Katona Kálmán
Katona Kálmán (Pécs, 1948. április 8. – Budapest, 2017. február 5.) magyar mérnök, politikus, országgyűlési képviselő, 1998 és 2000 között közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a 2006-os önkormányzati választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) budapesti főpolgármester-jelöltje.
| Katona Kálmán | |
| Született | 1948. április 8.[1] Pécs |
| Elhunyt | 2017. február 5. (68 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| A Magyar Köztársaság Közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1998. július 8. – 2000. május 31. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tanulmányai szerkesztés
Pécsett született, gyerekkora jelentős részét Keszthelyen töltötte, de érettségit már Budapesten, a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban tett, 1966-ban. Tanulmányait a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán folytatta. 1971. március 15-én a budapesti Petőfi-szobornál rendezett nem hivatalos ünnepségen virágot helyezett a talapzatra, amiért egy évi fegyházbüntetésre ítélték, melyből 6 hónapot le is töltött. 1973-ban diplomázott, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen 1977-ben megszerezte második, műszaki minőség-ellenőrzési mérnöki diplomáját is. 1997-ben jogi szakokleveles mérnöki képesítést szerzett.
Műszaki pályafutása szerkesztés
Szakérettségi után rövid ideig a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságán dolgozott technikusként, majd diplomájának megszerzése után a Tungsram technikusa, 1976 és 1979 között annak mérnöke volt. 1979-ben a vállalat minőség-ellenőrzési osztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1982-ben a Minőségellenőrző szakértője lett, valamint 1984-től saját fejlesztésű laboratóriumi berendezéseket is készített 1990-ig.
A Hírközlési Állandó Választott Bíróság tagjává választották, 2004-ben.
Politikai pályafutása szerkesztés
1987-ben lett a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság tagja. 1988-ban a Liget Fórum elnöke lett, majd 1989-ben a terézvárosi MDF-szervezet elnökévé választották. Az 1990-es országgyűlési választáson Budapest VI. kerületében – a második fordulóban az SZDSZ jelöltjét, Székhelyi József színművészt legyőzve – egyéni jelöltként jutott az Országgyűlésbe. 1990-től 1993 őszéig az MDF-frakció tagja volt, de 1993 szeptemberében átült a Fidesz frakciójába. 1990 és 1993 között a Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja, majd alelnöke volt. Az 1994-es országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjeként indult, mandátumot nem szerzett. Eközben 1991 és 1993 között a Matáv Rt. igazgatótanácsának tagja is volt.
1995-ben kinevezték a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettesévé. Az Orbán-kormány megalakulásakor a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vezetője lett, mely tisztségéről 2000-ben lemondott, miután kiszervezték a minisztériumból a hírközlési területet. Miniszteri megbízatása után a Magyar Villamos Művek Rt. igazgatóságának elnöke, ill. vezérigazgatója lett, melyet a 2002-es kormányváltásig viselt.
A 2002-es önkormányzati választáson a közös fővárosi Fidesz–MKDSZ–MDF-lista vezetője volt, majd a fővárosi közgyűlési Fidesz-frakció helyett az MDF-frakció tagja lett, ill. ismét visszatért a pártba. 2003-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, majd rövid ideig általános alelnök volt. 2004-ben az MDF országos választmányának elnökévé választották, mely tisztségét 2008-ig viselte.
A 2006-os országgyűlési választáson az MDF budapesti területi listájáról szerzett mandátumot (egyéniben Miskolcon indult), a környezetvédelmi bizottság elnökévé választották. Az őszi önkormányzati választáson pártja budapesti főpolgármester-jelöltje volt, 6%-os eredményt ért el. Ismét tagja lett a Fővárosi Közgyűlésnek.
2009-ben, az országgyűlési MDF-frakció megszűnése után (ekkor vesztette el bizottsági elnökségét is) többször kritizálta a Dávid Ibolya-féle pártvezetést és fenntartásai voltak a frakció újjáalakítását illetően, emiatt a párt törölte Katonát (Hock Zoltánnal és Pettkó Andrással együtt) tagjai sorából.[4] Ezt az érintettek vitatták és a soron következő országos választmányi ülésen nem született döntés a kizárásról.[5] A 2010-ig tartó ciklus végéig független képviselőként dolgozott, a 2010-es országgyűlési választáson nem indult.
Sportvezetőként szerkesztés
2012 áprilisától a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség, 2012 decemberétől a Magyar Kerékpársportok Szövetségének elnöke volt.[6] Ezeket a posztokat 2014 októberéig töltötte be.[7]
Kulturális tevékenysége szerkesztés
2015 tavaszától haláláig a képzőművészeti kiállításokat a zenei előadásokkal ötvöző Hermina Galéria[8] tulajdonosa és üzemeltetője volt.
Családja szerkesztés
Nős, két leánygyermekük és egy fiúgyermekük született.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Kálmán Katona, https://historygreatest.com/kalman-katona-hungarian-politician-died-at-69
- ↑ Meghalt Katona Kálmán volt közlekedési miniszter
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ "Hock, Katona és Pettkó törölték magukat az MDF soraiból" Archiválva 2009. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Infó Rádió, 2009. május 13.
- ↑ Döntésképtelenség: marad az MDF-ben a három „kizárt Archiválva 2009. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, MNO, 2009. május 17.
- ↑ Katona Kálmán a kerékpársportok szövetségének élén (magyar nyelven). ma.hu, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2012. december 16.)
- ↑ Kerékpár: lemondott a magyar szövetség elnöke (magyar nyelven). nemzetisport.hu, 2014. október 15. (Hozzáférés: 2014. október 17.)
- ↑ Hermina Galéria (magyar nyelven). herminagaleria.hu, 2016. március 11. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
Források szerkesztés
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 551. old., ISSN 1787-288X
- Katona Kálmán országgyűlési adatlapja
- 2006-os életrajz hivatalos honlapján
