Kavics

A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke. Az építőipari szabvány szerint legalább 4 mm alsó határszemnagyságú, míg a talajtani meghatározás szerint legalább 2 mm szemnagyságú frakciókból áll.

kavics
kavicsok az angliai Somerset tengerpartján
kavicsok az angliai Somerset tengerpartján
Adatok
Képződés típusaüledékes
Képződés helyeextrabazinális
Szerkezetszemcsés
Szövetszemcsés laza
Vegyi összetételszilikátos
Ásványos összetételváltozó
Előfordulásvízi
A Wikimédia Commons tartalmaz kavics témájú médiaállományokat.

Elsősorban folyókban, tenger- és tópartokon képződik a víz kőzetkoptató hatására. A természetes kavics általában homokkal együtt fordul elő.

A jelenlegi élő vízfolyásokból kotort, geológiai múltban keletkezett folyami kavics és a jelenlegi tengerszint alól kitermelt bányakavics a beton lényeges adalékanyaga. A folyók medréből kikerült homokos kavics a víz sodra folytán csiszolt, jól mosott, ennek következtében betonkészítményekhez jól megfelel. A bányakavics gyakran agyagos, ezért vasbetonhoz csak átmosás után lehet felhasználni. A folyami homok és a folyami kavics keverékének a neve: sóder, A 4 mm alatti szemeket homoknak, a 4 mm felettieket kavicsnak nevezik.[1][2]

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

Nézd meg a kavics címszót a Wikiszótárban!