Főmenü megnyitása

A Katolikus Néppárt (avagy Katholikus Néppárt) egy politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon. Célja a katolikus egyház értékeinek, érdekeinek és szociális tanításainak képviselete, érvényre juttatása volt.

Katolikus Néppárt
Adatok
Utolsó vezető Zichy Aladár

Alapítva 1894. november 14.(más
forrásban 1895. január 28.)
Feloszlatva 1918. február 3.
Utódpárt Keresztényszociális Néppárt
Pártújság Alkotmány (1895-1919)
Néppárt (1899-1909)

Ideológia keresztényszocializmus
Parlamenti jelenlét 1896 – 1918

TörténeteSzerkesztés

 
gróf Zichy Nándor néppárti elnök
 
gróf Zichy Aladár néppárti elnök
 
Nagyrákói és nagyselmeci Rakovszky István, néppárti országgyűlési képviselő
 
Boldogfai Farkas József, néppárti országgyűlési képviselő

A pártot Prohászka Ottokár kezdeményezésére alapította gróf Zichy Nándor és gróf Esterházy Miklós Móric 1894. november 14-én (más forrásban 1895. január 28-án). Életre hívásának oka az 1890-es évek állam és egyház szétválasztására irányuló jogi reformjai, s közülük is kiemelten a polgári házasság intézményének bevezetése (1894. évi XXXI. törvénycikk[1]) volt, melyeket élesen elutasítottak, elleneztek.

Fennállása alatt öt választáson (1896-os, 1901-es, 1905-ös, 1906-os és 1910-es) indult. 1905-ben csatlakozott a szövetkezett ellenzékhez, mely az 1905-ös választásokon történelmi győzelmet aratott az elődszervezeteivel együtt 1867, azaz a Kiegyezés óta kormányzó Szabadelvű Párt ellenében, súlyos belpolitikai válságot robbantva ki. A válság megoldásával az 1906-os választásokon megerősítést nyert Koalíció tagjaként a Második Wekerle-kormányban a Néppártot Zichy Aladár képviselte, mint a a király személye körüli miniszter.

1910-re a Koalíció szétesett, az önállóan induló Katolikus Néppárt pedig ismét ellenzéki szerepbe szorult. Az 1914-ben kirobbant első világháború miatt egészen 1920-ig nem tartottak újabb választást.

A Katolikus Néppárt Zichy Aladár vezetésével (aki 1903 óta volt elnöke) 1918. február 3-án egyesült az Országos Keresztényszocialista Párttal az Országos Keresztény Szocialista Szövetség hathatós támogatása mellett, s megalakították a Keresztényszociális Néppártot. Utóbbit a Magyarországi Tanácsköztársaság idején feloszlatták, majd betiltották, s csak 1920-ban alakult újjá, Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja néven.

A Katolikus Néppárthoz köthető, vagy általa üzemeltetett lap volt a Magyar Állam (1868-1908), az Alkotmány (1895-1919), a Néppárt (1899-1909) illetve a Népújság (1910-44).

A pártnak fennállása alatt három elnöke volt; az alapító Zichy Nándor (1894-?), Zichy János (?-1903) és végül Zichy Aladár (1903-1918). Jeles néppárti tagok közül nagy szerepet vállalt a Zala vármegyei boldogfai Farkas József, aki nem csak szorgalmasan tevékenykedett Zichy Nándor gróf mellett, de négy ízben is választottak meg országgyűlési képviselővé a pártot képviselve.

Strauszenberghi Strausz Flórián, pápai prélátus, alsólendvai esperes, nagyrákói és nagyselmeci Rakovszky István, benicei és micsinyei Beniczky Ödön, zborói Zboray Miklós, szmrecsányi Szmrecsányi György, Simonyi-Semadam Sándor, országgyűlési képviselők, szintén Katolikus Néppárt nagy támogatói között volt. A néppárt egyik lelkes harcosa, dr. Major Ferenc, székesfehérvári tiszti főorvos, aki higgadt komolysággal képviselte a pártot, Kálmán Károly sóskúti plébános mellett. Darányi Ferenc, ügyvéd, politikus, először 1896-ban a szentlőrinci kerületben lépett fel néppárti programmal, de akkor kisebbségben maradt. 1901-ben és később is a Zala megyei baksai kerület választotta meg képviselőjévé.

Zala vármegye a katolikus néppárt egyik főhadiszállásának számított a párt számára és gyakran tartottak népgyűlésekeket ott: 1896. május 31.-én, a néppárt a vásártéren népgyűlést tartott Zalaegerszegen;[2] 1900. október 7.-én Pacsán, mindketten Zichy Aladár gróf személyesen levezetve, boldogfai Farkas József képviselő társaságával.[3]

Zichy Aladár grófot képviselővé 1896-ban választották meg Nagykanizsán, és onnantól azt a kerületet képviselte a néppárt programjával, amelynek 1903-ban, Zichy János gróf lemondása után, elnökévé választott.

Országgyűlési választási eredményeiSzerkesztés

Választások Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1896-os
18 4,36% ellenzék
1901-es
25 6,05% ellenzék
1905-ös
25 6,05% kormánypárt1
1906-os
33 7,99% kormánypárt1
1910-es
13 3,14% ellenzék

1: A szövetkezett ellenzék részeként

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1894. évi XXXI. törvénycikk Archiválva 2009. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1000ev.hu
  2. Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)1896-06-07 / 23. szám
  3. Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)1900-10-14 / 41. szám