Karbonlábnyom

A karbonlábnyom (más néven szénlábnyom) az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez. A karbonlábnyom a különböző lábnyom mutatók családjába tartozik, és jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.

A karbonlábnyom definíciója szerkesztés

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz (ÜHG) kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz kibocsátást jelenti. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás.

A magyarországi átlagos egyéni karbonlábnyom 5,7 tonna szén-dioxid egyenérték/fő, ugyanez Németországban 10,5 tonna CO₂e/fő, az USA-ban pedig 20 tonna CO₂e/fő körül alakul.

A karbonlábnyom számítási módja szerkesztés

A karbonlábnyom-számítással a közvetetten és közvetlenül levegőbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét lehet kiszámolni. Minden ÜHG-kibocsátást tonna szén-dioxid egyenértékre (t CO₂e) számolandó át, ami egyben a karbonlábnyom mértékegysége is.^[1]

Karbonlábnyomot lehet számolni termékre, szolgáltatásra, rendezvényre vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 éves időszakra vonatkozóan számolnak karbonlábnyomot. Internetes alkalmazás létezik, az építészeti megoldások összehasonlítására.

Egyének szerkesztés

Egyének karbonlábnyomát online karbonkalkulátorral, vagy adatbázisok segítségével saját kalkulációk alapján lehet kiszámítani.

Az egyéni karbonlábnyomot az alábbiak határozzák meg:

háztartási energiafogyasztás: villamos-energia, földgáz, fatüzelés, távhő stb.
gépkocsi-használatból eredő üzemanyag-fogyasztás
tömegközlekedési eszközök használata
légiközlekedés
hulladék
étkezés
használati tárgyak vásárlása
internetezés, banki szolgáltatások stb.
szabadidős tevékenységek (nyaralás, sport, kultúra, szórakozás)

Cégek szerkesztés

Cégek karbonlábnyomát rendszerint nemzetközi szabványok (pl. GHG Protokoll vagy ISO 14064) szerint számítják ki. A számítás történhet online karbonkalkulátorral, karbonmenedzsment szoftverrel vagy nemzetközi adatbázisok segítségével saját kalkulációk alapján is.

Termékek szerkesztés

Termékek karbonlábnyomát ún. életciklus-elemzés (angolul Life Cycle Assessment/Analysis – LCA) szoftverekkel lehet kiszámítani.

Az egyes szakterületek karbonlábnyoma szerkesztés

Az üvegházhatású gázok kibocsátása számos szakterületről származik. A mérések szerint ennek majdnem háromnegyede az energiafelhasználásból ered; a mezőgazdaság és a földhasználat csaknem egyötöde (ez egynegyedre nő, ha az élelmiszer-rendszert összességében vesszük figyelembe, beleértve a feldolgozást, a csomagolást, a szállítást és a kiskereskedelmet is); a fennmaradó 8% pedig az iparból és a hulladékból származik. Az egyes szakterületek karbonlábnyomának arányát az alábbi adatok szemléltetik.^[2]^{[Jegyzet 1]}

Az egyes szakterületek karbonlábnyomának aránya
Szakterület	Karbonlábnyom aránya (%)
Energiaipar (villamos- és hőenergia előállítása, szállítása). Benne: energiafelhasználás az iparban (24,2%), szállításban (16,2%), épületekben (17,5%), a mezőgazdaságban és a halászatban (1,7%), egyéb (13,0%)	73,2
Közvetlen ipari folyamatok. Benne: cement- (3,2%), vagyianyag- és petrolkémiai termékek (2,2%) gyártása	5,2
Hulladékok (benne: szennyvíz 1,3%, hulladéklerakók 1,9%)	3,2
Mezőgazdaság, erdészet és földhasználat (5,8%-ot képviselő állattenyésztéssel együtt)	18,4