Főmenü megnyitása
Kassziterit.

A kassziterit (ónkő) (képlete: SnO2) óntartalmú tetragonális kristályrendszerű ásvány, a III.Oxidok és hidroxidok ásványosztályban a rutilcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Zömök dipiramisos és tűs kristályai gyakoriak. Előfordul rostos változatban is, ekkor fás ónnak nevezik. A legfontosabb ónérc. Innen a neve is: kassziterosz (κασσίτερος) görögül ónt jelent.[1]

Tartalomjegyzék

Kémiai és fizikai tulajdonságaiSzerkesztés

  • Képlete: SnO2.
  • Szimmetriája: a tetragonális kristályrendszerben több szimmetriaelemet tartalmaznak kristályai.
  • Sűrűsége: 6,8-7,1 g/cm³.
  • Keménysége: 6,0 – 7,0 kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: rosszul hasad.
  • Törése: félkagylósan, egyenetlenül törik.
  • Színe:világossárgától a sötétfeketéig változik.
  • Fénye: kristályai gyémánt vagy gyantafényűek.
  • Átlátszósága: áttetsző vagy átlátszatlan.
  • Pora: világosbarna.
  • Elméleti óntartalma: 78,8%.

KeletkezéseSzerkesztés

Magas hőmérsékleten hidrotermásan telérekben keletkezik. Gyakran fordul elő másodlagosan torlatokban is. Előfordul kontakt metamorf kőzetekben is. Hasonló ásványok: szfalerit, volframit, a gránátcsoport egyes tagjai.

ElőfordulásaSzerkesztés

Angliában Cornwall területén. Németországban a Harz hegység bányáiban. Olaszországban Livorno környékén és pegmatitosan a Comói-tó közelében. Az Amerikai Egyesült Államokban Maine szövetségi államban. Nagy ónérc telepek vannak Oroszország, Kína, Malajzia és Bolívia területén.

Előfordulásai MagyarországonSzerkesztés

Magyarországon az Erdőbénye közelében emelkedő Mulató-hegy andezitjéből írták le mikroszkopikus méretű ritkaságként. Két környezetben figyelték meg pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok alkalmával: a kőzet hólyagüregeiben előforduló magnetit-ilmenit összenövésekben piciny, gömbös kassziterit kristályhalmazokat találtak az ilmenit kristálylapjain, valamint kassziterit hintések fordulnak elő a karbonátos-agyagásványos kiválásokban (a sziderit repedéseit kitöltő anyagban és a szaponitot – korábbi nevén mauritzitet – cementáló anyagban).[2][3][4]

Kísérő ásványokSzerkesztés

Kvarc, kalkopirit, turmalincsoport egyes ásványai.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 75. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. Szakáll Sándor – Kovács Árpád: Az erdőbényei Mulató-hegy járulékos ásványai. In Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai. Szerkesztették: Papp Gábor, Szakáll Sándor, Weiszburg Tamás. Miskolc: Herman Ottó Múzeum. 1993. 73–74 (69–84). o. = Topographia Mineralogica Hungariae, 1. ISBN 963-7221-395 Hozzáférés: 2017. ápr. 21. ISSN 1215-9581 (a library.hungaricana.hu weboldalán)  
  3. Szakáll Sándor: Az erdőbényei Mulató-hegy üregkitöltő ásványtársulásának általános jellemzése. In Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai. Szerkesztették: Papp Gábor, Szakáll Sándor, Weiszburg Tamás. Miskolc: Herman Ottó Múzeum. 1993. 85–86 (85–88). o. = Topographia Mineralogica Hungariae, 1. ISBN 963-7221-395 Hozzáférés: 2017. ápr. 21. ISSN 1215-9581 (a library.hungaricana.hu weboldalán)  
  4. Az ásványfajok leírása. In Szakáll Sándor – Gatter István: Magyarországi ásványfajok. Miskolc: Fair System Kft. 1993. 109 (69–172). o. ISBN 963-04-2911-X  

ForrásokSzerkesztés

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974.
  • http://webmineral.com

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Ón-dioxid

A Wikimédia Commons tartalmaz Kassziterit témájú médiaállományokat.