egyes multikulturális cégeknél, ahol eltérő vallású emberek is dolgozhatnak, egyes helyeken kerülik a "karácsony" szó megnevezését, amely sok vitát vált ki[3], ugyanakkor más vallások hagyományai, mint a hanuka és a kwanzaa kapcsán pedig az figyelhető meg, hogy egyre szélesebb körben válnak ismertté[4].

Történelmi előzményei

szerkesztés

Téli napforduló

szerkesztés

Már az újkőkorszak óta ismert, hogy a téli napforduló különös jelentőséggel bír az emberiség történelmében. Olyan tárgyi bizonyítékai mutatják ezt meg, mint Stonehenge illetve Newgrange. Mindkét helyszín úgy került felépítésre, hogy a téli napforduló napján felkelő illetve lenyugvó Nap fénye a megfelelő ponton keresztül sugározzon át.

A római Saturnalia

szerkesztés

A Római Birodalom idején december vége Szaturnusz istenségnek szentelt ünnepkör volt, a Julián-naptár szerint december 17-étől egészen december 23-ig. Az ünnep keretében áldoztak az istenségnek, nagy mulatságokat tartottak, megajándékozták egymást, továbbá olyan dolgokat is megengedtek, amiket máskor nem (legális lett a szerencsejáték, a rabszolgákat pedig megvendégelték).

Karácsony a kereszténység korai éveiben

szerkesztés

Az első írásos forrásunk arra nézve, hogy december 25-én Jézus születését ünnepeljük, a 3. század elején keletkezett, Hippolütosz ellenpápa tollából. Ő abból következtette ezt ki, hogy a fogantatásnak a tavaszi napéjegyenlőség idején kellett történnie, és ehhez számolt hozzá kilenc hónapot[5]. Történelmi bizonyítékok tanúsága szerint a 4. században a keleti egyházak Jézus születését és megkeresztelését ugyanazon a napon, január 8-án tartották, míg nyugaton (valószínűleg a téli napfordulóval összefüggésben) december 25-én. A század végére mindkét ünnepet egyformán megülték mindannyian. Azt, hogy Jézus keresztelését január 6-án kellene megünnepelni, először Alexandriai Szent Kelemen vetette fel a 2. században, ám erre csak Iulianus római császár idejében került először sor, 361-ben.

A keresztény hagyományok szerint a karácsonyi időszak karácsony első napjával kezdődik, december 25-én. A protestáns és az anglikán egyházak hite szerint egészen vízkereszt napjáig tart, a tizenkettedik nap ünnepét pedig vagy január 6-án, vagy a január 2-8. közé eső vasárnapon tartják. Ezek az egyházak ezt követően tartják az epifánia időszakát, ami vagy gyertyaszentelőig (február 2.), vagy hamvazószerdáig tart.

 
Adventi kalendárium egy épület ablakain a németországi Hattingenben

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (a görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól)[6] karácsonyig számított időszak. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.[7]

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.[8] Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani.[8] E szertartásokon különös hangsúlyt kap Szűz Mária tisztelete és a karácsonyi várakozás.

December 13-ához, Szent Lúcia vagy Luca ünnepéhez több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetésekor jó ideje ez a nap volt az év legrövidebb napja. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.[9] Ezen a napon kezdték el csíráztatni a Luca-búzát, amellyel a következő év termését próbálták megjósolni. Luca székének elkészítését szintén ekkor kell elkezdeni.

Karácsony

szerkesztés
 
Karácsonyfa

Karácsony ünnepén a keresztények Jézus Krisztus születésére emlékeznek.[10] Minden év december 25-én ünneplik világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása március 25-én történt,[11] vagy azért, mert a Föld északi féltekéjén a téli napforduló után már elkezd nőni a világosság, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.[12]

Az ünnepet nem csak keresztények tartják: december 25. minden embernek az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld, a szeretet és a másikkal való törődés ünnepe.[13][14]

Vízkereszt

szerkesztés
 
Háromkirályok
 
Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust

Vízkereszt (más néven háromkirályok vagy Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése) napján, január 6-án a nyugati kereszténységben Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának három eseményét ünneplik:

  • a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál,
  • Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban,
  • az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn (a víz borrá változtatását).[15]

Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. Szokás ilyenkor házat, lakást is megáldani. Ekkor kerül fel az ajtófélfára a 20 + C + M + B + 24 vagy 20 + G + M + B + 24 felirat, mely az adott évszámot és az áldás tényét (Christus mansionem benedicat! ’Krisztus áldja meg a hajlékot!’) tartalmazza, de beleérthetőek a háromkirályok latin, illetve görög neveinek kezdőbetűi is.[16]

A karácsonyi ünnepkör a modern időkben

szerkesztés

Manapság az ünneppel kapcsolatos események, annak elüzletiesedésére is figyelemmel, meglehetősen széles skálát mutatnak be. A karácsonyi szezon az üzletekben már október végén elkezdődik, november végétől pedig egyre több helyen kapcsolják fel az ünnepi díszkivilágítást is. A vallási jelképek és a betlehemek mellett olyan szekuláris szimbólumok is megjelennek, mint a Mikulás, a Diótörő-figurák, rénszarvasok, hóemberek. Az ünnep részei az olyan események, mint az éjféli mise, az ünnepi díszkivilágítás bekapcsolása, az adventi koszorún történő gyertyagyújtás, adventi vásárok, karácsonyi énekkórusok, illetve bizonyos, elsősorban amerikai kultúrkörökben karácsonyi parádék.

  1. a b c d Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  
  2. a b Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963-05-1288-2  
  3. 68% Prefer 'Merry Christmas' Over 'Happy Holidays' (angol nyelven). www.rasmussenreports.com. (Hozzáférés: 2023. december 18.)
  4. (2023. december 18.) „Christmas and holiday season” (angol nyelven). Wikipedia.  
  5. Watson E. Mills – Roger Aubrey Bullard: Mercer Dictionary of the Bible. 1990. ISBN 978-0-86554-373-7 Hozzáférés: 2023. december 18.  
  6. Innováció. www.gorogkatolikus.hu (2010. január 1.) (Hozzáférés: 2017. február 15.) arch
  7. Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.  
  8. a b Advent első vasárnapja – készüljünk a karácsonyra!. Gondola.hu, 2011. november 26. [2017. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  9. Luca napi szokások. Sulinet Hírmagazin, 2004. december 22. [2016. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  10. Magyar katolikus lexikon VI. (Kaán–Kiz). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2001.  
  11. Andrew McGowan: How December 25 Became Christmas (angol nyelven). Biblical Archaeology Society, 2016. december 2. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  12. XI. fejezet. In Sir Isaac Newton: Observations upon the Prophecies of Daniel, and the Apocalypse of St. John. London: (kiadó nélkül). 1733. Hozzáférés: 2017. február 15. „A sun connection is possible because Christians consider Jesus to be the »sun of righteousness« prophesied in Malachi 4:2.”  
  13. Karácsony – Jézus Krisztus születése. jelesnapok.oszk.hu. Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  14. Kulcsár Hajnal – Szegő Iván Miklós: Miért december 25-én van karácsony?. HVG, 2010. december 21. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  15. Török Csaba: Epifánia. Magyar Kurír, 2014. január 5. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  16. Szigeti: 20 + C + M + B + 00. Új Ember, LXI. évf. 2684–2685. sz. (2000. jan. 2–9.) 8. o. Online hozzáférés

További információk

szerkesztés
  • Jeles napok avagy a karácsonyi ünnepkör – Lutheran.hu
  • TÁTRAI ZSUZSANNA: A karácsonyi ünnepkör – História
  • Karácsonyi hangulatban
  • Angyal száll az égből. A karácsonyi ünnepkör népköltészete; vál. Pásztó Katalin; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1998
  • Jánosyné Papp Zsuzsanna: Boldog karácsonyt! Régi és újabb ékességek, ünnepi szokások; vál. Szikora Zsuzsa, fotó Pál Dániel; Tuff Produkció, Budapest, 2001
  • Balogh Júlia: "Föltetszett a csillag". A karácsonyi ünnepkör gyökerei és néphagyományai; B.K.L., Szombathely, 2003
  • Pethő Mária: A karácsonyi ünnepkör hagyományos ételei a Kárpát-medencében; Püski, Budapest, 2006
  • Anselm Grün: Karácsony, az újrakezdés reménye. Az ünnep szimbólumai; ford. Lázár Julianna; Jel, Budapest, 2013
  • Lukács László: Szép karácsony szép zöld fája... A karácsonyfa története és elterjedése Európában, a Kárpát-medencében; Szt. István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2015 (A Szent István Király Múzeum közleményei)
  • A karácsonyi ünnepkör színjátékai Magyarországon, 11-18. század; sajtó alá rend., bev. Kilián István, szerk., előszó Medgyesy S. Norbert; Ráció, Budapest, 2017
  • Cser Judit: Karácsony a múzeumban; Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2020

Kapcsolódó szócikk

szerkesztés