Kardvirág

növénynemzetség

A kardvirág (Gladiolus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó nemzetség. A nemzetség a Gladiolus nevet a római gladius kardról kapta.[1] A korszerű rendszertanok a korábban Oenostachys, Homoglossum, Anomalesia és Acidanthera néven leírt nemzetségeket is a Gladiolusba sorolják.

Kardvirág
Kardvirágok
Kardvirágok
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Nősziromfélék (Iridaceae)
Alcsalád: Ixioideae
Nemzetség-
csoport
:
Ixieae
Nemzetség: Gladiolus
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kardvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kardvirág témájú médiaállományokat és Kardvirág témájú kategóriát.

A nemzetséghez tartozó fajok magyar neve ma kardvirág. A Kárpát-medencében honos fajok neve korábbi munkákban, illetve a nép ajkán: mezei dárdácska (Beythe István 1583), fegyverliliom (Lippay János 1664), kedves madárliliom (Benkő József 1783), dákoska (Diószegi Sámuel 1807), illetve legényvirág.[2]

Elterjedése

szerkesztés

A nemzetségbe hozzávetőlegesen 250 faj tartozik; közülük 10 él a mediterrán Európában és Ázsiában, a többi Fekete-Afrikában. Fő elterjedési területük (163 faj) a csupán Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság déli részén elhelyezkedő fokföldi flórabirodalom (Capensis).

Megjelenése, felépítése

szerkesztés

Kerek, részarányos gumókból nő. A hagyma barnás, rostos hártyák több rétegébe burkolózik.

Szára általában nem ágazik el, és 1-9 keskeny, kard alakú, vesszőhüvelybe zárt, hosszant barázdált levelet növeszt. A levélpengék keresztmetszete lehet sima vagy kereszt alakú.

Az illatos füzérvirágzatok nagyok és egyoldalúak, két bőrszerű, elnyúló, zöld murvalevéllel. A csészelevelek és a szirmok megjelenése majdnem azonos. A háti csészelevél a legnagyobb; ez a három porzószál fölé hajol.

A kardvirágfajok sokféle színű nemesített változata nő a házak kertjeiben: vannak telt virágú, fodros szirmú hibridek is. A vadon élő fajok virágai általában szerényebbek és kisebbek, kivadult kerti rokonaikénál.[3]

Életmódja, élőhelye

szerkesztés

Évelő növény.

A kereskedelemben kapható kardvirág fajok, fajták és hibridek a Kárpát-medencében általában nem télállóak (kivéve a G. communis fajtákat), ezért hagymáikat az első fagyok előtt ki kell ásni és fagymentes helyre kell vinni. Tavasszal, áprilisban 10 cm mélyre ültethetők (a nagyobb fajták mélyebbre). Apró fiókhagymáiról szaporíthatók, de ezek a növények csak 2–3 év elteltével virágoznak. A kardvirág bármilyen talajban megél, de a kissé homokos talajt jobban kedveli. Teljes napfényt igényel.

 
Gladiolus alatus, Clanwilliam, RSA
 
 
Gladiolus cardinalis
Curtis's Botanical Magazine 1790
 
Hullámos virágú kardvirág (Gladiolus undulatus)
Curtis's Botanical Magazine 1801
 
Gladiolus dalenii
 
A réti kardvirág (G. imbricatus) Magyarországon is őshonos
 
Egy kardvirág hagymája.

A Gladiolus nemzetséget több alnemzetségre osztják, de számos faj besorolása még vitatott.

További fajok

szerkesztés

Hebea alnemzetség

szerkesztés

Blandus alnemzetség

szerkesztés

Ophiolyza alnemzetség

szerkesztés

Linearifolius alnemzetség

szerkesztés

Gladiolus alnemzetség

szerkesztés

Homoglossum alnemzetség

szerkesztés

Densiflorus alnemzetség

szerkesztés

Acidanthera alnemzetség

szerkesztés

További, be nem sorolt fajok

szerkesztés
  1. A gladius kard kicsinyítő képzős változata: gladiolus (kardocska).
  2. Priszter Szaniszló (1986): Növényneveink. Magyar–latin szógyűjtemény. Budapest.
  3. Növényhatározó

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gladiolus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.