Karracsán-tornyok

középkori mauzóleumok Iránban, Kazvin mellett

A Karracsán-tornyok két mauzóleum, amelyek Kazvin közelében találhatóak, Irán északi részén. 1067-ben és 1093-ban épültek. Építőanyaguk égetett tégla.

Karracsán-tornyok
Kharaghan.jpg
Település Avádzs megye
Elhelyezkedése
Karracsán-tornyok (Irán)
Karracsán-tornyok
Karracsán-tornyok
Pozíció Irán térképén
é. sz. 35° 50′ 24″, k. h. 49° 00′ 32″Koordináták: é. sz. 35° 50′ 24″, k. h. 49° 00′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Karracsán-tornyok témájú médiaállományokat.

Magasságuk 15 méter, átmérőjük 4 méter. Díszítésükben és szerkezeti kialakításuk során nagy szerepet kapott a geometrikus formavilág alkalmazása. A régebbi mauzóleumban egy lámpa található és belsejét freskók díszítik. A keleti torony 1067-68 körül, míg a nyugati torony 1093-ban épült.[1] Mindkét torony tervezője Muhammad bin Makki al-Zanjani volt. Egyes feltételezések szerint a keleti tornyot Abu Sa'id Bijar síremlékeként építették, míg a nyugati torony Abu Mansur Iltayti végső nyughelyéül szolgál.[2]

Mindkét torony egy-egy méltó példája a Szeldzsuk időszak építészeti stílusának.[3]

A két torony jelentős károkat szenvedett el a 2002-es iráni földrengés során. Korábban, mintegy 900 éven keresztül nem sújtotta hasonló erejű földrengés ezt a vidéket.[4]

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kharraqan towers című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés

  1. David Stronach and T. Cuyler Young, Jr, Three Seljuq Tomb Towers, Iran, Vol. 4, 1966:6.
  2. David Stronach and T. Cuyler Young, Jr, Three Seljuq Tomb Towers, 6.
  3. David Stronach and T. Cuyler Young, Jr, Three Seljuq Tomb Towers, 1.
  4. Walker, R. T. (2005). „The 2002 June 22 Changureh (Avaj) earthquake in Qazvin province, northwest Iran: epicentral relocation, source parameters, surface deformation and geomorphology”. Geophysical Journal International 160 (2), 707–720. o. DOI:10.1111/j.1365-246X.2005.02516.x.