Katona Jenő
Katona Jenő (Kispest, 1904. június 7.[3] – Budapest, 1989. május 21.) gyártásvezető.
| Katona Jenő | |
| Született | Katona Jenő Ferenc Zoltán 1904. június 7. Kispest[1] |
| Elhunyt | 1989. május 21. (84 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | gyártásvezető |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (1922–1930) |
Élete
szerkesztésKatona Jenő Pál rendőrségi tiszt és Koch Janka fia. A kispesti tisztviselőtelepi Széchenyi Gimnáziumban tette le az érettségit. 1922-től a Műegyetemen hallgatója volt néhány féléven keresztül, ezzel egyidejűleg mozizenészként dolgozott. 1930-ban szerezte meg államtudományi doktorátusát. Közben dolgozott rendőrségi díjnokként, 1935-től detektív volt, 1937 tavaszától ügyintézőként működött az Értelmiségi Ügyek Kormánybiztossága Önállósítási Alapjánál. 1939-ben saját kérésére helyezték nyugállományba. 1939. augusztus 27-én alapította Erdélyi Istvánnal közösen az Erdélyi Filmgyártó Kft.-t, a cégnek állandó gyártásvezetőjeként tevékenykedett. 1942-43-ban katonai szolgálatot teljesített. A második világháborút követően egy darabig a Budapest melletti Tahiban volt zenész, 1948. június 7-től az állami filmgyártásban újfent mint gyártásvezető dolgozott. 1949-től 1957-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmfőtanszakán a gyártásvezetés-gyártásszervezés tanára volt. 1956-ban tagja lett a Hunnia háromtagú direktóriumának. 1957. május 31-én azonban „ellenforradalmi tevékenysége” miatt elbocsátották. Élete utolsó évtizedeiben az Országos Rendező Irodánál dolgozott.
Katonai szolgálatát leszámítva az Erdélyi/Kárpát Film összes produkciójának gyártásvezetője volt. Az ő javaslatára és vezetésével készültek az 1941-es A beszélő köntös című film egyes kültéri jelenetei Agfacolor színes eljárással. Az 1944-es Egy nap a világ című háborús drámában néhány percnyi trükkfelvételt rendezése is az ő munkája. Gyártásvezetője volt 1948-ban az államosított magyar filmgyártás első nagyszabású produkciójának, a Talpalatnyi föld című filmnek és később még sok más produkciónak is (Úri muri, Déryné, Rákóczi hadnagya, Liliomfi, Gábor diák, A császár parancsára, stb.).
Magánélete
szerkesztés1933. november 23-án házasságot kötött Holéczy Izabella zongoraművésznővel, Holéczy Ákos zeneszerző testvérével.[4]
Műve
szerkesztés- „Szerelmem, a film" - Katona Jenő gyártásvezető visszaemlékezései. Budapest, 1969-1970. (kézirat, Magyar Nemzeti Filmarchívum könyvtára).
Filmjei
szerkesztésGyártásvezető
szerkesztés- Gorodi fogoly (1940)
- Eladó birtok (1940)
- A beszélő köntös (1941)
- A cigány (1941)
- Behajtani tilos! (1941-42)
- Afrikai vőlegény (1943)
- Egy nap a világ (1944)
- Második Magyar Kívánsághangverseny (1944)
- Talpalatnyi föld (1948)
- Úri muri (1949)
- Felszabadult föld (1951)
- Déryné (1951)
- Tűzkeresztség (1952)
- Ifjú szívvel (1953)
- Liliomfi (1954)
- Rákóczi hadnagya (1954)
- Gábor diák (1956)
- Csigalépcső (1957)
- A császár parancsára (1957)
Gyártásvezető-helyettes
szerkesztés- Bercsényi huszárok (1939)
- Mátyás rendet csinál (1939)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Születési bejegyzése a kispesti polgári születési akv. 359/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Holéczy Izabellával a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 923/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
Források
szerkesztés- Hangosfilm.hu
- Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő – Gödöllő, 2006. Attraktor kiadó
További információk
szerkesztés- Keresztény magyar közéleti almanach. 4. köt. Délvidék. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1944.