Kazinczy utca (Budapest, Erzsébetváros)

budapesti utca

A Kazinczy utca Budapest VII. kerülete (Erzsébetváros) egyik keskeny keresztutcája a Rákóczi út és a Király utca között.

Kazinczy utca
Az egykori Erzsébetvárosi Takarékpénztár székháza
Az egykori Erzsébetvárosi Takarékpénztár székháza
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest
Városrész Budapest VII. kerülete
Létrejötte 1879
Korábbi nevei Kereszt utca
Nevezetes épületei 51. sz. Fodor Gyula (építész) szecessziós bérháza[1]
Irányítószám 1075
Földrajzi adatok
Hossza0,618[2] km
Távolság a központtól2 km
Elhelyezkedése
Kazinczy utca (Budapest)
Kazinczy utca
Kazinczy utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 03′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 03′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazinczy utca témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az utca Belső-Erzsébetvárosban található, a Rákóczi út és a Király utca között húzódik (számozása is ebben az irányban halad). A járműközlekedés szempontjából egyirányú utca, a haladási irány a Király utcától a Rákóczi út felé van kijelölve.

TörténeteSzerkesztés

 
Kazinczy Ferenc emléktáblája

Egykor zöldségeskertek húzódtak a mai Belső Erzsébetváros Károly körúttól az Akácfa utcáig terjedő részén. Az 1740-es években a Dob utca vagy a Király utca helyén volt dűlőutak mentén lakóházakat kezdtek építeni Pest növekvő lakosságának elhelyezésére. Ezeket eleinte a Dohány utcára nyíló zsákutcából lehetett megközelíteni. 1950 körül újabb házak épültek ide, amivel a zsákutca meghosszabbodott, így elérve a szomszédos párhuzamos Dob utcát. Ez lett az akkori Terézváros első keresztutcája, a Kreutz Straße, azaz Kereszt utca.

Újabb tíz év elteltével a telkeken további házhelyeket, szám szerint 14-et alakítottak ki a Dob és a Király utca között. Ez lett a Neuegasse (Új utca), amely 1765-től a Kiskereszt utcát hozta létre. A korábbi Kereszt utca lett a Nagykereszt utca. A Kiskereszt és Nagykereszt utcát 1879-től Kazinczy utcának nevezték el. A Belső Erzsébetváros eme legszűkebb utcája első házán az utca névadójának, Kazinczy Ferencnek, a 1819. századi magyar nyelvújítás úttörőjének emléktáblája olvasható.

A valamikori zsidónegyed módosabb aranyművesei, ékszerészei építtették ide szecessziós bérházukat, amelynek földszintjén műhelyük és üzletük volt, az első emelet utcafrontján laktak, a ház többi részét bérbeadták. Az épületeket kívül-belül nemritkán Róth Miksa műhelyének üvegképei és más kvalitásos iparművészek munkái díszítették.

Nevezetes épületeiSzerkesztés

 
21. sz., az Elektrotechnikai Múzeum
 
A 49. sz. alatti műemlékház
 
Az 56. sz. alatti műemlékház, a Király utca sarkán
 
A magyar kártya-emléktábla a Wichmann-kocsma falán

Az egész komplexumot 1987-ben az Országos Műemléki Felügyelőség műemléknek nyilvánította. 1982-ben a gyűjtemény múzeumi rangra emelkedett. A kapcsolótermekből az első és a második emeleten lettek a kiállítótermek.

  • A zsinagóga építésekor Löffler Béla és Löffler Sándor építészek, a 19–20. század fordulóján divatos magyar lechneri és osztrák szecesszió irányzatát követték.
  • 55. szám: emléktáblája szövege: „E helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye. Itt készült a magyar kártya 1836-ban, amely Tell Vilmos szabadságharcainak felfedezésével a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve, azóta is kézről-kézre adják. Állította a Magyar Kártyások nevében Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány a millecentenárium évében”. 1987-től 2018-ig e házban működött Wichmann Tamás többszörös kenus világbajnok kisvendéglője.[3]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés