Karasznyán

község Szlovákiában

Karasznyán (szlovákul Krasňany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Karasznyán (Krasňany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1354
Polgármester Miroslav Bielka
Irányítószám 013 03
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség1614 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
Terület15,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 47″, k. h. 18° 53′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 47″, k. h. 18° 53′ 17″
Karasznyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karasznyán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolnától 12 km-re keletre fekszik.

Története szerkesztés

A község területén már a 8. században szláv település volt, ezt bizonyítják a határában megtalált sírok.

A mai települést a német jog alapján alapították. 1354-ben „Karazna” néven említik először, a közeli Óvár uradalmához tartozott. 1434-ben „Crasna”, 1439-ben „Kraznane” alakban látjuk. Mátyás király a liptószentmiklósi Pongrácz családnak adta. 1511-ben „Kraznany” néven említik. A faluban a mai kastély helyén egy 1561-ben már említett reneszánsz nemesi kúria állt. 1598-ban 14 háza volt. A kúria 1654-ben leégett. A 17.-18. században határában mészégető kemencék és vaskohók működtek. 1720-ban uradalmi major volt a helyén. 1784-ben 53 házában 63 családban 338 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRASZNANI. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gróf Pongrácz, és Lusinszky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához más fél mértföldnyire, ’s az Uraságoknak épűleteikkel díszesíttetik, határja középszerű.[2]

1828-ban 56 háza és 466 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Krasznyán, Trencsén m. tót falu, Varinhoz 1 fertály. Lakja 469 kath., 16 zsidó. Határa elég termékeny rozsra és árpára; erdeje derék. Van egy csinos urasági kastélya is. F. u. gr. Pongrácz, és b. Luzsinszky család. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 566, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1202 lakosából 1188 szlovák volt.

2011-ben 1430 lakosából 1236 szlovák.

Neves személyek szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

  • A falu közepén áll nagy parkkal övezett várkastélya, amely 1667 és 1678 között épült a korábbi kastély helyén. A 18. században bővítették, majd 1898 és 1912 között teljesen felújították. A régi kastélyból máig fennmaradt a keresztboltozat és a reneszánsz portál.

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 19.)

Külső hivatkozások szerkesztés