Főmenü megnyitása

Kara (Fekete) Ahmed pasa (? – 1555. szeptember 29.) török államférfi, albán származású pasa. Az Oszmán Birodalom nagyvezíre volt 1553. október 6. - 1555. szeptember 28. között.[1] Az 1552. évi magyarországi megtorló hadjárat során szerdár, azaz hadtestparancsnok volt.

Kara Ahmed
Született 15. század
Elhunyt 1555. október 9.
Isztambul
Állampolgársága oszmán
Házastársa Fatma szultána
Foglalkozása Pasa
Tisztség az Oszmán Birodalom nagyvezírje (1553–1555)
Sírhely Isztambul
Az Oszmán Birodalom vezíreinek címere

ÉleteSzerkesztés

Ő vezette a török hadsereget az 1552-es hadjáratban, elfoglalta Temesvárt. Az Ahmed vezette török seregek elől menekültek Ferdinánd magyar király zsoldoskatonái, és menekült a magyar lakosság is. Több magyar várat védelem nélkül a sorsukra hagytak. Ahmed seregének célja a Temes-vidék megszerzése volt, míg Hadim Alinak Hont és Nógrád várait kellett elfoglalnia, így biztosítva az utat a gazdag felvidéki bányavárosok felé. A hadjárat során elfoglalták Temesvárt, Veszprémet, Szécsényt, Hollókőt, Bujákot, Lippát, Lugost, Karánsebest, Drégelyt és több kisebb erősséget. Hadim Ali pasa Buda felől, Ahmed vezír pedig Erdély felől vonult fel. A két sereg Szolnok alatt egyesült. Kara Ahmed óriási hadával 1552. szeptember 2-án érkezett meg Szolnok alá.

A szolnoki vár őrsége csak 1400 fő volt, amely magyar, német, cseh és spanyol zsoldosokból állt, akik egymás között viszálykodtak. A vár kapitánya Nyáry Lőrinc nem tudott köztük fegyelmet tartani. Szeptember 3-án éjjel a vár őrsége kiszökött a várból. Szolnok sorsa így megpecsételődött. Nyáry Lőrinc kapitányt a vár feladása miatt később perbe fogták, hogy megbüntessék, de sikerült magát tisztáznia, így kegyelmet kapott.

Miután a szolnoki várat is elfoglalta, Ahmed Felső-Magyarország kapuja, Eger ellen fordult, de Egernél a magyar védők Dobó Istvánnal az élen megállították. Kara Ahmed végül 1552. október 17-én befejezte a hiábavaló ostromot.[2] Ezzel az északi hadiút felszabadult és a felvidéki gazdag, védtelen bányavárosok is megmenekültek. Az európai hírű magyar diadal azt a politikai eredményt is hozta, hogy sikerült 1566-ig megállítani a további oszmán hódítást a Magyar Királyság ellen.

Mikor Szulejmán 1553-ban kivégeztette legidősebb fiát, Musztafa herceget, a katonák az akkori nagyvezírt, Szulejmán vejét, Rüsztem pasát okolták. A szultán ezért leváltotta hivatalából Rüsztemet, és sógora, Kara Ahmed lett az új nagyvezír. Két évvel később azonban Kara Ahmedet a szultán parancsára megfojtották, valószínűleg Szulejmán felesége, Hürrem szultána intrikáinak köszönhetően, ő ugyanis újra Rüsztem pasát szerette volna vezírként látni. Kara Ahmed pasa halála után újra Rüsztem lett a nagyvezír 1555-től 1561-ig, haláláig.

Kara Ahmed pasa felesége I. Szelim leánya, Szulejmán húga, Fatma szultána volt. Gyermekük nem ismert.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés