Főmenü megnyitása

A Karolinska Intézet (vagy Karolinska Egyetem, a régebbi szövegekben a Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem; svédül: 'Karolinska Institutet', röviden - KI) Európa egyik legnagyobb, legrangosabb orvosi egyeteme Stockholm Solna és Huddinge negyedében. A Karolinska Intézet a svéd orvosi kutatások 40%-át teszi ki a felsőoktatásban, a világ egyik legjobb orvosi kutatóközpontjának tekinthető. A KI-n működik a Karolinska Egyetemi kórház (Karolinska Universitetssjukhuset) is, amely Solna és Huddinge nagy kórháza.

Karolinska Egyetem
(Karolinska Institutet)

Karolinska Institutet, infart från Solnavägen 20060723.jpg
Alapítva 1810
Hely Svédország, Stockholm
Korábbi nevei Kongl. Carolinska medico-chirurgiska institutet
Típus egyetem
Hallgatói létszám 6000+3000
Elhelyezkedése
Karolinska Egyetem (Stockholm)
Karolinska Egyetem
Karolinska Egyetem
Pozíció Stockholm térképén
é. sz. 59° 20′ 56″, k. h. 18° 01′ 36″Koordináták: é. sz. 59° 20′ 56″, k. h. 18° 01′ 36″
A Karolinska Egyetem
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karolinska Egyetem
témájú médiaállományokat.

A Nobel Közgyűlés a Karolinska Intézet 50 professzorából áll, ők határozzák meg évente a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj győztesét.

TörténeteSzerkesztés

Az Intézetet 1810-ben XIII. Károly svéd király a katonaorvosok képzésének javítására alapította, mivel az Oroszországgal vivott 1808–1809-es finn háborúban a sebesült katonák harmada a tábori kórházakban meghalt. Először a Kongl. Carolinska medico-chirurgiska institutet nevet kapta. Egyik alapítója a vegyész Jöns Jakob Berzelius volt. 1861-ben az Intézet egyetemi rangot kapott. Alfred Nobel a végrendeletében meghagyta, hogy a Karolinska Intézet jelölje ki a róla elnevezett Nobel-díj győztesét az orvostudomány vagy a fiziológia legjobbjai közül. Azóta a Karolinska Intézet összesen öt kutatója kapta meg a Nobel-díjat. A 20. században több intézményt és egyetemet a Karolinska Intézethez csatoltak, így jelenleg mintegy 6000 diákja és 3000 doktorandusz hallgatója van. Amellett, hogy a hangsúly a legmagasabb szintű kutatáson van, az Intézet mindig is elvárta a gyakorlati képzés magas színvonalát, ezért kezdettől fogva a Svéd Egészség és Sportiskolával együttműködik,[1] majd 1959-ben a Stockholmi Gyógytorna Intézetet, majd 1998-ban a Stockholmi Egészségtudományi Egyetemet a KI-be integrálták. Az egyetem színvonalas nemzetközi szakfolyóiratot ad ki.

Híres Karolinska-személyiségekSzerkesztés

Születési évük kronológiai sorrendjében listázva:

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Karolinska-Institut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Arnd Krüger: Geschichte der Bewegungstherapie, in: Präventivmedizin. Heidelberg: Springer Loseblatt Sammlung 1999.07.06. 1–22.