Katowice
Katowice (ⓘ, IPA: [katɔ'vʲiʦɛ], csehül: Katovice, németül: Kattowitz) a dél-lengyelországi Felső-Szilézia egyik legfontosabb városa a Kłodnica és a Rawa folyók mentén.
Katowice | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | sziléziai | ||
Járás | járási jogú város | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | XVI. század | ||
Polgármester | Marcin Krupa | ||
Irányítószám | 40-001-től 40-999-ig | ||
Körzethívószám | +(48)032 | ||
Rendszám | SK | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 279 200 fő (2023. dec. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 1910 fő/km²[3] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 266–352 m | ||
Terület | 517 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 15′, k. h. 19° 00′50.250000°N 19.000000°EKoordináták: é. sz. 50° 15′, k. h. 19° 00′50.250000°N 19.000000°E | |||
Katowice weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Katowice témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésEz a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! A szócikkre feltett sablon 2024 szeptemberéből származik. |
Legfontosabb dátumok:
- 1177 – az a terület, melyen jelenleg Katowice fekszik megszűnt Kis-Lengyelország része lenni és Sziléziához csatolták.
- 1299 – II. Kázmér bytomi herceg által kiadott oklevél említi először Katowice legrégibb kerületét, Dąbot (Crasni Domb).
- 1468 – A mai Katowice Podelsie kerületének első említése
- kb. 1580 – Andrzej bogucicei kovács a saját telkén falut alapít.
- 1598 – Először jelenik meg oklevélben a Katowice név: ad parochiam pertinent village Boguczycze, Zalęzie et nova villa Katowicze
- a 18. század közepétől – Katowice fejlődésnek indul a szénvagyona és iparosodása következtében.
- 1824 – Ferdynand és Waterloo bányák megnyitása
- 1846 – vasút építése Mysłowicébe
- 1865 – Katowice városi jogokat kap
- 1873 – Katowice járási székhely lesz
- 1919-1921 – három sziléziai felkelés
- 1922 – Lengyelországhoz csatolás, Katowice a sziléziai vajdaság székhelye lesz.
- 1925 – A sziléziai egyházmegye alakulása, székhelye: Katowice
- 1939. szeptember – a lengyel hadsereg visszavonulása, a várost a cserkészek és a sziléziai felkelők védik. Kb. 860 fő esett el a harcok alatt, vagy a német Wehrmacht és a Freikorps tagjai végezték ki a piactér és a Panewnicki erdőben.
- 1945 január 27. – a Vörös Hadsereg beveszi Katowicét.
- 1953 – Katowice neve Stalinogródra változik.
- 1968 – Katowicében megalapítják az Uniwersytet Śląskit (Sziléziai egyetem)
- 1980 – rendteremtési akció a Wujek, bányában, mely folyamán 9 bányászt megöltek
- 1990 – az önkormányzat visszaállítása
- 1992. március 25. – Metropolia Górnośląska megalakulása Katowice székhellyel
- 2006 – Chorzów és Katowice határán összeomlott egy kiállítási csarnok a Katowicei vásár területén: 65 személy meghalt.
Kerületei
szerkesztésKatowice 22 kerületre oszlik, melyek 5 kerületcsoportot alkotnak:
I. Belvárosi csoport
II. Északi csoport
III. Nyugati csoport
|
IV. Keleti csoport
V. Déli csoport
|
Agglomeráció
szerkesztésKatowice Lengyelország legnagyobb agglomerációjának központjában fekszik. Ez a terület a 19. században virágzott a bányászat és a kohászat óriási fejlődése miatt. Ebben az évszázadban a stratégiai tervezés eredményeképpen megalapították a Felső-sziléziai ipari körzetet. Ez húsz városból és több tíz kisebb helységből áll Felső-Szilézia és a Dąbrówai-medence területén. Az 1990-es évektől kezdve tervezik egyetlen katowicei metropolisz régió felállítását. 2006. január 19-én 14 város küldöttei aláírták a Felső-Sziléziai Metropolisz-Szövetségről (GZM) szóló deklarációt. Jelenleg az egyes önkormányzatok jóváhagyási eljárása folyik.
A GZM-hez Katowicén kívül az alábbi városok csatlakoztak: Bytom, Chorzów, Dąbrowa Górnicza, Gliwice, Jaworzno, Mysłowice, Piekary Śląskie, Ruda Śląska, Siemianowice Śląskie, Sosnowiec, Świętochłowice, Tychy, Zabrze. A szövetségnek 1304 km² területe és mintegy 2,1 millió lakosa lesz.
Közlekedés
szerkesztésA város az A4-es autópálya (Drezda-Krakkó), illetve az E75-ös gyorsforgalmi út mellett fekszik. Vasúti csomópont is.
Kultúra
szerkesztésSzínházak
szerkesztés- Teatr Śląski im. Stanisława Wyspiańskiego
- Ateneum színház (Teatr Ateneum)
- Korez Színház (Teatr Korez)
- Cogitaur Színház (Teatr Cogitaur)
- Slaska filharmonija (Filharmonia Śląska)
- Slaska estrada (Estrada Śląska)
- Scena GuGalander
- Lengyel Rádió Filharmonikusai
Mozik
szerkesztés- IMAX
- Cinema City – Punkt Rozrywki 44
- Cinema City – Silesia City Center
- Centrum Filmowe Helius
- Kino Kosmos
- Kino Światowid
- Kino – Teatr Rialto
Galériák
szerkesztésGaleria Sztuki Wspolczesnej BWA Al. Korfantego 6 Galeria Sztuki Wspolczesnej Parnas ul. Kochanowskiego 10 Galeria Sztuki Atelier 2 ul. Batorego 2 Galeria Zwiazku Polskich Artystow Plastykow ul. Dworcowa 13 Galeria Architektury SARP ul. Dyrekcyjna 9 Galeria Art Deco például Andrzeja 4 Galeria Akwarela ul. Mikolowska 26 Galeria Marmurowa ul. Mikolowska 26 Galeria Pietro Wyzej Galeria Sektor 1 Galeria Szyb Wilson
Múzeumok
szerkesztésMédia
szerkesztés- TVP 3 Katowice
- TVN 24
- Radio Katowice
- Radio Flash
- Radio Roxy FM
- Radio Planeta
- Dziennik Zachodni
- Gazeta Wyborcza
- Echo Miasta
- Metro Katowice
- Nowy Przegląd Katowicki
Vallás
szerkesztésA második világháborúig jelentős zsidó kisebbség él a városban. Ma kb. 1500 zsidó él itt. A városban katolikus püspök székel, illetve jelentős evangélikus központ.
Testvérvárosok
szerkesztésA következő városok egybevágó források szerint Katowice testvérvárosai:[4]
- Mobile, Alabama, Egyesült Államok (1990)
- Köln, Németország (1991)
- Saint-Étienne, Franciaország (1991)
- Groningen, Hollandia (1992)
További városok, amelyekkel szoros kapcsolatban áll, vagy testvérvárosának tartják magukat:
- Miskolc, Magyarország (1973, 1993)
- Odense, Dánia (1992)
- Ostrava, Csehország (1996)
- Dél-Dublin, Írország
- Huaibei, Kína
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.saint-etienne.fr/entreprendre-projets/relations-internationales/coopérations-internationales/coopérations-internation
- ↑ https://katowice.stat.gov.pl/zakladka4/
- ↑ http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/PUBL_powierzchnia_ludnosc_teryt_2007.pdf
- ↑ Partner Side of Katowice - Panorama Polskich Miast Archiválva 2006. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 19.)