Karulai Nemzeti Park
A Karulai Nemzeti Park (észtül: Karula rahvuspark) Észtország déli részén, Võru és Valga megyében található nemzeti park. 1979-ben tájvédelmi körzetként hozták létre, 1993 óta pedig Észtország legkisebb nemzeti parkja.[1]
| Karula Nemzeti Park (Karula rahvuspark) | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 | |
| Dombvidék a nemzeti park területén | |
| Ország |  Észtország |
| Elhelyezkedése |
|
| Terület | 123,64 km² |
| Alapítás ideje | 1993 |
| Elhelyezkedése | |
_no_rivers.svg)
 Karula Nemzeti Park
Pozíció Észtország térképén
| |
 é. sz. 57° 43′ 00″, k. h. 26° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 57° 43′ 00″, k. h. 26° 30′ 00″ | |
| Karula Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karula Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
Földrajza szerkesztés
1979-ben tájvédelmi körzetként hozták létre, 1993 óta nemzeti park. Területe 11 097 hektár, amely a Karulai-dombság mintegy harmadát fedi le. A felszínt döntően a jégkorszakok idején a jégtakaró alakította ki. Legmagasabb pontja a 137 m magas Rebasejärve Tornimägi. A nemzeti park tájai változatosak. A terület 70%-át borító erdők mellett számos kisebb láp, 38 tó, valamint számos tó és patak található. A legnagyobb tó az Ähijärv, amelynek vízfelülete 176,2 hektár.
A terület főként a korábbi Karula községet foglalja magába, ahol a vidéki hagyományok megmaradtak. Ma körülbelül 200 ember él állandóan a nemzeti park határain belül, akik leginkább a dél-észt võro dialektust beszélik anyanyelvükként. A nemzeti park területén 157 történelmi gazdaság található, amelyek közül néhányat szépen felújítottak.[2]
Flóra szerkesztés
A Karulai Nemzeti Parkban 431 különféle edényes növényfaj található, ezek közül néhány orchidea és holdruta jaj a fokozottan védett fajok közé tartozik.[3] Vannak olyan gombafajok, amelyek Észtországban ritkák, például a különféle galócák és tejlebenyek.
Fauna szerkesztés
Eddig tizenegy különböző pontyfélét azonosítottak a Karulai Nemzeti Parkban. Számos más édesvízi hal is előfordul itt, például a vágó csík nagyobb populációja. A nemzeti park 13 különböző darázsfajáról és kilenc hangyafajáról is ismert. Területén 157 madárfajt figyeltek meg, köztük a halászsas, a békászó sas, a haris és a fekete gólya a legjelentősebb.
A nemzeti park 42 emlősfajt sorol fel, köztük az északi késeidenevér, a vízi denevér és a durvavitorlájú törpedenevér a jelentősebb, a tavi denevér és az európai vidra különleges védelmet élvez.
Galéria szerkesztés
-
Tipikus erdős táj -
Jég formálta domb -
A Väikene Saarjärv -
A Suur Saarjärv hajnalban -
Az Ähijärv -
A nemzeti park télen -
Hagyományos gazdasági épület
,_reg_nr_23134,_vaade_l%C3%B5unast.JPG)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Protected Planet | Karula Rahvuspark. Protected Planet. (Hozzáférés: 2021. április 2.)
- ↑ Karula National Park | Kaitsealad. kaitsealad.ee. (Hozzáférés: 2021. április 2.)
- ↑ Nature | Kaitsealad. kaitsealad.ee. (Hozzáférés: 2021. április 2.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nationalpark Karula című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
