Főmenü megnyitása

A Kartigám Mészáros Ignác által németből magyarra átültetett heroikus regény; először 1772-ben Pozsonyban jelent meg. Teljes címe: Buda várának visszavételekor a keresztyének fogságába esett Kártigám nevű török kisasszonynak ritka és emlékezetes történeti.

Kartigám
Az második nyomtatás címlapja
Az második nyomtatás címlapja
Szerző Mészáros Ignác
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Téma Magyar irodalom
Műfaj regény
Kiadás
Kiadás dátuma 1772
Magyar kiadó Landerer Mihály
Média típusa könyv
Oldalak száma 497 (1780)

Témája, eredeteSzerkesztés

Kártigám, az erényes hajadon, egy török basa leánya. Története Magyarországon, Buda visszavétele idején kezdődik. Buda visszafoglalása után Párizsba kerül, a keresztségben Krisztina nevet kap. XIV. Lajos francia király grófi méltóságra emeli, Sándor herceg megkéri kezét; egybekelésüknek több akadály áll útjában, míg végre összeházasodnak. Ekkor derül ki, hogy Kártigám-Krisztina valójában nem is török, hanem egy csatában elesett magyar nemesember leánya. A valószínűtlen kalandokkal zsúfolt könyvben a heroikus regények minden jellemzője megtalálható.

A német regény szerzője, bizonyos Menander, francia mintából dolgozott (Der schönen Türkin wundersame Geschichte, 1723). Mészáros Ignác a regényt ebből fordította, illetve dolgozta át és a maga neve alatt nyomatta ki. Az idegen anyaghoz magyar vonatkozású részleteket fűzött, ez volt a könyv népszerűségének egyik titka. A magyar olvasóközönség a „török” kisasszony érzékeny történetét addig páratlan tetszéssel fogadta, úgyhogy a század végéig még háromszor adták ki (1778, 1780, 1795).

Nyelve, jelentőségeSzerkesztés

Mészáros Ignác meglehetősen hűen fordított, az áradozó beszéd, a dagályos udvarlások és cicomás leírások megfeleltek a magyar olvasó ízlésének. A fordítás nagy híréről azonban Kazinczy Ferenc többször lenézően nyilatkozott, a „faldosva-faldosott nyomorult munkát” megvetette (levele Szemere Pálhoz, 1817). A Kartigámot 1880-ban Heinrich Gusztáv bevezetésével és jegyzeteivel adták ki. Heinrich Gusztáv szerint Mészáros Ignác nyelve sokszor darabos, ízetlen ugyan, de hozzájárult a magyar prózai elbeszélő stílus kifejlődéséhez.

A heroikus regények divatja Nyugat-Európában ekkor már régen elmúlt. Mészáros sikere ellenére nálunk nem született eredeti hősi regény. A Kartigám megjelenése évében lépett fel ugyanis Bessenyei György, és az új szellemi mozgalom, melyet működése indított, ha a közönséget nem is, de az írókat megérintette: a régi szabású, gáláns regények kora lejárt.

ForrásokSzerkesztés

  • Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 4. kötet: A regényirodalom a XVIII. század második felében / Német elbeszélő munkák fordításai c. alfejezet (1930–1941.)  (Arcanum Kiadó).
  • Császár Elemér. A magyar regény története, 2., átdolgozott kiadás, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939, 29–30. o. [Első kiadás: 1922]