Főmenü megnyitása

Karinthy Gábor (Budapest, 1914. december 17.Budapest, 1974. november 13.) magyar költő.

Karinthy Gábor
Élete
Született 1914. december 17.
Budapest
Elhunyt 1974. november 13. (59 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Szülei Karinthy Frigyes (1887-1938)
Judik Etel (1885-1918)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek
Első műve Devecseri Gábor és Karinthy Gábor versei (versek, 1932)

ÉletpályájaSzerkesztés

Apja Karinthy Frigyes, a népszerű író; anyja Judik Etel színésznő, aki 1918-ban a spanyolnátha-járvány áldozatául esett. Apja később feleségül vette Böhm Arankát (ebből a házasságból született Karinthy Ferenc író).

A Lónyay Utcai Református Gimnáziumba járt, nem volt jó tanuló. Néhány irodalom, költészet iránt érdeklődő barátjával (köztük Benedek Istvánnal, Devecseri Gáborral) „Hangszóró” néven lapot alapított, verseinek nagy része itt jelent meg – a többi verse többnyire elveszett, miként Heine-, Rilke-fordításai is elkallódtak. Érettségi után színészettel próbálkozott, egy évig járt a Rózsahegyi-féle színiiskolába. A Szép Szóban és a Nyugatban is jelentek meg versei a 30-as évek második felében. Apja halála (1938) után az egyébként is érzékeny, szorongásra hajlamos költőt egyre gyakrabban gyötörték hallucinációk, fóbiák, amelyeket „ördöggörcsnek” nevezett. Ezt tetézték később a nyilas uralom idején őt ért zaklatások. 1946–1948-ban a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, 1948–1952 között félrevonultan élt Badacsonyban. Egyre gyakrabban jelentkező hallucinációi, kényszerképzetei, fóbiái miatt idegszanatóriumba került: skizofréniával kezelték, néhány hónapig Budapesten, majd 1952 őszétől 1957 tavaszáig Intapusztán, ahol kamaszkori barátja, Benedek István volt a kezelőorvosa. 1957-től haláláig Budapesten visszavonultan élt.

MűveiSzerkesztés

  • Devecseri Gábor, Karinthy Gábor versei; előszó Somlyó Zoltán; Fórum Ny., Bp., 1932
  • Étel és ital. Versek; Nyugat, Bp., 1937
  • Ovidius Publius Naso szerelmei; ford. Karinthy Gábor, tan. Szilágyi János György; Officina, Bp., 1941 (Kétnyelvű klasszikusok)
  • Bánat / Apámról / P. Ovidius Naso: Amores. Részletek; Magvető, Bp., 1973
  • Én, fájdalomherceg. Válogatott versek és írások; vál. Tüskés Tibor, fotó Körtvélyesi László; Pátria, Bp., 1990 (Pátria könyvek)
  • Én, fájdalomherceg; előszó Lator László, szerk. Dezsényi Katalin; Ulpius-ház, Bp., 2003
  • Összegyűjtött versei; összegyűjtötte, szerk. és utószó Kőrizs Imre; Helikon, Bp., 2019

SzármazásaSzerkesztés

Karinthy Gábor felmenői
Karinthy Gábor
(Budapest, 1914. dec. 17.–
Budapest, 1974. nov. 13.)
költő
Apja:
Karinthy Frigyes
(Budapest, 1887. jún. 25.–
Siófok, 1938. aug. 29.)
író, műfordító
Apai nagyapja:
Karinthy (Kohn) József
(Pápa, 1846. márc. 28. –
Budapest, 1921. nov. 4.)
tisztviselő
Apai nagyapai dédapja:
Kohn Lipót
órás
Apai nagyapai dédanyja:
Glück Mária
(? –
Pápa, 1892. jan. 27.)
Apai nagyanyja:
Engel Karola
(Pest, 1851. aug. 13.–
Budapest, 1895. jan. 26.)
Apai nagyanyai dédapja:
Engel Dávid
(? –
Budapest, 1883. márc. 28.)
magánzó
Apai nagyanyai dédanyja:
Sternberg Katalin
(? –
Budapest, 1888. aug. 16.)
Anyja:
Judik Etel
(1885. dec. 21.–
Budapest, 1918. okt. 17.)
színésznő
Anyai nagyapja:
n.a.
Anyai nagyapai dédapja:
n. a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n. a.
Anyai nagyanyja:
Judik Etelka
Anyai nagyanyai dédapja:
n. a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n. a.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés