Kacsa (település)

település a Krím félszigeten
(Kascsa szócikkből átirányítva)

Kacsa (oroszul és ukránul: Кача, krími tatárul: Qaçı) a Krím félsziget délnyugati partvidékén fekvő város, mely közigazgatási értelemben Szevasztopolhoz tartozik, amely nem tartozik bele Krím közigazgatási területbe.[1]

Kacsa (Кача / Кача / Qaçı)
Kacsa címere
Kacsa címere
Kacsa zászlaja
Kacsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Rang
  • posyolok
  • városi jellegű település
Alapítás éve1912
Irányítószám99804
Népesség
Teljes népesség4996 fő (2017)
Népsűrűség1 678,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság20 m
Terület2,977 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 46′ 31″, k. h. 33° 32′ 38″Koordináták: é. sz. 44° 46′ 31″, k. h. 33° 32′ 38″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kacsa témájú médiaállományokat.

A város közelében légibázis található.

Demográfia szerkesztés

  • 1926 — 366 lakos
  • 1939 — 2,834 lakos
  • 1989 — 5,783 lakos
  • 2001 — 6,320 lakos

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kacha, Sevastopol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  1. Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.