A katolikus levelek (vagy általános levelek, közönséges levelek, kánoni levelek) annak a hét levélnek a közös, összefoglaló neve az Újszövetségben, amelyek nem Pál apostoltól származnak. A II. századtól használt „katolikus” szó ebben az összefüggésben nem a Katolikus egyházra utal, hanem „egyetemes” jelentésű, azaz ezek a levelek eredetileg nem egy-egy keresztény közösségnek vagy személynek íródtak, mint Pál apostol levelei, hanem az egész egyetemes egyházhoz, minden keresztény számára. Bár ez a terminológia nem illik János második és harmadik levelére, de azt az ókori egyházban János első levelének függelékeként tartották számon, így ezek is ebbe a gyűjteménybe kerültek. A magyar protestánsok a félreértés elkerülése végett az „általános” vagy „közönséges” levelek elnevezést használják,[1] mindazonáltal a nagy nyugati nyelvekben a protestánsok viszont megtartották a katolikus (catholic, catholiques stb.) kifejezést.[2]

Újabban a katolikus levelek közé teszik egyesek a Zsidókhoz írt levelet is, illetve a Jelenések könyvét is. Így a következő könyvek tartoznak ide:

A hagyományosan a Katolikus levelek közé sorolt hét levél sorrendjét a latin egyházatyák a vélt szerzők tekintélye alapján állapították meg (Péter, János, Jakab, Júdás). Ezt fogadta el a trentói zsinat is. A keleti atyáknál azonban Jakab levele megelőzi Péter és János leveleit. Ezt a fenti sorrendet fogadják el a legújabb katolikus fordítások is.[3]

Források szerkesztés

  1. Ravasz László: ’’Az Újszövetség magyarázata’’, Budapest, 1991, II. 277. o.
  2. Farkasfalvy Dénes: Bevezetés az újszövetségi szentírás könyveihez, Szent István Társulat, 1994.
  3. Benyik György: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete II. JATEPress, 1996. 224. p.