Karamanidák
A Karamanidák, vagy Karamanida dinasztia (modern Török: Karamanoğulları, Karamanoğulları Beyliği) bejek nagyhatalmú dinasztiája volt a 13. századtól a 15. század végéig Anatólia déli középső részében, a mai Karamán tartomány körül. A karamáni emirséget vagy karamáni bejséget uralták, amely az egyik legerősebb anatóliai bejség volt, amíg 1487-ben II. Mehmed oszmán szultán el nem foglalta.
Története szerkesztés
A karamanidák Szad al-Din hodzsára és fiára, Nure Szufi bejre vezették vissza az eredetüket, akik a kaukázusi Arranból (a mai Azerbajdzsánból) vándoroltak Sivasba a mongol hóditás elől 1230-ban.
A karamanidák az oguz törökök (vagy úzok) Szalur törzséhez tartoztak.[1] Muzsin Jazicioglu és mások szerint az Afsar törzshöz,[2] akik részt vetted Baba Isak lázadásában, majd a Taurusz hegység nyugati részébe húzódtak, Laarende város közelébe, ahol a szeldzsukokat szolgálták. Nure Szufi favágóként dolgozott. A fia, Kerimeddin Karamán bej a 13. század közepén megszerezte az ellenőrzést Kilikia hegyvidéki részei felett. Tartja magát az a legenda is, hogy I. Kjkubad rúmi szeldzsuk szultán hozta létre a karamanida dinasztiát.[2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Boyacıoğlu, Ramazan (1999). Karamanoğulları'nın kökenleri (The Origin Of The Karamanids) Archiválva 2013. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Language: Turkish. Cumhuriyet Üniversitesi İlramanidaa dinasztiát ezeahiyat Fakültesi Dergisi C.I S.3 Sivas 1999 s.,27-50
- ↑ a b Cahen, Claude, Pre-Ottoman Turkey: A General Survey of the Material and Spiritual Culture and History c. 1071–1330, trans. J. Jones-Williams (New York: Taplinger, 1968), pp. 281–2.