Katinovác

település Horvátországban

Katinovác (horvátul: Katinovac) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.

Katinovác (Katinovac)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
Jogállásfalu
Irányítószám44415
Körzethívószám+ (385) 44
Népesség
Teljes népesség56 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 24″, k. h. 15° 54′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 24″, k. h. 15° 54′ 36″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszektől légvonalban 44, közúton 62 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re délnyugatra, az úgynevezett Báni-végvidéken, a Petrova gora és a Zrinyi-hegység között, a Glina folyó völgyében fekszik.

Története szerkesztés

A Glina–folyó völgye a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban benépesült. A Glina középső folyásánál fekvő Hrvatsko Selo területén a késő rézkorban és a korai bronzkorban, az i. e. 4. és 2. évezred között virágzott vučedoli kultúra nyomaira bukkantak. A római uralom előtt illír törzsek lakták a területét. A római korban a falutól északra Topuszka vidékén feküdt Ad Fines városa, melynek helyén ókori falakra, pénzérmékre, urnákra, sírkőlapokra és főként borostyánból készített ékszerekre bukkantak. A 4. és 5. században a gótok és a longobárdok, a 6. században az avarok és a szlávok, a 9. század elején a frankok foglalták el ezt a területet. A magyarok a 10. században érkeztek meg ebbe a térségbe. 1097-ben a településtől nyugatra fekvő Petrova gora hegységben vívott csatában győzte le Könyves Kálmán serege Svačić Pétert az utolsó horvát királyt. A hagyomány szerint környező hegység neve is az ő emlékét őrzi. Ezután területe a magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított.

A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől a hódoltsági területekről nagy számú szerb lakosság érkezett és telepedett le itt végleg. A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 425, 1910-ben 870 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság többsége szerb nemzetiségű volt jelentősebb bosnyák kisebbséggel. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. A szerb lakosságból sokan csatlakoztak a partizán egységekhez. A háború négy éve alatt a harcokban és a megtorlások során 412 katinováci lakos esett el, illetve esett áldozatul. A háború összes halálos áldozatainak száma pedig 485 volt.[2] A település gyásznapja 1942. április 10-e volt amikor a faluba bevonuló usztasa erők a falu otthon talált összes lakosát kivégezték, sokukra saját házukat gyújtották rá. A mészárlásnak a szomszédos Topuszkaófalu lakosaiból több, a korábbi megtorlások elől ide menekült is áldozatul esett.[3] A délszláv háború idején 1991-ben a település lakossága a szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta el települést. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült és csak kevesen tértek vissza. A háború után elkezdődött az újjáépítés, az élet úgy-ahogy normalizálódott. Az településnek 2011-ben 90 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
425 726 779 825 880 870 905 979 582 600 631 547 451 349 114 90

Nevezetességei szerkesztés

  • Vízimalom a Glina-folyón.
  • A Glina-folyó festői völgye Topuszka és Katinovác között.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés