Főmenü megnyitása

Kava (szlovákul Kava) Komárom városrésze Szlovákia Nyitrai kerületének Komáromi járásában. Mintegy 360 lakosa van.[1]

Kava
Kava1.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kava (Szlovákia)
Kava
Kava
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 18° 05′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 18° 05′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kava témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

A városközponttól 9 km-re északra fekszik, a Vág-Duna bal partján.

TörténeteSzerkesztés

A szildombi szőlősökben kora középkori temetkezést találtak.[2]

Első írásos említése (önálló községként) 1075-ből származik. Az 1260-as évek határjárási jegyzőkönyveiben „Coa” néven szerepelt. A település később elpusztult, majd pusztaként újratelepült. 1407-ben Kavai Posár Domokos tiltja az érseki nemeseket és jobbágyokat birtokrészei megszerzésétől.[3]

Vályi András 1796-ban kiadott geográfiai szótárában így ír róla: „KÁVA. Szabad puszta Komárom Várm. földes Urai több Urak.[4]

1849. március 27-én komáromi önkéntes szekeresgazdák és huszárok rajtaütéssel 9 ellenséges lovast fogtak el Kaván. A 19. század közepén Fényes Elek ezt írja róla: „Kava, puszta, Komárom vmegyében, határa jelenleg a vizvári puszta határával egybe van olvadva. 1548. Amade Mihály a Csuzyakat bizonyos Hethemes nevü halastó végett perbe idézi. 1754. Ocskay Julianna, Balogh Pál hitvese Hunyady János gondnoka s többek ellen zálogpert indít.[5]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Komárom vármegyét tárgyaló része szerint: (Keszegfalvához) „...tartoznak Bálványszakállas, Homok, Kava, Királyné, Rakóhát és Vízvár puszták, Lohot és Szőlős dűlők, végre a nagyszigeti házcsoport. Kava puszta okleveles említése már 1075-ben történik. 1260-1270 között Coa alakban szerepel és ekkor Tamás, Balyan és Opour osztozkodnak e birtokon. 1420-ban Pozsár vagy Posár Domokos a Kavai előnevet használja.[6]

1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

A település sokáig Keszegfalvához tartozott, 1954-ben csatolták Komáromhoz. 1978-ig önálló mezőgazdasági szövetkezete volt, ekkor a vágfüzesi szövetkezethez csatolták. Kaván négyosztályos alapiskola működött, futballcsapata Vágfüzessel közös.

NevezetességekSzerkesztés

  • A Szt. László-kápolna 2002-ben épült. A falán 2003-ban elhelyezett emléktábla a 2. világháború áldozatainak állít emléket.
  • A Kavicsos-tavak kedvelt fürdőhely az egykori kavicsbánya helyén.

KéptárSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Prohászka Péter 2013: Hroby z 10. – 11. storočia a iné nálezy z Komárna – Kavy. Zbor. SNM - Archeológia 23, 117-124.
  • Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 204.
  1. Komáromi Lapok, 2007. május 30.
  2. Točík 1978: Záchranný výskum v Komjaticiach. AVANS 1977, 263; Fusek, G. 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 204.
  3. Mályusz Elemér 1958: Zsigmondkori oklevéltár II/2. Budapest, 72 No. 5638.
  4. Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
  5. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)
  6. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 28.)